Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásban alkalmazható kizáró okokra a Kbt.299. §-ának (4) bekezdése vonatkozik. A rendelkezés szerint az ajánlattételifelhívásban kell a kizáró okokat meghatározni. A kizáró okok között a Kbt. 60.és 62. §-ában szabályozott ún. kötelező kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Tanácsi tájékoztató figyelembevétele külföldi erőforrás esetén

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétett tájékoztató megkülönbözteti a kizáró okok igazolása tekintetében a hazai és a külföldi letelepedésűeket. Kérdés, hogy amikor alkalmasság igazolásánál külső erőforrásra támaszkodva (harmadik fél referenciájának használata) az erőforrás rendelkezésre állása mellett csak a kizáró okokról kell közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozni – a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okokról adott nyilatkozat –, akkor ezeket a tanácsi tájékoztatókat bármilyen módon figyelembe kell-e venni abban az esetben, ha az alkalmasság igazolásához ajánlattevőként külföldi letelepedésű cég nyilatkozatát vesszük igénybe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, hiszen kifejezetten a külső erőforrásravonatkozóan nem tartalmaz útmutatást a tájékoztató. Ebben az esetben azokra akötelező kizáró okokra vonatkozóan kell a külföldi letelepedésű cég nyilatkozatánakszólnia, amelyeket a közbeszerzési törvény 60....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Esélyegyenlőség alapelvének betartása egyedi tárgyalások mellett

Kérdés: Ajánlatkérőként számos tárgyalásos eljárást bonyolítunk már le. Hogyan tudom jogszerűen, az esélyegyenlőség elvének betartása mellett lezárni a tárgyalást, ha külön-külön tárgyalok az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárásokra vonatkozóan a Kbt. 126-128. §-aitartalmazzák a tárgyalási szabályokat – amelyeket a válasz végén a teljességérdekében feltüntetünk. Ezen túlmenően az ajánlattételi felhívásra vonatkozórendelkezések is rögzítik, hogy a felhívásban meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Új kizáró ok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének i) pontja 2007. január 1-jén lép hatályba. Kérdésem az lenne, ha 2007. január 3-án nyújtunk be egy pályázatot, és a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján kérik a kizáró okok igazolását, akkor már az i) pontot is bele kell venni a közjegyző előtt tett nyilatkozatba, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Igen, azt javasoljuk ebben a helyzetben az i) pontot istegyék a nyilatkozat részévé. Tapasztalataink rendkívül vegyesek az új i) ponthatálybalépését illetően, tekintettel arra, hogy a hatálybalépést követőenelkövetett és bírsággal sújtott magatartásokra szükséges alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ingyenesség a közbeszerzésben

Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A cél – mint az a kérdésből látható – az áramellátásbiztosítása. Mivel ehhez áramfejlesztő beépítése történik meg, valamint atovábbiakban az üzemeltetés is ehhez kapcsolódik, és az ajánlatkérő olyankonstrukciót szeretne megvalósítani, ami a lehető legkevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Kizáró ok a Kbt.-ben 2007. január 1-jétől

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a kizáró okok köre bővült. Milyen okok vezethetnek az eddigien túl az ajánlattevő kizárásához?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 60. § (1) bekezdésének – 2007.január 1-jével beiktatott – i) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevővagy alvállalkozó, aki az egyenlő bánásmód követelményének a 2003. évi CXXV.törvénybe ütköző – két évnél nem régebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Eredményhirdetés elhalasztásának jogszerűsége versenypárbeszéd alkalmazása esetén

Kérdés: Jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, hogy versenypárbeszéd esetén az eredményhirdetést a felhívásban meghatározottnál későbbre halasztja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. módosításával, 2006. január 15-ei hatállyalalkalmazható a közbeszerzésben a versenypárbeszéd – az arra vonatkozó törvényikeretek között. A Kbt. értelmező rendelkezése szerint (4. § 36/A. pont)versenypárbeszéd az olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Helyi székhely követelménye mint diszkrimináció a kiírásban

Kérdés: Ha egy helyi önkormányzat az ajánlat kiírásakor lokálpatrióta módon helyi székhelyű ajánlattevőket jelöl meg a hirdetményben (kiírásban), ez nem számít-e diszkriminatívnak? A megvalósulás során az alvállalkozók már nem lesznek/nem lehetnek helyi székhelyűek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő feltételnek a kikötése, az alkalmasságikritériumok között való megjelenítése egyértelműen diszkriminatív, egyben atörvény alapelveibe ütközik. Az egyenlő bánásmód követelménye, aversenysemleges magatartás vonatkozik az alvállalkozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Szerződésteljesítés feltételhez kötésének jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amelyben az ajánlatkérő a szerződés teljesítését szociális feltételekhez köti? (Korábban ilyen kiírással nem találkoztunk.)
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2006. január 15-éig a szerződés teljesítése nemvolt feltételhez köthető. Ettől az időponttól azonban a közbeszerzési törvénylehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhassa,miszerint a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Módosított ajánlatok "nyilvános" ismertetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény valóban nem teszi kötelezővé amódosított ajánlatok nyilvános bontását, azonban a gyakorlatban a végső ajánlatbontása nyilvánosan szokott történni. Ez azonban nem jelenti azt, hogyajánlatkérő bármit megtehet, hiszen köti a törvény 128. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
1
8
9
10
12