Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Egyetemek a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Az egyetem a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] Az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása szerint az egyetemek nem tartoznak a központosított közbeszerzés hatálya alá. Érdekes tapasztalat a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság részéről, hogy ennek ellenére, önként csatlakozóként az egyetemek, főiskolák továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Aláírás közjegyző általi hitelesítése

Kérdés: Elegendő-e, ha a közjegyző az aláírást tanúsítja? Elfogadhatom-e?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Értesítő 99. számában augusztus 30-án közzétett, a Közbeszerzések Tanácsának a Kbt. 63. §-a (2)–(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról szóló tájékoztatója alapján a Kbt. 60. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Szerződés, szerződésmódosítás közzététele egyszerű eljárásban

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárásban közzé kell-e tenni az eljárás alapján kötött szerződést és a szerződésmódosítást, ahogy a Kbt. előírja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 292-300. §-ai nem tartalmaznak utalást a szerződések, illetve szerződésmódosítások Közbeszerzési Értesítőben való közzétételére. A 300. § (6) bekezdése nem utal rá külön, illetve a hirdetményminták között sem találunk ún. szerződés-közzétételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Hasznossági függvény elvének alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kizárja-e a jogszabály, hogy a részszempontok meghatározása során az ellenszolgáltatás esetében alkalmazza a kiíró a "hasznossági függvény" elvét, azaz megjelölje, hogy mi az az alsó ár (ellenszolgáltatás), ami alatt már nem értékeli kedvezőbbnek az árat, akármilyen alacsony is az? Azaz kizárhatja-e eleve a kirívóan alacsony ajánlat tételének lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] Nem látjuk akadályát a hasznossági függvény elve alkalmazásának a Kbt. 57. § (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. Nem tiltja ugyanis a Kbt., hogy az ajánlati ár esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Üvegzseb-tv. alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Miért az Üvegzseb-tv.-re hivatkozik az ajánlatkérő, miért nem a Kbt.-re? Rám a Kbt. vonatkozik, nem az Üvegzseb-tv. Ennek ellenére lehetséges-e ez utóbbi alkalmazása a közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az Üvegzseb-tv. módosította többek között a régi Kbt.-t. Ebben a tekintetben tehát nem lenne releváns a hivatkozás, azonban a módosítás az Áht-t is érintette. Az Áht. 15/B. §-a értelmében az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Hiánypótlás elkerülése hirdetményfeladásnál

Kérdés: Mit javasolnak, hogyan kell kitölteni egy hirdetménymintát, hogy ne legyen hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] A hirdetményminták kitöltését mind az ajánlatkérők, mind a Szerkesztőbizottság most tanulja, értelmezi. Ki kell alakulnia a mindenki által elfogadott és ismert gyakorlatnak, amelyhez valóban sokszor nem nyújt elég segítséget a 15/2004. IM rendelet 31. melléklete, azaz a minták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet a válaszából: […] A probléma olyan határmezsgyén mozog, amelynek sajátosságából adódóan – véleményünk szerint – kétféle megoldás ötvözése látszik elfogadhatónak. A nem a kivitelező hibájából adódó meghibásodási kár tekintetében az ajánlatkérőnek a tőle elvárható módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Kbt.-szabályok közszolgáltatókra

Kérdés: Ha a közszolgáltatóknak a támogatott beszerzéseiket az általános (nem különös) szabályok szerint kell lefolytatni, ez egyben azt is jelenti, hogy vonatkozik rá (a közszolgáltatókra) az egyszerű közbeszerzés szabálya (értékhatár)?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a közszolgáltatói kört nem érintik. Azonban a Kbt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a közszolgáltató is ajánlatkérőnek minősül a támogatásból megvalósítandó beszerzés tekintetében. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. indokolása szerint, a gondos és ésszerű eljárás előfeltétele, hogy mind a közbeszerzési eljárás előkészítésében, mind annak lebonyolításában megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek vegyenek részt. A Kbt. ennek érdekében több olyan rendelkezést is tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.
1
…
262
263
264
…
284