Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az iratbetekintés határidőn belül volt, majd az előzetes vitarendezésre válaszul az ajánlatkérő újabb felvilágosítást kért, és végül hiánypótlás keretében az ajánlattevő az üzleti titkot feloldotta. Ebben az esetben valójában nem bocsát ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Iratbetekintés módja jogszabályváltozást követően

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2021. február 1-jén hatályba lépett, 45. § (1) bekezdésre vonatkozó módosítása valóban az elektronikus iratbetekintést teszi lehetővé, ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet eltérő szabályozást enged a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Iratbetekintés módja, tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintést személyesen kell megvalósítani, mivel a Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése ezt előírja.Az iratbetekintés időpontjáról történő egyeztetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
Részlet a válaszából: […] ...iratbetekintést a Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése egyértelműen nem az elektronikus kommunikáció részévé teszi, melyet megerősít a 45. § (1) bekezdése, ahol kifejezetten személyes megjelenést ír elő a jogszabály az alábbiak szerint.A Kbt. 41. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt – így az valójában nem fogadható el –, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszából: […] A hamis adatszolgáltatás definícióját a Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja tartalmazza, mely egyben kötelező kizáró ok is. Eszerint nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...2014/24/EU irányelv 55. cikk (2) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz, mely összhangban van a Kbt. iratbetekintési szabályaival. Az 55. cikk (3) bekezdése értelmében pedig üzleti titok miatt el lehet tekinteni a (2) bekezdésben foglalt információk közlésétől.Az irányelv 55...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Iratbetekintési jog korlátozása

Kérdés: Iratbetekintési jog korlátozásának tekinthető-e a Kbt. módosítása? (Hangsúlyozom, ajánlatkérői szempontból valóban túlzás volt, amit sok ajánlattevő e körben megtett, és nagyon elhúzódtak emiatt az eljárások.)
Részlet a válaszából: […] ...2020. január 1-jén hatályba lépett módosítás az iratbetekintés kérelmezésére nyitva álló időnek az összegezés megküldését követő tíz napon belülre történő korlátozására irányul. Az indokolás értelmében a határidő keretet biztosít az ajánlattevők számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot benyújtók. Az eljárás eredménye vonatkozásában pedig rendkívül pontosan meghatározza a Kbt. azt, hogy ki kezdeményezhet iratbetekintést, és ki kérdezhet a legjobb ajánlat jellemzőiről. Iratbetekintést csak az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kérhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Milyen formában kell az iratbetekintést biztosítani? Van-e lehetőség nyomtatásra, ha például műszaki tartalmat kellene mutatni, de az egyes oldalakat egymás után lapozva lehetetlen áttekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az iratbetekintés biztosítása elsősorban elektronikusan kell, hogy történjen. Nincs azonban annak sem akadálya, hogy az iratbetekintés valódi céljának megvalósulása érdekében az ajánlatkérő kinyomtassa az ajánlatot, természetesen az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] ...illetően, kifejezetten versenyjogi szempontból nem javasolt két ajánlattevő nevében is megjelenni egy tanácsadónak. Fontos, hogy az iratbetekintés során számít, hogy milyen információhoz jutott hozzá az ajánlattevő, hiszen a tudomásra jutástól megnyílhat előtte újra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
1
3
4
5
12