Találati lista:
281. cikk / 402 Helyben központosított közbeszerzés lefolytathatósága
Kérdés: Lehetséges-e villamos energia központosított beszerzése például az önkormányzat és egészségügyi intézménye energiaszükségletének fedezésére? Ha igen, milyen formában, és ha nem, mi zárja azt ki?
282. cikk / 402 Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra
Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
283. cikk / 402 Tanácsadói díj megjelenítése a dokumentáció ellenértékében
Kérdés: Beépíthető-e a tanácsadói díj az ajánlati dokumentáció költségébe, illetve melyek építhetők be az említett költségkeretbe?
284. cikk / 402 Referencialevél tartalma pénzügyi szolgáltatás esetén
Kérdés: Pénzügyi szolgáltatás esetén a műszaki szakmai alkalmasságot igazoló, a Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat mellé csatolandó referencialevélnek – amelyet az önkormányzat állít ki – kell-e tartalmaznia az ellenszolgáltatás összegét, vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adatot, vagy elegendő csak a szolgáltatás összege? (Bank révén ezeket az adatokat természetesen banktitokként kezelnénk.) A Kbt.-ben le van-e valahol fektetve, hogy egy ilyen referencia levél pontosan mit tartalmazzon pénzügyi szolgáltatás esetén? Hol található a 67. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat kötelező tartalma?
285. cikk / 402 Igényérvényesítés helyben központosított közbeszerzésben
Kérdés: A helyben központosított közbeszerzésben a hibásan, késedelmesen vagy egyéb okból nem szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevővel szemben érvényesíthetnek-e közvetlenül igényt az egyes ajánlatkérők, vagyis azok a szervezetek, amelyek részére a teljesítés történik, avagy erre csupán a központi ajánlatkérő (ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet) jogosult? Ha tehát adott esetben polgári jogi alapon álló igénye merül fel valamely "háttér-ajánlatkérőnek", akkor eljárásjogi szempontból milyen szabályok szerint léphet fel, és ennek során milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek?
286. cikk / 402 Negatív érték megadhatósága bírálati szempontra
Kérdés: Az ajánlattevő az egyik bírálati szempontra negatív értéket adott, azaz a szállítás díját a beszerzési tárgy értékének százalékában határozta meg, pontosabban, negatív érték esetében kevesebbet kell fizetni a szállítás igénybevétele esetén. Ez megengedhető-e, ha a szállítási díj is bírálati szempont volt?
287. cikk / 402 Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén
Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
288. cikk / 402 Közbeszerzés értékének eltérése a szerződéstervezetben és a végleges megállapodásban
Kérdés: A kiírásban (dokumentációban) közzétett szerződéstervezetben a közbeszerzés értéke eltér a felek által az eljárás eredményeként megkötött megállapodásban szereplő értéktől. Melyik érték az irányadó?
289. cikk / 402 Bírság meghatározásakor irányadó szempontok
Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
290. cikk / 402 Bankgarancia kérdéséről ismételten
Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?
