Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
Részlet a válaszából: […] ...rászorítsa arra, hogy minél hamarabb vegyék számba az adott évre tervezett közbeszerzéseiket, megelőzve ezzel a közbeszerzések részekre bontása tilalmának (Kbt. 40. §) megsértését, vagy a késedelmes, illetve nem megfelelő eljárásindítást. Ennek érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...az azt követő öt munkanapon belül kell megküldeni közzétételre.Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot külön jogszabályban meghatározott nómenklatúrára történő hivatkozással kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Egybeszámítási szabályok alkalmazása szennyvízberuházásnál

Kérdés: Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.
Részlet a válaszából: […] ...azonban érdemes megjegyezni, hogy sokszor nehezen alkalmazható a 28. §-ának (1) bekezdése építési beruházás esetében.]A részekre bontással kapcsolatban a jogi szabályozás ennél nagyobb szabadságot enged meg számunkra. Mivel a felsorolt beszerzési tárgyak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Önkormányzati iskola élelmiszer-beszerzése

Kérdés: Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] ...vagy 12 hónapban nem éri el a 2 millió forintot, nem kell közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Erre az esetre is vonatkozik a részekre bontás tilalma. Feltehetően tehát az élelmiszer-beszerzés összességében meg fogja haladni a 2 millió forintot, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...annak kizárását; az ajánlattételi határidőt; az ajánlat benyújtásának címét; az ajánlattétel nyelvét (nyelveit); az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét; annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzési eljárás érvényessége

Kérdés: Egyszerű eljárásban három ajánlat érkezett, de egy ajánlat érvénytelen. Ebben az esetben érvényes-e az eljárás, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...– második bekezdés szerinti esetben nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, akkor az ajánlatkérő – az ajánlatok felbontása nélkül – újabb, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ajánlattételi felhívásra köteles (azaz legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Eljárás eredményét tartalmazó összegzés "kiosztása"

Kérdés: Kötelező-e az eljárás eredményéről való összegzést az eredményhirdetésen szétosztani, akkor is, ha az ajánlatkérőnek ehhez nincs meg a megfelelő technikai háttere (fénymásoló stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie. Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Több eljárásra bontás megítélése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 202. kérdésére adott válasznak megfelelően a becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint lehetséges a több eljárásra bontás azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű-e, illetve helytálló-e ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...– a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre irányadó előírásokat kell alkalmazni. A több eljárásra bontás e szabályok betartásával nem minősül a Kbt. megkerülésének, azonban, ha az egyes eljárások értékének megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...annak kizárását; az ajánlattételi határidőt; az ajánlat benyújtásának címét; az ajánlattétel nyelvét (nyelveit); az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét; annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] ...annak kizárását; az ajánlattételi határidőt; az ajánlat benyújtásának címét; az ajánlattétel nyelvét (nyelveit); az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét; az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat; a tárgyalás lefolytatásának menetét és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
40
41
42
43