Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott alvállalkozói kifizetések tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Fővállalkozói kifizetés alvállalkozóval szembeni jogvita esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési beruházáshoz kapcsolódóan a fővállalkozó és az alvállalkozó között vita keletkezett. Az alvállalkozóval szemben a fővállalkozó több jogcímen is követelést érvényesített, ezért az 50%-os teljesítéshez kapcsolódó alvállalkozói teljesítésigazolás 33 millió forint összegű lett - az alvállalkozó 74 millió forintos tényleges teljesítése helyett. A fővállalkozó felmondta az alvállalkozó szerződését, már új alvállalkozók dolgoznak a területen. A megrendelő kiadta a teljesítésigazolást a fővállalkozónak az 50%-os teljesítésre, azonban a fővállalkozói díjat nem akarja megfizetni, mivel számára kétséges, hogy az alvállalkozót nem illeti meg a díj. Van arra vonatkozóan valamiféle gyakorlat, hogy a megrendelő mi alapján minősítheti a fővállalkozó nyilatkozatát, és mit köteles elfogadni "hitelt érdemlő iratnak"? A fővállalkozó jogosult a nemfizetésre tekintettel felmondani a fővállalkozói szerződését, esetleg felfüggeszteni a munkavégzést? Ha van szakvélemény vagy egyéb dokumentum arról, hogy az alvállalkozónak nem jár pénz, akkor feloldható a megrendelői blokkolás? A következő fővállalkozói teljesítéseket - amelyeket már új alvállalkozók végeztek el - tudja-e blokkolni a korábbi alvállalkozó?
Részlet a válaszból: […]beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet alábbi szabálya alapján nem történik kifizetés ebben az esetben, hiszen egy, az ajánlattevő által kiállított teljesítési igazolás egy egyoldalú nyilatkozat, mely nem felel meg a rendelet 32/A. §-a szerinti hitelt érdemlő iratnak.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint - európai uniós támogatás esetén a szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:(...)ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére - h) pont.Bármilyen további szakértői vélemény kerül be­adásra, annak gyakorlatilag ugyanaz az üzenete, mint a saját teljesítési igazolásnak, hiszen azt az ajánlattevő finanszírozza, saját véleményét alátámasztó, nem független szervezet által kiállított dokumentumnak minősül. Amennyiben valamely hatóság által kiállított dokumentum kerül benyújtásra például a teljesítés során megtörtént szabálytalanságról vagy cselekményről, az sem feltétlenül igazolja az adott összeg meg nem fizetésének jogalapját. Összességében nem adható pontos felsorolás arra vonatkozóan, hogy mi minősülhet hitelt érdemlő iratnak, ami bizonyosan elegendő lesz az ajánlatkérő számára, hogy kifizesse az érintett szerződéses[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4612

2. találat: Alvállalkozói számla kifizetésének rendje építési beruházás esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén, amennyiben a nyertes ajánlattevő alvállalkozót von be a teljesítésbe, a 322/2015. kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése szerinti eljárásrend alapján történik az ellenérték kifizetése. Abban az esetben, ha a kivitelező az alvállalkozók teljesítését már a saját számlájának kiállítását megelőzően kiegyenlítette, akkor is a kétkörös fizetést kell alkalmazni [tekintettel arra, hogy az (1) bekezdés a "köteles" szót használja], vagy ha a számlájának kiállításával egyidejűleg igazolja az alvállalkozói rész kifizetését, akkor a kivitelező számlájának teljes összege egyben kifizethető?
Részlet a válaszból: […]valamint - európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:- az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;- az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;- az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki a számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;- a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél - európai uniós támogatás esetén a szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;- az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;- az ajánlattevőként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4526

3. találat: Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet a válaszból: […]állítsák ki ezen számláikat;- az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki a számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;- a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;- az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;- az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;- az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek - a)-g) pontok.A kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdés h) pontja utal arra, hogy az ajánlatkérő őrzi az ellenszolgáltatás fennmaradó részét addig, amíg az ajánlattevő(k) kötelezettségüket nem teljesítik.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés alapján, ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre, vagy annak egy részére.Esetünkben ugyanakkor az ajánlatkérőnek elszámolási kötelezettsége van az uniós projektben, miközben a peresített követelés miatt nem igazolható, hogy az alvállalkozó pontosan milyen összegre jogosult.Erre a helyzetre alkalmazható az ún. bírósági letét intézménye. Jelen esetben az a probléma, hogy a jogosult személye bizonytalan, melyet a kötelezett, tehát az ajánlatkérő önhibáján kívül nem tud megállapítani.A Ptk. 6:53. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha- a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani;- a jogosult a teljesítés helyén nem található;- a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el; vagy- a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4343

4. találat: Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése

Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
Részlet a válaszból: […]szükséges utólagosan ellenőrzési tevékenységet végeznie. Amennyiben igazolható lenne a teljesítés, úgy a Kbt. 63. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá kerülhetnek, melynek feltétele, hogy peresített és bírósági ítéletben megállapított szerződésszegésről legyen szó az alábbiak szerint.A Kbt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé fennálló vég- vagy részszámlából fakadó fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette, annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett - d) pont.Ha azonban az érintett alvállalkozó nem tudja bizonyítani érdemi módon érintettségét, csak saját számlájával, akkor az ajánlatkérőnek nincs jogalapja számon kérni az ajánlattevőjét. Építési beruházás esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4103

5. találat: Alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szerződésmódosítási kötelezettség

Kérdés: Az új alvállalkozói kifizetésre vonatkozó változást kötelező alkalmazni, tehát gyakorlatilag minden szerződést módosítanunk kell?
Részlet a válaszból: […]megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.Ugyanakkor nem szerepel a hatályba léptető rendelkezések között a már hatályban lévő szerződésre utaló alkalmazási lehetőség. Ugyan tartalmaz módosításra utaló szabályt a hatályba léptető rendelkezés, az azonban nem az alvállalkozói kifizetésre vonatkozik.A rendelkezés értelmében a szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy a törvény 138. § (1) és (5) bekezdésének a Mód1. tv. által módosult szabályait megkötött szerződésükre is alkalmazzák, és szolgáltatás megrendelése esetében nem érvényesítik az alvállalkozói részvétel korlátozását. A szerződés ilyen módosítása a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint nem tekintendő lényeges módosításnak, és nem vonja maga után új közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét.A fentiek csupán azt erősítik, hogy nem korlátozza a jogalkotó az ajánlatkérő mozgásterét. A főszabály érvényesül tehát, mely az alábbiak szerint szól:Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.A törvény 1-3. §-a, 4. § (1) bekezdése, 5-10. §-a, 13-45. §-a, 46. § (1) bekezdése, 47-49. §-a, 50. § (2) bekezdése, 51-52. §-a 2017. január 1. napján lép hatályba - Mód1. tv. 54. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3945

6. találat: Alvállalkozói kifizetések a Kbt. szabályainak tükrében

Kérdés: Kérdésem az új Kbt. alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szabályozására vonatkozik. Az ajánlatkérő az általa indított eljárásban egy hosszabb időtartamú építési beruházásra kért ajánlatot úgy, hogy a dokumentációban - és később a vállalkozási szerződésben is - 50 százalékos teljesítésnél biztosított egy részszámla benyújtására lehetőséget. A teljesítési határidő kb. 10 hónap. A nyertes ajánlattevő számos alvállalkozót jelentett be és vett igénybe a teljesítés időtartama alatt. Az egyik ilyen alvállalkozó felelt a munkaterület "előkészítéséért", azaz a bontásokért és a földmunkákért. Feladatát maximum 1 hónap alatt elvégezte. A nyertes ajánlattevő 10 százalékot biztosított korábban a részére. Ha a Kbt. 135. §-át veszik figyelembe a felek, akkor az alvállalkozó csak a teljesítés után 3 hónappal tud számlát benyújtani, amely egyrészt aggályos a vonatkozó jogszabályokat tekintve (15 napon belül számlát kellene, hogy kiállítson a teljesítés után), másrészt pedig az alvállalkozó likviditási helyzete is veszélybe kerülhet. A nyertes ajánlattevőnek szándékában áll az alvállalkozó minél korábbi kifizetése (még a részszámlázása előtt), de úgy szeretne eljárni, hogy a Kbt. előírásai is érvényesüljenek. Milyen lehetősége van ebben az esetben a nyertes ajánlattevőnek?
Részlet a válaszból: […]teljesítésre, további részszámlázási lehetőséget építenek be. Ennek feltétele, hogy a szerződés jellege miatt ez indokolt legyen, ugyanakkor a közvetlen alvállalkozói kifizetést célzó Kbt.-szabály összhangja az Áfa-törvénnyel csak ebben a formában legyen megteremhető. Ennek a beépítése a szerződésbe, vagy szerződésmódosítás keretében annak részévé tétele nem ütközik akadályba, ugyanis a Kbt. 138. §-ának bekezdése szerint a felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt. Ebben az esetben minden részletre alkalmazni kell a törvényben vagy kormányrendeletben a kifizetésre előírt szabályokat.Az ajánlatkérő előtt a továbbiakban két lehetőség áll, melyek közül egyik sem felel meg teljes mértékben a Kbt. szabályainak, de az Áfa-törvény szabályainak igen. Sajnálatos módon esetünkben az ajánlatkérőnek döntenie kell, hogy mely jogszabályt kívánja megsérteni.Ha az ajánlattevő előfinanszíroz, akkor megsérti ugyan a 138. § - következő bekezdésben ismertetett - (3) bekezdését, de az alvállalkozóját bevételhez juttatja, aki adóját így várhatóan időben képes lesz majd befizetni. Amennyiben nem fizet, de az ajánlatkérő számára a teljesítés elismerésének időpontjaként az ajánlattevő és alvállalkozója közti szerződés teljesítési időpontját tekinti, és le is jelenti az alvállalkozó igénybevételét, így a teljesítés időpontja nem az ajánlatkérő és az ajánlattevő által megállapodott részszámlázási időpont lesz. Ehhez azonban az alábbi 138. § (3) bekezdésének olyan értelmezése szükséges, mely a teljesítés elismerésének időpontjaként nem az ajánlatkérő és ajánlattevő közötti, hanem az alvállalkozói kifizetés miatt az ajánlattevő és alvállalkozó közötti teljesítési időpontot fogadja el.A Kbt. 138. §-ának (3) bekezdése értelmében építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőként szerződő fél - amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe - a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint fizeti ki a szerződésben foglalt ellenértéket:- az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkoznak, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenértékből;- az összes ajánlattevőként szerződő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3893

7. találat: Alvállalkozói kifizetések, elszámolások rendje

Kérdés: A Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) pontja alapján építési beruházás és szolgáltatásmegrendelés esetében az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket és az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számláikat. Jól értelmezem, hogy ebben az esetben az alvállalkozók is az ajánlatkérő részére állítják ki a számlájukat, és az ajánlatkérő ennek alapján fizet nekik? Az ajánlattevők az alvállalkozóikkal szembeni visszatartásokat, egyéb elszámolásokat hogyan érvényesítik, ha nem folyik át rajtuk az alvállalkozók díja? Ezt a megoldást tulajdonképpen egy jogszabályi engedményezésnek kell tekinteni? Az ajánlattevő és alvállalkozói közötti szerződésben vagy egyéb helyen szükséges-e rendelkezni arról, hogy az ajánlatkérő közvetlenül, "direktben" fog fizetni az alvállalkozóknak?
Részlet a válaszból: […]alvállalkozónak közvetlenül fizetni.Az ajánlatkérő és az ajánlattevő között létrejött szerződésnek automatikusan része lesz a Kbt. 135. §-ának (3) bekezdése szerinti közvetlen alvállalkozói kifizetésre vonatkozó szabály, mivel a 135. § (10) bekezdése ezt a szabályt a szerződés részévé teszi akkor is, ha ebben a felek nem állapodtak meg, vagy eltérően szabályozták a kifizetést az ajánlattevő és az alvállalkozó között.Fentieket támasztja alá a Kbt. hivatkozott 135. §-ának (3) bekezdése, melynek értelmében építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőként szerződő fél - amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe - a Ptk. 6:130. §-ának (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint fizeti ki a szerződésben foglalt ellenértéket:- az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkoznak, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenértékből;- az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik, hogy az általa a teljesítésbe a 138. § szerint bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenértékből;- az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket, valamint a b) pont szerinti alvállalkozókat, hogy a teljesítés elismerését követően állítsák ki számláikat, egyidejűleg felhívja őket, hogy amennyiben nem szerepelnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3891

8. találat: Alvállalkozói kifizetések szabályozása

Kérdés: Melyik európai szabály írja elő a kötelező közvetlen alvállalkozói kifizetést?
Részlet a válaszból: […]teszik a részekre bontást. Ugyanebből a célból azt is engedélyezni kell a tagállamok számára, hogy az alvállalkozók közvetlen kifizetésére szolgáló mechanizmusokról rendelkezzenek.A Preambulumban felvetett lehetőséget az Irányelv 71. cikke részletezi, melynek (3) bekezdése alvállalkozói kérésre teszi lehetővé a közvetlen alvállalkozói kifizetés lehetőségének biztosítását, valamint a (7) cikk alapján kérés nélkül történő alvállalkozói kifizetés szabályozását.A 71. cikk (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a tagállamok úgy rendelkezzenek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni az annak a gazdasági szereplőnek a részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért, amelynek a közbeszerzési szerződést odaítélték (a fővállalkozó). Ezen intézkedések magukban foglalhatnak olyan megfelelő mechanizmusokat, amelyek révén a fővállalkozó kifogást emelhet a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.Az Irányelv 71. cikkének (7) bekezdése pedig lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok a nemzeti jogban szigorúbb felelősségi szabályokat is előírhassanak, illetve a nemzeti jogban részletesebb szabályozást is bevezethessenek az alvállalkozóknak teljesített közvetlen kifizetésekre, például azzal,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3858

9. találat: Alvállalkozó számlakiállítási jogosultsága

Kérdés: Az új Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) és d) pontja kapcsán kérdezem, hogy a teljesítésbe bevont alvállalkozó (aki egyébként a nyertes ajánlattevővel áll szerződéses kapcsolatban) hogyan és mi alapján állíthat ki számlát az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozik, hogy az általa a teljesítésbe a 138. § szerint bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenértékből;- az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket, valamint a b) pont szerinti alvállalkozókat, hogy a teljesítés elismerését követően állítsák ki számláikat, egy­idejűleg felhívja őket, hogy amennyiben nem szerepelnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, nyújtsák be a tényleges kifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolást;- az ajánlatkérő az ajánlattevői és az alvállalkozói teljesítés ellenértékét a számla kézhezvételét követő harminc - vagy a Ptk. 6:130. § (3) bekezdése szerinti esetben legfeljebb hatvan - napon belül közvetlenül utalja át minden egyes ajánlattevőnek és alvállalkozónak;- az előző pontban foglaltaktól eltérően, ha valamely ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak a kifizetés időpontjában az együttes adóigazolás alapján köztatozása van, az ajánlatkérő az ajánlattevői, illetve az alvállalkozói teljesítés ellenértékét a köztartozás erejéig az Art. 36/A. § (3) bekezdése szerint visszatartja - a)-e) pontok.Fentiek értelmében tehát az ajánlattevő és az alvállalkozó bejelenti, hogy milyen összegre jogosult az ellenértékből - 135. § (3) bekezdés (a) és b) pontok -, majd kiállítják a számláikat az ajánlatkérő kérésére, mellyel párhuzamosan igazolják, hogy nincs köztartozásuk akár a köztartozásmentes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3779

10. találat: Régi Kbt. szabályainak alkalmazása alvállalkozói kifizetésekre

Kérdés: Alkalmazható-e 2012-ben a régi Kbt. kifizetésre vonatkozó szabálya? Amennyiben nem alkalmazható a 2011-ben hatályban lévő Kbt., abban az esetben a 2012-es Kbt.-ben van-e valamilyen utalás a 10 százalék alatti alvállalkozó kifizetési kötelezettségére? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a fővállalkozó esetlegesen nem adja ki a teljesítési igazolást a munka elvégzését követően?
Részlet a válaszból: […]továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél), amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Kbt. 130. §-ának (3) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: - az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból; - az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat; - az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét; - az előző pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek; - az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja; - az ajánlattevőként szerződő felek átadják az előző pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek (annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak); - az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették; - ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike a fenti ötödik vagy hatodik pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az említett pontok szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a fenti, második pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére; - részben vagy egészében európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a fenti negyedik pont szerinti határidő harminc nap. A (2) bekezdés alapján a felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Kbt. 130. § (4) bekezdésének megfelelően. Az Art. 36/A. § (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni. Amennyiben az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1)-(2) bekezdést. Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoz létre, a rendelet 14. §-a alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságot kell érteni - (3)-(4) bekezdések. Továbbra is 15 nap alatt kell kifizetni az alvállalkozó részére járó ellenszolgáltatást az ajánlatkérőnek, és a közvetlen ajánlattevői kifizetés lehet alku tárgya, amelynek korlátait már a Kbt. tartalmazza. A Kbt. 130. § (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet jelen paragrafus alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: - a fizetési határidő nem haladhatja meg a számla ajánlatkérőként szerződő fél (felek) általi kézhezvételének napját követő 30 napot; a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között megállapodás tárgyát; - amennyiben nem állapítható meg egyértelműen a számla kézhezvételének időpontja, vagy az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítést megelőzően nyújtja be a számlát, a fizetési határidő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2924
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést