579 talált cikk a döntőbizottság kifejezésre

Kérdés: Hogyan igazoltassa az ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) és a Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontját – tekintettel arra, hogy létezik egy Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága és a Gazdasági Versenyhivatal, amelyeknek elméletileg ezeket a kizáró okokat ismerniük kell, és megvan az adatbázisuk ezek nyilvántartására, tehát hatóság van?

Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja alapján hogyan vizsgálandó az ajánlattevő alkalmassága? Mi a teendő, ha például 5 milliós forgalom volt az előírás az előző évek (például 2004-2005) vonatkozásában összesen, de az ajánlattevő csak 2006-ban alakult? Teljesítenie kell-e ezeket a követelményeket? Ha 2004-2005-ös évek forgalmáról szóló nyilatkozat volt előírva, eleget tehet-e az ajánlattevő úgy a követelményeknek, hogy a 2006. évben teljesíti az előírt forgalmat, mivel csak ebben az évben alakult?

Kérdés: Kiegészítő építési beruházás esetén mi a teendő, ha a kiegészítő építési beruházás összegével elérjük, illetve meghaladjuk a közösségi értékhatárt?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánít egy kiírást (eljárást), mert (utólag kiderült) szakmailag hibás volt a kiírása, vissza kell-e adni az eredeti pályázatot (pályázati anyagot) vagy sem? (A pályázat számos, közjegyző által hitelesített másolatot tartalmazott – ÁNTSZ-engedély, OEP-szerződés, kamarai tagsági igazolás stb. –, amelyek később felhasználhatóak lennének, illetve több tízezer, esetleg százezer forintos költséget okoztak az ajánlattevőnek az érvénytelenné nyilvánítással.)

Kérdés: Építési beruházás esetén a kivitelezett műszaki tartalom a dokumentációtól, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatától – jól látható módon – jelentős mértékben eltért. 1. Egyéb érdekeltként jogorvoslati kérelmet csak a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően (30 napon belül) lehet benyújtani, vagy már az építési beruházás megvalósulása során is? 2. Mi a jogsértés jogvesztő határideje: – az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti (a pályáztatás tartalmától eltérő) vállalkozási szerződés megkötésének ideje, vagy – a teljesítésről szóló hirdetmény megjelenésének időpontja, vagy – egyéb – közbenső – határidő? 3. A KDB vagy a bíróság hatáskörébe tartozik-e az elbírálás?

Kérdés: Tervezi-e a Döntőbizottság úgynevezett "jogegységi döntések" közzétételét? (Ezzel ugyanis nagymértékben segítené a jogalkalmazók eligazodását a kényes kérdések esetében, és csökkentené a Döntőbizottság "ad hoc" jellegű döntéseinek – sokszor jogos – bírálatát.)

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?

Kérdés: Az ajánlatkérő ajánlati felhívását egy nappal a beadási határidő előtt visszavonta. Bizonyítható, hogy az ajánlati dokumentáció ekkor már össze volt állítva, a szükséges igazolásokat az ajánlattevő beszerezte, a sokszorosítás megtörtént. Az ajánlat összeállítása – hiszen minden igazolást fizetni kell – megközelítően százezer forintba került az ajánlattevőnek. Jogosan követelheti-e az ajánlattevő költségeinek megtérítését ilyen esetben?