Uniós projekthez kapcsolódó szolgáltatás díjainak összegzési módja

Kérdés: Kettő vagy több évre szóló EU-s projektekhez, pályázatokhoz kapcsolódó könyvvizsgálói tevékenység esetében, a – szintén több évre szóló – könyvvizsgálói díjakat a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében miként kell összegezni? A többféle pályázat könyvvizsgálói díjait vertikálisan, azaz a könyvvizsgálói tevékenységek díjait egy költségvetési évben, a szolgáltatás azonos rendeltetése okán összegezzük, mert évente történik a díjak kifizetése, avagy horizontálisan kellene összegezni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...azonos tárgyúbeszerzések/szerződések összeszámítási szabályairól rendelkezik. A rendelkezésalapján azoknak a szolgáltatásoknak a díját kell egybeszámítani, amelyekre aszerződés megkötése egy költségvetési évben történik. Ebből a szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Élelmiszer-beszerzés problémái

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: – Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? – A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? – Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? – Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?
Részlet a válaszából: […] A kérdezőlogikusan gondolkodik, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás lebonyolításánakkötelezettsége egyben nem jelenti azt, hogy minden egybeszámított tárgyat egyeljárásban is kellene beszerezni. A Döntőbizottság, valamint a KözbeszerzésekTanácsa ugyan nem kötelező érvényű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Egyidejű tájékoztatási kötelezettség teljesítése eljárás visszavonása esetén

Kérdés: Közösségi rezsimben folytatott eljárás visszavonása esetén milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt egyidejű tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a hirdetmény feladására a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, és a Közbeszerzések Tanácsa csak a feladást követő napokban tájékoztatja az ajánlatkérőt a hirdetmény feladásáról?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályoknak. Ahirdetmények ellenőrzéséért – külön jogszabályban, a 34/2004. Korm. rendeletbenmeghatározott mértékű – díjat kell fizetni;– a hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adjafel. A hirdetmény feladásának napját a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Minősített ajánlattevői igazolás korlátozott elfogadása

Kérdés: Cégünk – az egyik legnagyobb, Magyarországon tevékenykedő kivitelező cég – a minősített ajánlattevők jegyzékében több tevékenységi körben is minősítést szerzett. Az elmúlt évek során a megjelent közbeszerzési kiírásokban azonban csak elvétve, akkor is inkább csak a kizáró okok tekintetében fogadta el azt a kiíró (ajánlatkérő). Nem lehetne az ajánlatkérőket ennek elfogadására ösztönözni, hiszen így gyakorlatilag használhatatlan az előminősítésünk? (A jegyzékbe történő felvétel díja és a szükséges dokumentációra költött évi több mint 100 000 forint kárba vész.)
Részlet a válaszából: […] A felvetést teljesen aktuálisnak gondoljuk. Maga a Kbt.megteremti annak a lehetőségét, hogy az ajánlatkérők elfogadják a minősítettajánlattevők igazolását.A Kbt. 13. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezései aztjelentik, hogy – egyrészt az ajánlattevőnek nem kell külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...fordulót követő párbeszédre kiválasztott ajánlattevőilétszám felső határát; a párbeszéd nyelvét, valamint ha az ajánlatkérődíjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre vonatkozó -általa meghatározott – előírásokat;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Leütések számának meghatározása hirdetmények szerkesztési díjának megállapításához

Kérdés: A 34/2004. Korm. rendelet értelmében a hirdetmények közzétételének szerkesztési díja 8000 Ft + áfa/500 leütés. Kérdéseink: 1. A "leütés" száma a karakterek száma szóköz nélkül, vagy a karakterek száma szóközökkel? 2. A leütések száma csak a hirdetménymintába az ajánlatkérő által beírt szövegmennyiség alapján határozandó meg, vagy beszámítandó a hirdetmények nyomtatványszerű szövege is?
Részlet a válaszából: […] A karakterekszáma szóközökkel értendő. A nyomtatvány szövege jelenleg beleértendő aleütésszámba. Elektronikus feladás során ugyan nem lehet egyeshirdetményminta-részeket kitörölni, de a leütésszámról tájékoztatást kapunkelektronikus úton, könnyítve ezzel helyzetünket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Különbségtételi kötelezettség élelmiszer-beszerzésnél szolgáltatástípusok szerint

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés esetében, amennyiben a konyha diák-, szociális étkeztetést és vendégétkeztetést is végez, térítési díj ellenében, a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, különbséget kell-e tenni az étkeztetés típusa szerint? Azaz az árubeszerzés értékének meghatározásánál külön kell-e számításba venni a diák- és a szociális étkeztetést?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben a helyzetben szolgáltatástípustól függetlenül, azétkeztetés céljáról kerül sor a beszerzésre, azaz számviteli értelemben semkell különválasztani a két beszerzési célt és összeget, ennek során tehátegybeszámítási kötelezettség áll fenn a diák- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Hirdetmények "továbbküldése"

Kérdés: Mit jelent a hirdetmény továbbküldése?
Részlet a válaszából: […] ...fentimódon, elektronikus úton történő továbbküldéséért – külön jogszabályban(34/2004. Korm. rendelet) meghatározott mértékű – díjat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Befizetés igazolása hirdetmény-közzétételnél

Kérdés: Közzétételi díj befizetésének megtörténte esetén, annak egyeztetése során mi a döntő, a befizetés bizonylatának megküldése, vagy a bankszámlakivonat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy ahirdetmény-közzétételhez mi szükséges, úgy a befizetés bizonylatának elfaxolásaelegendő, amely egyben magát a megküldést is bizonyítja. Azaz még nem feltétlenülkell, hogy a számlán megjelenjen sem a fizetés, sem annak megérkezése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Elektronikus hirdetmény megjelenési határideje

Kérdés: Elektronikus hirdetmény megjelentetésére mennyi időn belül lehet számítani?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályoknak. Ahirdetmények ellenőrzéséért – külön jogszabályban, a 34/2004.kormányrendeletben meghatározott mértékű – díjat kell fizetni;– a hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adjafel. A hirdetmény feladásának napját a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.
1
29
30
31
39