Támogatott szervezet eljárásrendje

Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé. A 113. § összefoglaló tájékoztatóval elindított közbeszerzési eljárása teljesíti a nyilvánosság és esélyegyenlőség biztosításának igényét a közbeszerzésben, ezért alkalmazása nem kifogásolható támogatott projektek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban

Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...szerint szól: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében– nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Alvállalkozói teljesítés arányának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)–(9) bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) saját teljesítésének arányát. A kérdésünk az "arány" szó értelmezésével kapcsolatos. Forintban értve, a teljes szerződéses érték 50 százalékát teljesítheti alvállalkozó, azaz egy építési beruházásnál a fővállalkozói haszon és az anyag biztosítása mellett ez teljesíthető akár egy fő saját fizikai állomány nélkül is? A feladat teljesítéséhez szükséges humánerőforrás-szükséglet 50 százalékát a saját humán erőforrás kell, hogy adja? (Feltételezhető, hogy ez volt a jogalkotói szándék.)
Részlet a válaszából: […] ...saját teljesítésbe beleérthető minden, amit nem alvállalkozó végez a Kbt. definíciója szerint. Azaz fővállalkozói haszon és anyag biztosítása mellett ez az arány akár elérheti az 50 százalékot is. A saját teljesítés értelmezésének hiányában, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Tervpályázati eljárás kötelező lefolytatása

Kérdés: A 310/2015. kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján – összevetve a korábban hatályos 305/2011. kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdésével, mely kötelezővé tette előzetesen a tervpályázati eljárás lefolytatását – kötelező-e a tervszolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előtt tervpályázati eljárás lefolytatása, vagy az ajánlatkérő a saját szükségleteinek megfelelően dönti el, hogy a közbeszerzési értékhatárok elérése esetén csak "sima" közbeszerzési eljárást, vagy azt megelőzően tervpályázatot is lefolytat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy – ha a tervpályázati eljárás az ajánlatkérő Kbt. 6. § (1)–(2) bekezdése szerinti közszolgáltató tevékenységének biztosítását szolgálja – a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Meghívottak száma uniós értékhatár alatti, nem "négy ajánlattevős" eljárásban

Kérdés: A Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése alapján szükséges három további ajánlattevő meghívása, vagy összesen kell, legalább három szereplőnek kifejeznie érdeklődését az eljárás iránt?
Részlet a válaszából: […] ...legalább három gazdasági szereplőt minden esetben fel kell hívni ajánlattételre. Ebben a formában a legalább három gazdasági szereplő biztosítása nem azonos a normaszöveg értelmezésével. A jogalkotó célja ellenére tehát kifejezetten úgy értelmezhető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ügyvédkényszer jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Most is kell-e feltétlenül ügyvédet vinnem jogorvoslati eljárásra, vagy majd csak később, ha már az új törvény szerinti eljárásokban leszek kérelmező? (A jogorvoslati díjjal együtt nagyon drága a közbeszerzés, ezzel is lehet csökkenteni a költségeket.)
Részlet a válaszából: […] ...képviselet kötelező.Ez a kötelezettség a régi Kbt.-ből hiányzott, azaz korábban valóban nem volt szükség a fentiek szerinti képviselet biztosítására a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslat során. A hatályos Kbt. hatályba léptető rendelkezése külön nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kimentés a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan alkalmazható a kimentés [új Kbt. 25. §-ának (8) bekezdése] intézménye?
Részlet a válaszából: […] A kimentés az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében tett intézkedéseket jelenti. Tekintettel arra, hogy az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplőnek lehetősége van a hatályos törvény 25. §-ának (8) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kapacitást biztosító szervezet kötelezettségvállalására irányuló okirat tartalmi követelményei

Kérdés: Milyen minimális tartalmi követelményei vannak az új Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti "kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat"-nak – különös tekintettel a meghívásos és a tárgyalásos eljárások részvételi szakaszában történő benyújtási kötelezettség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...valósítja meg azt a feladatot, melyre vonatkozóan a kapacitásaira szükség van.Mindent összevetve, véleményünk szerint a kapacitás biztosítását, rendelkezésre állását az ajánlattevő és a kapacitást biztosító szervezet között létrejött, kifejezetten a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Felelősségbiztosítás mint alkalmassági feltétel kiírása

Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására indítunk közbeszerzési eljárást. A szerződés teljesítése során a vállalkozónak rendelkeznie kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az előírt felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. Ugyanakkor a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – az elő­írt felelősségbiztosítás megkötésére, illetve a már meglévő biztosítás előírtaknak megfelelő kiterjesztésére. Jogszerű-e, ha már az ajánlattételi szakaszban, alkalmassági feltételként megköveteljük a szigorúbb, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a felelősségbiztosítás meglétét, és előírjuk, hogy ennek igazolását csatolják az ajánlattevők az ajánlatukhoz, vagy ezt megengedőbb módon csak a szerződéskötés feltételeként írhatjuk elő?
Részlet a válaszából: […] ...között a kérdésben jelzett 310/2011. kormányrendelet 14. § (1) bekezdésének szabályai értelmében van lehetőség a felelősségbiztosítás kiírására, így ezt az ajánlatkérő elő­írhatja a hivatkozott kormányrendelet értelmében az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Visszavont ajánlat helyett új ajánlat benyújthatósága

Kérdés: Ajánlatunkat egyedüli ajánlattevőként nyújtottuk be. Megtehetjük-e, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt visszavonjuk azt, és helyette konzorciumban egy másik ajánlatot nyújtunk be?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében– nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.
1
21
22
23
63