444 talált cikk a bontás kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?

Kérdés: Üzemorvosi és őrző-védő szolgáltatási tevékenységre határozatlan idejű szerződésünk van a 2000., illetve a 2003. évektől. Az egyszerű közbeszerzési értékhatárt eléri a szolgáltatás értéke (amely 2 500 000 forint). Kérdésem, hogy a 2005. évre vonatkozóan az érvényes szerződésünket fel kell-e bontani, és közbeszerzési eljárás keretében kell-e azt meghirdetni?

Kérdés: Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): – az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); – a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. – a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?

Kérdés: A felolvasólap hiánya pótolható-e annak ellenére, hogy a bontás után már nincs jelentősége? Vagy kizárható-e az így mulasztott ajánlatkérő, annak ellenére, hogy különben lehetőséget biztosítunk a hiánypótlásra?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén, ha nem érkezett be három ajánlat az ismételt megküldésnél, az ajánlati felhívásban megjelölt határidőket ugyanúgy tartani kell?

Kérdés: Az ÁPV Rt. felügyelete alatt működő VOLÁN részvénytársaság alaptevékenységét tekintve közszolgáltatónak minősül [Kbt. 163. §-ának c) pontja]. A Kbt. alanyi hatálya alá tartozik-e ez a VOLÁN társaság, amennyiben nem közszolgáltató (például üdültetés, szakmunkásképzés, üzemegészségügy stb.) tevékenységéhez végez beszerzést, és ha igen, akkor milyen eljárási rend vonatkozik erre a beszerzésre (különös, általános, egyszerű közbeszerzés)?

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e köztéri szobor elkészítésének megrendelése akkor, ha az önkormányzat támogatásból nyert összegből szeretne három darab mellszobrot állítani, előre meghatározott méretben, anyagból, formátumban, és a rendelkezésre álló összeg alapján a beszerzés értéke meghaladná a nemzeti értékhatárt?

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?