Esélyegyenlőség sérelmének értelmezése

Kérdés: 2006. január 15-ével – egyebek mellett – módosult a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja is. Ennek értelmében a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három-évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. Természetesen az alkalmasság előírásakor figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésére is. E szabályból bár nem direkten, de számunkra az következik, hogy ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdésének rendelkezésével összhangban előző háromévi forgalmi adatot kér, és előírja, hogy bizonyos értéket vagy mennyiséget az ajánlattevőnek el kell érnie, ha és amennyiben olyan ajánlattevő tesz ajánlatot, aki visszamenőleg három évre nem tud adatot szolgáltatni, mivel például csak egy éve alakult, akkor az ajánlattevő ajánlata annak ellenére, hogy az előírás feltételeinek e körben nem felel meg, mégsem lesz érvénytelen a hivatkozott szabály alapján. A kérdésünk ezzel kapcsolatban egyrészt az, hogy a következtetésünk helytálló-e, másrészt hogy ebben az esetben, ha lesz egyébként olyan ajánlattevő, aki tud három évre forgalmi adatokat szolgáltatni, és mindenben megfelel e körben az előírtaknak, akkor ezen ajánlattevő nem kerül-e ezáltal hátrányba azzal az ajánlattevővel szemben, akitől a fenti szabály miatt ez nem követelhető meg, illetve az esélyegyenlőség elve nem sérül-e meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben az esélyegyenlőség éppen azért nemsérül, mert az újonnan alakult cégeket így nem zárja ki a törvény eleve aversenyből. Az természetesen kérdéseket vethet fel, hogy a komoly alkalmasságikövetelményeknek való megfelelést nem lazítja-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés igen életszerű. A Kbt. 4. §-ának 35. pontja szerint– amely a tárgyalásos eljárás fogalmát határozza meg – a tárgyalásos eljárásolyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott egyvagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Támogatási feltétel és esélyegyenlőség

Kérdés: A kérdésünk roma munkavállalók alkalmazásának kötelezettségével kapcsolatos, figyelemmel a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód szabályára. Konkrétan: az európai uniós humán erőforrás operatív programok (hefop) keretében kötendő szerződés a támogatás nyújtásának feltételeként írja elő, hogy az ajánlatkérő a szolgáltatás igénybevételekor köteles minimum 10 százalékban roma származású munkavállalókat igénybe venni. Figyelemmel a Kbt. kogens szabályaira, egyáltalán jogszerűen megköthető-e egy ilyen támogatási szerződés, és ha igen, hogyan írható elő ez a kitétel jogszerűen az ajánlati felhívásban?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a szerkesztőség konkrétan nem ismeria hefop támogatási rendszerét, emiatt a kérdésre általánosságban tudunk választadni a következők szerint. Amennyiben maga a támogatási szerződés támasztja az említettfeltételt – minimum 10 százalék roma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelveket tartalmazó 1. §-ának (1) bekezdéseértelmében a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – azajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani averseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Platformfüggetlenség a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan érhető el a platformfüggetlenség a közbeszerzési eljárásokban, illetve a gyakorlatban hogyan biztosítják azt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre talán a legegyértelműbb választ a Kbt. 58. §-ának(7) bekezdése adja meg, amelynek értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési műszakileírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőlegárukat az eljárásból kizár vagy más módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben a kérdésben felvetett szankciókonkívül más szankció nem ismert, igazán gyakorlata sincs a kérdéskörnek.Megjegyezzük azonban, hogy feltehetően nem véletlen az ún. szignalizációskötelezettség, amelynek alapján kialakítható bizonyos nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlati biztosíték teljesítésének formája

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati biztosítékot kizárólag bankgaranciával lehet teljesíteni az adott eljárásban. Jogszerű-e a feltétel tekintettel arra, hogy kisebb vállalkozások esetén a bankgarancia beszerzése meglehetősen nagy terhet jelent?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó előírásokat aközbeszerzési törvény 59. §-a tartalmazza, amelynek értelmében az ajánlatkérőaz eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (biztosíték) adásáhozkötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás elfogadható indoka

Kérdés: Kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra való hivatkozással kizárható-e az ajánlattevő az eljárásból, ha a magyarázatkérésnél arra hivatkozik válaszában, hogy azért adott ilyen alacsony mértékű ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatot, hogy referencia gyanánt mutathassa fel a teljesített szerződést, akár még veszteséget is vállalva ezzel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatkirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő azáltala lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamintindokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Idegen nyelvű tanúsítványok elfogadása

Kérdés: Jogszerű-e az eljárás akkor, hogyha csak a kiegészítő tájékoztatás során derül ki, hogy a tanúsítványokat, ha azok idegen nyelvűek, kizárólag hivatalos fordítóiroda által lefordítva fogadják el (addig csak annyit kértek, hogy csatolják az ajánlattevők)?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben mindez a felhívásból nem derül ki, pontosabban afelhívás, illetve a dokumentáció nem tartalmazza azt, hogy csak hivatalosfordítóiroda által lefordított dokumentum fogadható el, akkor a kiegészítőtájékoztatás az ajánlati felhívás módosítását eredményezné. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Hiánypótlási felhívás egyetlen ajánlattevőnek

Kérdés: Lehetséges-e nyílt közbeszerzési eljárás során hiánypótlás keretében több ajánlattevő közül kizárólag egyet felszólítani meghatározott évi eredménykimutatást hitelesítő könyvvizsgálói záradék hiteles másolatának pótlására abban az esetben, ha erre sem az ajánlati felhívás, sem a kiadott dokumentáció nem kötelezte a lehetséges ajánlattevőket? (Cégünk a fenti igazolás másolatát nyújtotta be, véleményem szerint költségtakarékossági szempontból a többi ajánlattevő is. Ezen felhívás csak a később nyertesként kihozott ajánlattevőnek szólt.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdésének első mondata értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi ésgazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit ésigazolását.A kérdésből úgy tűnik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
1
9
10
11
12