113 cikk rendezése:
1. cikk / 113 Iratbetekintés korlátozása
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.
2. cikk / 113 Késés iratbetekintésről
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az iratbetekintést kérelmező ajánlattevő nem a megadott határidőben, hanem késve jelenik meg az iratbetekintésen, és a késésről előzetesen nem tájékoztatja az ajánlatkérőt? Meddig köteles az ajánlatkérő „várni”, hogy az ajánlattevő megjelenjen az iratbetekintésen, köteles-e egyáltalán várni az ajánlatkérő, vagy ilyen esetekben lezárhatja az iratbetekintési jegyzőkönyvet azzal, hogy az ajánlattevő nem jelent meg az iratbetekintésen?
3. cikk / 113 Iratbetekintés kezdeményezése
Kérdés: Verseny-újranyitásos eljárásban az ajánlatkérő megküldte az összegezést, amiben a legalacsonyabb árat benyújtó ajánlattevőt kihirdette nyertesként. Viszont az ár, amit elfogadott, lényegesen, közel 80%-kal alacsonyabb a becsült értékénél, és 54%-kal a többi ajánlattevő áránál, amit árindokláskérés nélkül fogadott el. Előzetes vitarendezésben kértük az ajánlatkérőt, hogy kérjen árindoklást. Ezt meg is tette, és a vitarendezési kérelemre adott válaszban megírta, hogy a nyertes ajánlattevő árindoklását elfogadta, ezért az eredeti összegezést nem módosítja. Ebben az esetben van-e lehetőség iratbetekintést kérni, hiszen a Kbt. szerinti, iratbetekintési kérelem benyújtására rendelkezésre álló, az összegezés megküldésétől számított öt nap lejárt? Vagy ez esetben nincs már lehetőség az árindoklás megtekintésére?
4. cikk / 113 Beszerzési ár mint üzleti titok
Kérdés: Második helyezett ajánlattevőként a nyertes árindokolását érintő iratbetekintési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz. Az iratbetekintésen nem tudtuk megnézni a nyertes ajánlattevő teljes árindokolását, mert a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánította. Jogszerű a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánítani, hiszen annak ismerete nélkül nem lehet az ár nagyságát megtámadni?
5. cikk / 113 Iratbetekintés kérése
Kérdés: Bontás után egyértelmű, hogy a versenytárs egy termék tekintetében olyan típusú terméket ajánlott meg, ami a műszaki leírásnak nem lehet megfelelő. Kérhetünk-e már rögtön a bontást követően iratbetekintést?
6. cikk / 113 Iratbetekintés indokolása
Kérdés: Kell-e indokolni, mire hivatkozva kérjük a betekintést, vagy elég az, hogy mely részekbe kérjük? Ha az indokolás szükséges feltétlenül, elegendő-e, ha az ajánlattevő jogsértésére felhívom a figyelmet, és nem az ajánlatkérőt vádolom? Gondolok itt arra, hogy nem megfelelő terméket ajánlott meg.
7. cikk / 113 Aránytalanul alacsony ár vélelmezése
Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
8. cikk / 113 Ellentmondás az ajánlatban
Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a legkorábbi teljesítést jelölte meg, amit az ajánlatkérő lehetővé tett. Az iratbetekintés során észleltük, az ajánlatában máshol lenyilatkozta, hogy akár korábbi teljesítést is vállal. Ennél konkrétabban nem jelölte meg, mire gondol. Ezzel elfogadta az eljárási dokumentumokat, vagy azért, mert ilyen ellentmondás van az ajánlatban, valójában érvénytelen, hiszen ha korábbit vállal, azzal a felolvasólapnak ellentmond?
9. cikk / 113 Üzleti titok tartalma
Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?
10. cikk / 113 Eredménytelen eljárás során iratbetekintés
Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, amely eredménytelen lett amiatt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő fedezet egyetlen ajánlatra sem. Az ajánlatokat nem is bíráltuk. Az egyik ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába. Lehetséges egy eredménytelen eljárás esetén iratbetekintést biztosítani, ahol bírálatra nem került sor?