158 cikk rendezése:
              
              
            41. cikk / 158 Keretmegállapodás több ajánlattevővel
                Kérdés: A gyakorlatban ajánlatkérő mely esetekben köt több ajánlattevővel keretmegállapodást? Ez a lehetőség közös ajánlattevőkre, közös ajánlattétel esetére vonatkozik? Honnan lehet megtudni erre irányuló szándékát?
              
              
              
            42. cikk / 158 Bírálati szempont, üzleti titok
                Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
              
              
              
            43. cikk / 158 Nem kötelező ajánlati elemek kezelése
                Kérdés: Mi az értelme annak, hogy a dokumentáció olyan ajánlattevői információkat is elfogad, amelyek az ajánlatnak nem kötelező elemei? És: hogyan kezeli ezeket?
              
              
              
            44. cikk / 158 Azonos szereplők különböző ajánlatban
                Kérdés: Szerepelhet-e ugyanaz a szereplő más-más ajánlatban, ha igen, milyen megoldás jogszerű?
              
              
              
            45. cikk / 158 Ajánlattevő képviselete
                Kérdés: A tárgyaláson részt vehet-e az ajánlattevő képviseletében más személy, mint aki az ajánlatot és az ajánlathoz kapcsolódó dokumentumokat aláírta?
              
              
              
            46. cikk / 158 Érvénytelen ajánlat, legkedvezőbb ár
                Kérdés: Ajánlatunkat az ajánlattevő érvénytelenné nyilvánította arra hivatkozással, hogy az egyéb módon nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak (meghatározott súlyú papír helyett a mi ajánlatunk attól kisebb súlyú papírt tartalmazott). Azonban ajánlati árunk nekünk volt a legjobb, ami az elbírálás szempontját képezte, tehát mi nyertük volna a tendert. Megfellebbezzük a döntést?
              
              
              
            47. cikk / 158 Sorba rendezés a közbeszerzésben
                Kérdés: Egy kiírásban olvastuk, miszerint az ajánlatkérő az 1. és 2. számú részszempont esetében a sorba rendezés módszerét alkalmazza, és ezzel kapcsolatban utalt a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. (KÉ 84.) számú ajánlására. Mit takar e módszer, illetve mit tartalmaz az ajánlás? Érvényben marad-e előreláthatóan 2009-ben is?
              
              
              
            48. cikk / 158 Bírálóbizottság kötelező létrehozása
                Kérdés: Közbeszerzési eljárásban kötelező-e bírálóbizottság létrehozása?
              
              
              
            49. cikk / 158 Ajánlattevő és alvállalkozó külön-külön megfelelése
                Kérdés: Mi az értelme annak, hogy egy gépkapacitás vonatkozásában az ajánlattevőnek és az alvállalkozónak külön-külön kell megfelelnie?
              
              
              
            50. cikk / 158 Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
                Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
              
              
              
            
 