Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
Részlet a válaszából: […] A fenti, több kérdésből álló kérdéscsoportra az alábbiak szerint adjuk meg a válaszokat:A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Ajánlati felhívás közvetlen kiküldésének lehetősége

Kérdés: SAPARD-pályázatot nyert az önkormányzat, a beruházás költsége 9,7 millió forint. A pályázat benyújtásakor 1-1 vállalkozó adott árajánlatot. Kérdésünk, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásakor kiküldhető-e az ajánlati felhívás a fenti vállalkozóknak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szigorú összeférhetetlenségi szabályokat ír elő a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során, vagy a közbeszerzési eljárás bármely más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve a közbeszerzési eljárásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége nem központi költségvetési szerv és egyszerű eljárás esetén

Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő "egyéb szolgáltatás" címszó takar a 4. mellékletben nem nevesített, de a CPV-ben szereplő minden egyéb szolgáltatást. Egyszerű eljárási rezsimben, amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a 4. mellékletben szereplő szolgáltatások kivételt képeznek. Ez azt jelenti-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv, a beszerzés értéke szerint pedig az egyszerű rezsimbe esne, akkor nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a CPV-ben szereplő egyetlen szolgáltatás esetén sem?
Részlet a válaszából: […] Igen, valóban ezt jelenti. A Kbt. 4. számú mellékletének 27. kategóriája az "Egyéb szolgáltatások" elnevezés alatt szerepel. E szolgáltatási kategória magában foglal minden olyan szolgáltatást, amelyet nem tartalmaz a Kbt. 3. számú melléklete, és amely nem sorolható a 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során a szerződés teljesítéséről (Kbt. 307. §-a) kötelező-e a közzététel? Ha igen, akkor hol, a Közbeszerzési Értesítőben?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 307. §-a valamennyi, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzés, közbeszerzési eljárás tekintetében érvényesítendő szabályt tartalmaz. Ebből következően minden, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
Részlet a válaszából: […] Előrebocsátjuk, hogy nem teljesen egyértelmű a kérdés. A közjegyző előtt tett nyilatkozatot önmagában nem írhatta (írhatja) elő az ajánlatkérő, mint igazolást. A közjegyző előtt tett nyilatkozat ugyanis egyes kizáró okokhoz kapcsolódó igazolási módot jelent. A kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Felhívásban szereplőtől műszakilag eltérő terméktípus

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a dokumentációban 2-3 féle típust jelöl meg, hogy ezek bármelyikét elfogadja? Az ajánlattevő ajánlhat-e 4. típust ilyen esetben, ha az műszaki paramétereiben megfelel a kiírásnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból eleve kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Előminősített cég mint ajánlattevő

Kérdés: Független mérnöki szakértői tevékenység kapcsán az előminősített cég (az előminősítést egy konkrét időszakra, szakterületre, de nem konkrét beruházásra kapta meg) indulhat-e az előminősítési rendszer időtartama alatt az ajánlatkérő által kiírt – az előminősített cég előminősítését érintő szakterületén – ajánlatoknál ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eljárás az előminősítési rendszert érinti, annak időtartama alatt, az előre meghatározott közbeszerzési tárgyak tekintetében az előminősítettnek joga van ajánlatot tenni. A Kbt. 214. § (2) bekezdés b) pontja értelmében ugyanis meg kell adni kötelezően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél

Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai nem változtak, továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például esetünkben csak árubeszerzés) értékét kell egybeszámítani, és a Kbt. ezen belül is azoknak az árubeszerzéseknek az értékét rendeli egybeszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek jogalanyisága a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye. Az intézményhez 13, részben önállóan gazdálkodó oktatási intézmény tartozik. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények önálló költségvetéssel rendelkeznek, kötelezettséget a költségvetési előirányzat erejéig önállóan vállalnak. Kérdésem, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek azonos tárgyú árubeszerzéseit (élelmiszerek) össze kell-e vonni, vagy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önálló alanya a Kbt.-nek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a helyi önkormányzati költségvetési szerv tartozik a Kbt. hatálya alá. Feltehetően az oktatási intézmények részben önálló státusa, tekintettel a költségvetési előirányzat terhére vállalható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Igazolási módok egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa elnökének ajánlása értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárás esetében a Kbt. 299. §-ának (3) bekezdése szerint a kizáró okok fenn nem állása tekintetében az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia, azaz az ajánlás nem követeli meg a közjegyző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
1
261
262
263
284