3014 talált cikk a beszerzési ár kifejezésre

Kérdés: A becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. §-ának (3) bekezdése szerint a beruházás több eljárásra bontható, azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű. Helyes ez a megállapítás?

Kérdés: Egészségügyi szolgáltatás keretében a fogorvosi alapellátás önkormányzat részéről történő vállalkozásba adása esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Hogyan kell ilyen esetben a közbeszerzési összeghatárt meghatározni?

Kérdés: Olyan építési beruházásnál, amelynek értéke nem éri el a 10 millió forintot, de állami támogatás is van benne, kell-e közbeszerzést kiírni?

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?

Kérdés: Intézményünk 1999-ben kötött határozott idejű szerződést (nem a Kbt. alapján) közétkeztetés biztosítására, amely 2004 augusztusában lejárt. Az intézmény ezt a szerződést további öt évre meghosszabbította úgy, hogy arra – a becsült értékre tekintettel – a Kbt. rendelkezéseit kellene alkalmazni. Kérdésem az, hogy – figyelemmel arra, hogy az új Kbt. tavaly májustól hatályos – jogszerű-e az így meghosszabbított szerződés, avagy a Kbt. rendelkezései szerint közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni?

Kérdés: Az új Kbt. szerint minek minősül egy lakóház használati melegvíz-ellátása oly módon, hogy egy közös kazánról leválasztjuk az egyéni fűtésrendszert úgy, hogy saját pincegázkazánt létesítünk és kéményt építünk, de a meglévő csőhálózatot csak részben újítjuk fel? Ez építőipari szolgáltatás vagy beruházás?

Kérdés: Ha közszolgáltató – például közhasznú társaság – többféle tevékenységet is végez, a különös közbeszerzési előírásokat csak a közszolgáltatással kapcsolatos építési beruházásoknál alkalmazhatja-e, vagy a teljes tevékenységére is? (Például ivóvíz-közszolgáltató, de utak fenntartását, intézmények fenntartási munkáit is ellátja.)

Kérdés: Ha a cég – amelyik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik – pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót akar alkalmazni, és az alvállalkozó értékhatára is eléri a Kbt. építési értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható, kivitelezhető az alvállalkozók pályáztatása? Esetlegesen hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?

Kérdés: A korábbi Kbt. szerinti az építési beruházás, a szerződés teljesítésének ideje alatt elrendelték a fővállalkozó felszámolását. A felek ennek következtében megállapítják a vállalkozási szerződés lehetetlenülését, a vállalkozó nem tud teljesíteni tovább. A beruházás készültségi foka 80 százalékos mértékű. Ebben az esetben új közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség (nyílt vagy esetleg tárgyalásos), avagy esetleg az állagvédelem stb. indokolhat-e közbeszerzési eljáráson kívüli szerződéskiadást?

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének I) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?