Keretmegállapodás több ajánlattevővel

Kérdés: A gyakorlatban ajánlatkérő mely esetekben köt több ajánlattevővel keretmegállapodást? Ez a lehetőség közös ajánlattevőkre, közös ajánlattétel esetére vonatkozik? Honnan lehet megtudni erre irányuló szándékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is jelzett keretmegállapodás megjelölés akeretmegállapodásos eljárás alkalmazására utal. A Kbt. vonatkozó előírása értelmében a keretmegállapodásoseljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a Kbt.irányadó fejezete szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Nem kötelező ajánlati elemek kezelése

Kérdés: Mi az értelme annak, hogy a dokumentáció olyan ajánlattevői információkat is elfogad, amelyek az ajánlatnak nem kötelező elemei? És: hogyan kezeli ezeket?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben ezen információk az ajánlattevő cégismertetőjénekmellékletei, reklámjai, vagy például a referenciákkal kapcsolatos egyébismertető, az ajánlat tartalmi megítélését a további információ benyújtása nemérinti. Ha azonban a bírálati szempontok megítélésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Azonos szereplők különböző ajánlatban

Kérdés: Szerepelhet-e ugyanaz a szereplő más-más ajánlatban, ha igen, milyen megoldás jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (3) bekezdése szabja meg az ajánlattevői,alvállalkozói státusz korlátját. E szerint az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásbannem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő -a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Ajánlattevő képviselete

Kérdés: A tárgyaláson részt vehet-e az ajánlattevő képviseletében más személy, mint aki az ajánlatot és az ajánlathoz kapcsolódó dokumentumokat aláírta?
Részlet a válaszából: […]

Igen, amennyiben rendelkezik meghatalmazással az ajánlattevő részéről. Ennek megfelelően nyilatkozata is úgy minősül, mintha a cég maga nyilatkozta volna, azaz nem a dokumentumokat aláíró személyéhez kötött az eljárás, valamint a nyilatkozattétel joga.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Érvénytelen ajánlat, legkedvezőbb ár

Kérdés: Ajánlatunkat az ajánlattevő érvénytelenné nyilvánította arra hivatkozással, hogy az egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak (meghatározott súlyú papír helyett a mi ajánlatunk attól kisebb súlyú papírt tartalmazott). Azonban ajánlati árunk nekünk volt a legjobb, ami az elbírálás szempontját képezte, tehát mi nyertük volna a tendert. Megfellebbezzük a döntést?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy már a kérdésből egyértelmű, hogyajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján jogszerűennyilvánította az ajánlatot érvénytelennek – hiszen az egyéb módon nem feleltmeg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Sorba rendezés a közbeszerzésben

Kérdés: Egy kiírásban olvastuk, miszerint az ajánlatkérő az 1. és 2. számú részszempont esetében a sorba rendezés módszerét alkalmazza, és ezzel kapcsolatban utalt a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. (KÉ 84.) számú ajánlására. Mit takar e módszer, illetve mit tartalmaz az ajánlás? Érvényben marad-e előreláthatóan 2009-ben is?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó ajánlást kiegészítő Döntéstechnológiai útmutatóa 2003. évi CXXIX. törvény szerint lefolytatott közbeszerzési eljárások során aKbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti, "összességében legelőnyösebbajánlat" kiválasztásában alkalmazott, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Bírálóbizottság kötelező létrehozása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban kötelező-e bírálóbizottság létrehozása?
Részlet a válaszából: […] Igen, kötelező. A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése értelmében azajánlatkérőnek legalább háromtagú bírálóbizottságot kell létrehoznia azajánlatok elbírálására. A bírálóbizottságnak írásbeli szakvéleményt kellkészítenie az ajánlatokról, és döntési javaslatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Ajánlattevő és alvállalkozó külön-külön megfelelése

Kérdés: Mi az értelme annak, hogy egy gépkapacitás vonatkozásában az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak külön-külön kell megfelelnie?
Részlet a válaszából: […] Mivel ajánlatkérő számára lehetőség az alkalmasságikritériumoknak való külön-külön történő megfelelés előírása, így ennek jogiakadálya nincs. Azonban közös ajánlattevők esetében ajánlatkérő nem írhatja előa gépkapacitás vonatkozásában a külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
4
5
6
16