Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
Részlet a válaszából: […] ...helye. A kérdés megválaszolásakor az alábbi Kbt.-beli előírásokratámaszkodtunk.A Kbt. 322. §-a szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásakérelemre vagy hivatalból indul.Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Eljárás érvénytelenítése békéltetés eredményeként

Kérdés: A békéltetés eredményeként csak az eljárás érvénytelenítése lehet a következmény, vagy a döntés másképpen is megváltoztatható?
Részlet a válaszából: […] ...előírt – 8 napos – határidő lejárt.– ha a békéltetési eljárással érintett közbeszerzési eljáráskapcsán a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljár, vagy a békéltetésieljárásban nem résztvevő jogorvoslati eljárást kért, illetőleg kezdeményezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nem teljesítése a Kbt. megsértését jelenti, és így akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a közbeszerzési tervet nem kell "lejelenteni" a Közbeszerzések Tanácsa, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlatkérő által elfogadandó igazolást jelent. Más szavakkal: nem tartozéka a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság igazolása, nyilatkozata. (Sőt, ilyen nyilatkozatot – ismereteink szerint – egyik hatóság sem állít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Bejelentés elmulasztásának következménye

Kérdés: Amennyiben nem kívánom bejelenteni magam, mint ajánlatkérőt, mi ennek a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...következménye elsősorban a Kbt. kikerülésével lebonyolított eljárások vizsgálata, személyi bírság, bírság megállapítása lehet a Döntőbizottság részéről, amely eljárás hivatalból is kezdeményezhető. A Döntőbizottság továbbá pert indíthat a polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Bírálati szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál milyen szempontok alapján kell elbírálnia az ajánlatkérőnek az ajánlatokat? A Kbt. 300. §-a szerint ennél az eljárásnál nem kötelező alkalmazni és megadni a Kbt. 57. § (3) bekezdésének c) és d) pontja szerint a részszempontok értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámokat. Így az ajánlattevő részére nem világos, milyen szempontok alapján lesz elbírálva az ajánlata. Van-e erre ajánlás, gyakorlat vagy döntőbizottsági határozat?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás rendjének meghatározása során a jogalkotó a lehető legegyszerűbb megoldás kialakítására törekedett, ami azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérőknek a saját érdekükben ne lenne értelme alapul venni gyakorlati tapasztalataikat, és például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel lehet jogszerűen teljesíteni. Ez esetben véleményünk szerint a közbeszerzési eljárást lezáró döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt megtámadhatják, hiszen a Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján a Döntőbizottsághoz kérelmet nyújthat be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő szakmai feladatok ellátására irányuló munkavégzés; a közbeszerzési biztosként végzett tevékenység; a Közbeszerzési Döntőbizottság által a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló per elintézésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Pályázati kiírás visszavonása

Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
Részlet a válaszából: […] ...e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben a Közbeszerzési Döntőbizottságot.A fenti rendelkezések egybevetéséből megállapítható, hogy az ajánlattételi felhívást az ajánlatkérő csak a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Igazolások vagylagossága a gyakorlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat – beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is – szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel – általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget –, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
Részlet a válaszából: […] ...feltételnek nem felel meg. Bár az új Kbt. szabályai alkalmazásának – hatálybalépése időpontjára figyelemmel – még nem alakult ki döntőbizottsági, illetőleg bírósági gyakorlata, a fentiek alapján vélhetően a korábbi gyakorlat változatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
1
52
53
54
56