Iratbetekintés határideje

Kérdés: Jogom van iratbetekintést kérni a többi előzetes vitarendező iratbetekintése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintés az összegezés megküldését követő öt napon belül kérhető, azaz a többi érintett iratbetekintése már várhatóan ezt követően zajlik le, így amennyiben az ajánlattevő nem döntött az iratbetekintésről idejében, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Betekintésre jogosult értesítése eljárási cselekményekről

Kérdés: Ha egy eljáráshoz kapcsolódóan betekintési jogosultságot kérek a superusertől, akkor az eljárás folyamán én is kapok e-mailben értesítést az egyes cselekményekről? (Például: bontási jegyzőkönyv, hiánypótlási felhívás stb.)
Részlet a válaszából: […]

Nem, ebben az esetben a betekintési jog jogosultja nem kap külön elektronikus levélben értesítést az egyes eljárási cselekményekről.

(Kéziratzárás: 2021. 11. 30.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Betekintési jog és előzetes vitarendezés bírálati szakaszban

Kérdés: Nyílt eljárásban a harmadikok vagyunk, de feltételezzük, hogy az előttünk lévő ajánlattevők ajánlatának műszaki tartalma nem felel meg az előírásoknak. Van-e jogalapunk betekinteni most, vagy betekintés nélkül előzetes vitarendezést indítani "piaci ismereteink" alapján? Előzetes vitarendezést kellett volna-e indítanunk akkor, amikor az ajánlatkérő felhívta az igazolások benyújtására az első két ajánlattevőt is?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati szakaszban nincs lehetőség betekintésre, csak akkor, amikor már az összegezés megérkezett. Az elő­zetes vitarendezés akár a bírálati időszak alatt történik, akár a moratórium alatt, valamilyen jogsértést kell, hogy feltételezzen. Az igazolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

A jogorvoslati moratóriumi időszak számítása

Kérdés: Hogyan kell a moratóriumi időszakot számolni, ha már az eredményt megkaptuk? Hogyan alakul az iratbetekintés és az előzetes vitarendezés ennek tükrében?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati moratórium, mely főszabályként tíz nap, nem rövidülhet le a hétvége miatt. Amoratóriumot meghosszabbíthatja az iratbetekintést követő előzetes vitarendezés, vagy egyszerűen maga a vitarendezés és az arra adott válasz megküldése, amitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Üzleti titok jogszerűtlenségének támadása előzetes vitarendezés keretében

Kérdés: Amennyiben iratbetekintés során azt tapasztaljuk, hogy titkosak ezek a dokumentumok, kérhetjük-e előzetes vitarendezésben a titkosítás feloldását, az ajánlat érvénytelenítését? (Sajnos több esetben is bebizonyosodott, hogy a leírások titkosításával nincs lehetőség szakmai szempontból megvizsgálni a megajánlott termékeket, pedig döntő tényező lehet az elbírálásban.)
Részlet a válaszából: […] Igen, nincs annak akadálya, hogy az üzleti titok indokolása alapján az ajánlattevő annak jogszerűtlenségét támadja előzetes vitarendezés keretében, melynek lehet az a következménye, hogy hiánypótlás keretében az ajánlattevő feloldja azt.(Kéziratzárás: 2021. 06. 09...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az iratbetekintés határidőn belül volt, majd az előzetes vitarendezésre válaszul az ajánlatkérő újabb felvilágosítást kért, és végül hiánypótlás keretében az ajánlattevő az üzleti titkot feloldotta. Ebben az esetben valójában nem bocsát ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Iratbetekintés módja jogszabályváltozást követően

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2021. február 1-jén hatályba lépett, 45. § (1) bekezdésre vonatkozó módosítása valóban az elektronikus iratbetekintést teszi lehetővé, ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet eltérő szabályozást enged a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Iratbetekintés módja, tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintést személyesen kell megvalósítani, mivel a Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése ezt előírja.Az iratbetekintés időpontjáról történő egyeztetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintést a Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése egyértelműen nem az elektronikus kommunikáció részévé teszi, melyet megerősít a 45. § (1) bekezdése, ahol kifejezetten személyes megjelenést ír elő a jogszabály az alábbiak szerint.A Kbt. 41. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás definícióját a Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja tartalmazza, mely egyben kötelező kizáró ok is. Eszerint nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
1
2
3
4
11