Szerződésteljesítési feltételek meghatározása

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képezi a beszerzés tárgyát képező áruk kiszállítása is a nyertes ajánlattevő részéről. Ezzel kapcsolatosan ajánlatkérő meghatározhatja-e, hogy az ajánlattevő milyen formában biztosíthatja a "hatékony" kézbesítést?
Részlet a válaszából: […] A szerződéses feltételek között az ajánlatkérőmeghatározhatja, hogy például törékeny, érzékeny áruk esetében milyen formábanigényli a kiszállítás fizikai megszervezését. Erre az ajánlattevőnek fel kellkészülnie, tekintettel a szerződéses feltételekre. Utólag azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő ellenőrzése a teljesítés folyamán

Kérdés: Kötelezhető-e arra az ajánlattevő, hogy biztosítsa a beszerzés tárgyát képező termékek gyártásának ellenőrzését az ajánlatkérő részére? Ha igen, milyen hivatkozási alapon?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a szerződéses feltételek között például helyszíniszemle, időszakos ellenőrzés, vagy speciális, veszélyes áruk esetében akár a gyártásifolyamat részletes ellenőrzése is szerepel, akkor igen. A kérdés tehátelsősorban nem közbeszerzési jellegű, az igény azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálati szempont összetett beszerzési tárgy esetén

Kérdés: Ha egy beszerzés tárgya összetett, nagyon sok követelményrendszernek kell megfelelnie, van-e lehetőség arra, hogy a bírálati szempont az összességében legalacsonyabb ár legyen? Ehhez kapcsolódó kérdésünk, hogy április 1-jétől van-e változás a bírálati szempontra vonatkozó törvényi szabályozásban?
Részlet a válaszából: […] Nem, a bírálati szempontok kialakítására vonatkozó törvényiszabályozás nem változik. A Kbt. csak egy eljárástípus, a versenypárbeszédesetében teszi kötelezővé az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálatiszempontjának választását, tehát függetlenül a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Nyilatkozat szerzői jog hiányáról

Kérdés: Nyomdaipari termék beszerzésénél mi az oka annak, hogy a szerződésben a vállalkozónak (nyertesnek) nyilatkoznia kell arról, hogy az általa gyártott, a beszerzés tárgyát képező termékekhez semmilyen szerzői joga nem fűződik?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő vélhetően szeretné kockázatát csökkenteni,amennyiben tovább használni, változtatni kívánja a terméket, hogy ne legyenrákényszerítve a kizárólagos jog alapján egy adott ajánlattevővel szerződnihirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Tervezőszervezet összeférhetetlensége

Kérdés: Tervezőszervezet engedélyezési tervet készített egy adott projektre, amelyhez a szerződés szerint a tervezőnek szerzői joga fűződik. A feladat továbbtervezésére (kiviteli tervek) vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentációjának részét képezi az engedélyezési terv. Részt vehet-e ajánlattevőként a kiviteli tervek készítésére induló nyílt közbeszerzési eljárásban a nevezett tervezőszervezet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályai értelmében aközbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítésesorán vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el,illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címke:

Összevonási tilalom referenciaigazolásnál

Kérdés: Jogszerű-e az az ajánlatkérői tiltás, miszerint a referencia vonatkozásában az egy adott éven belül végzett több, kisebb értékű munka nem vonható össze egy referenciamunkaként, még abban az esetben sem, ha annak tárgya vagy a másik szerződő fél ugyanaz a szervezet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-a értelmében– árubeszerzés esetén az előző 3 év legjelentősebb szállításainakismertetését kérheti az ajánlatkérő. Az adatszolgáltatás során a szerződőpartnert, a teljesítés idejét, a szállítás tárgyát, az ellenszolgáltatásösszegét, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalási szabályzat

Kérdés: A tárgyalás lefolytatásának menetét, annak ajánlatkérő által előírt szabályait milyen részletességgel kell közölni az ajánlati dokumentációban? Kell-e készítenie az ajánlatkérőnek ilyen esetre ún. tárgyalási szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás menetét csak a szükséges mértékben érdemes ismertetnia dokumentációban. A tárgyalások számát illetően érdemes tájékoztatást adni, depéldául pontos időpontot nem célszerű megállapítani, hiszen ez nagyobbgyakorisággal változik, a beérkezett ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Termékek csatolása ajánlathoz

Kérdés: Előírható-e, hogy a referenciaigazolásokban szereplő termékek egy-egy példányát az ajánlathoz kell csatolni, mert e nélkül az ajánlat érvénytelen? Mi a helyzet akkor, ha például 3 év múlva már nincs a termékből példány, vagy az olyan terjedelmű, hogy "csatolása" fizikailag képtelenség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az alkalmassági kritériumok megállapításasorán az alábbiakra kell figyelemmel lennie az ajánlatkérőnek.A törvény 69. §-ának (2) bekezdése szerint "az ajánlatifelhívásban meg kell határozni, hogy mind a törvény 66. §-ában, mind a 67.§-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] Az NFÜ tájékoztatása csupán figyelemfelhívó erejű, a Kbt.hatályos szabályozása ennek ellenére irányadó. A jogszabály módosításánakkezdeményezésére utalás sem jelenti a támogatott szervezetek jogsértését,legfeljebb informatív jellegű. A tájékoztatás azonban egy igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
57
58
59
90