A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] Valóban nemcsak a becsült érték, hanem számos más szempont is irányadó a jogorvoslati fórum számára. Mérlegelési joga mellett a Kbt. 165. § (11) bekezdése tartalmazza a főszabályt, mely szerint a jogsértés súlya, a döntésre gyakorolt befolyása, az eltelt idő, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárási dokumentumok módosítása

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a pályázati feltételeket egy már meghirdetett pályázat esetén, ha tisztázó kérdés érkezik olyan tárgykörben, amiről a pályázati dokumentációban még nem rendelkezett, illetve szűkítő körülménynek minősül-e a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások bemutatásának igénye?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő módosíthatja az eljárási dokumentumokat, melynek korlátja a Kbt. 55. § (6) bekezdése, aminek lényege, hogy nem lehet a módosítás eredménye az, hogy szélesíti a versenyt az ajánlatkérő; ebben az esetben vissza kell vonnia a hirdetményt, és újat kell kiírnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:  

Indokolási kötelezettség innovációs partnerség választása esetén

Kérdés: Kell-e indokolnom, ha innovációs partnerséget választok?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésieljárás-típusokat a Kbt. 49. § (1) bekezdése tartalmazza, melyek alkalmazási korlátainak alapszabálya a (2) bekezdésben kerül meghatározásra.A 49. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás lehet:–nyílt eljárás,–meghívásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címke:

Kizárás "nulla megajánlás" esetén

Kérdés: Kizárható-e már az eljárást megindító felhívásban a részletes költségvetésben egyes esetekben tett nulla megajánlás miatt az ajánlattevő, mert például a konkrét esetben nem volt értelmezhető a munkabér? (Az eredeti dokumentumban az ajánlatkérő nem utalt kifejezetten kizárásra, de az összegezésben utal erre az indokra.)
Részlet a válaszából: […] A nulla megajánlás általános kizárásával kapcsolatban az egyik legérdekesebb eset a D. 20/2021. számú ügy, ahol a jogorvoslati fórum egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő előírása, mely szerint nem fogadja el a nulla megajánlást az árazott költségvetés egyes sorain,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
Kapcsolódó címkék:        

Együttes megfelelés az árbevételi feltételnek

Kérdés: Megfelelhet-e úgy az ajánlattevő az árbevételi feltételnek, hogy a kapacitást biztosító szervezet árbevétele és az ajánlattevő árbevétele együttesen teszi ki az igényelt mértéket, amit az ajánlatkérő kér?
Részlet a válaszából: […] Igen, véleményünk szerint nem tiltja a Kbt., hogy az árbevétel vagy a beszerzés tárgya szerinti árbevétel több gazdasági szereplő árbevételéből adódjon össze. Létezik ugyanakkor olyan pénzügyi, gazdasági alkalmassági szempont, mint például a mérleg szerinti eredmény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
Kapcsolódó címkék:      

Megfelelés árbevételi követelménynek, alvállalkozó bevonása részajánlattételnél

Kérdés: Az ajánlatkérő minden egyes részre előírt egy beszerzés tárgya szerinti árbevételt. Mi több részben is szeretnénk indulni, ellenben, ha több részben indulnánk, az árbevételünk már nem lenne elegendő.
–Össze kell-e adni az egyes részek árbevételi követelményét?
–Erre tudunk-e bevonni alvállalkozót, ha nincs meg a megfelelő mennyiség?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet kifejezetten lehetővé teszi, hogy amennyiben több részben indul az ajánlattevő, akkor milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. § (6) bekezdése értelmében mindenképpen jelezni kell az eljárást megindító felhívásban tárgyalásos eljárás esetében, ha esetleg az ajánlatkérő úgy szeretne dönteni, hogy mégsem tart tárgyalást. Ezt a lehetőséget viszonylag ritkán használják ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
Kapcsolódó címkék:    

Tervező és ajánlattevő összeférhetetlensége

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezési munkához szükséges terveket kibocsátó jogi személy elindulhat-e a tárgyi munka kivitelezési pályázatán, nem összeférhetetlen-e a tervezési tevékenysége az ajánlattevői minőséggel? Tekinthető-e a kiviteli tervek elkészítése az eljárás előkészítésének?
Részlet a válaszából: […] Fontos, hogy az ajánlatkérő már az eljárás előkészítése során figyelemmel legyen arra, hogy a tervezőt milyen formában vonja be a kivitelezésre vonatkozó eljárás elő­készítésébe. Amennyiben a tervező nem került közvetlen módon az előkészítésbe bevonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban gyakran visszatérő kérdés az üzleti titok és az aránytalanul alacsony ár problematikája, igazán érdekes helyzetek azonban leginkább akkor adódnak, ha a kettő együttesen jelentkezik, netán látszólag konfliktusba is kerül egymással.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
Kapcsolódó címkék:      

Egybeszámítási kötelezettség élelmiszerek, alapanyagok beszerzése esetén

Kérdés: Egybe kell-e számítani a különböző hideg élelmiszerek és főzési alapanyagok (például: pékáru, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék) beszerzési értékét, és ezáltal közbeszerzési eljárást kell-e indítani, ha azok teljes beszerzési értéke az előző évben (és ugyanúgy a tárgyévben) meghaladta, meg fogja haladni az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a értelmében a kérdésben jelzett beszerzési tárgyak kivételnek minősülnek.A kivétel esetében is figyelembe kell ugyanakkor venni a részekre bontás tilalma szabályt.A 111. § f) pont alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
13
14
15
…
90