Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Hiánypótlás intézményének szabályozási környezete

Kérdés: Az európai közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályokat a hiánypótlásra vonatkozóan. Jól értelmezzük, hogy ezek szerint a hazai, igen gazdag hiánypótlási szabálycsomag hazai találmány, és ennek megfelelően a hazai jogesetek alkalmazandók rá?
Részlet a válaszából: […] Ugyan a hiánypótlásnak csak nagyon rövid általános szabályát tartalmazza az irányelvi környezet, valójában az Európai Unió Bírósága döntései során többször kitért a hiánypótlás kérdéskörére. A legutóbb a C-131/16. sz. ügyben az alábbiak szerint fejtette ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban a vonatkozó jogorvoslati határozatból közlünk részleteket, és foglaljuk össze a kérdés szempontjából releváns részeket.Az érintett ügyben az organizációs terv részletezettségénél az ajánlatkérő többek között az alábbiakat értékelte: "A fentieken túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Kbt. 115. §-a szerinti eljárás építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén hogyan változtak meg a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 115. § módosított (1) és (2) bekezdései, valamint az új (6) és (7) bekezdése irányadók a kérdésben.A törvény 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően az Európai Unió Bíróságának C-549/14. számú ítéletére gondol, mely esetben valóban a szerződés megkötése után, a teljesítés során felmerült problémák miatt lefolytatott tárgyalásokat követően a felek vitarendezési megállapodást kötöttek, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben lefolytatandó eljárások szabályait a Kbt. 113. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-a szabályozza az összeférhetetlenséget. A rendelkezések közül a (2)–(4) bekezdések határozzák meg az összeférhetetlenségi eseteket.A hivatkozott rendelkezések szerint– összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Kiegészítő tájékoztatás megadása a kiírástól eltérő módon

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban részletesen meghatározta, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekre milyen módon adja majd meg a választ. Ha ettől eltér, de az nem ütközik a közbeszerzési törvénybe, akkor megteheti, hogy nem a kiírás szerint adja meg a kért információkat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi felhívás arra utal, hogy jelen esetben nem nyílt, hanem több szakaszból álló eljárás (például meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, vagy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás) kerül lefolytatásra. Az ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Mikrovállalkozások "előnye" a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Van olyan közbeszerzési eljárásfajta, ahol előnyben részesülünk azért, mert mikrovállalkozások vagyunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény – hasonlóképpen elődjéhez – a kis- és középvállalkozásokat kívánja segíteni nemzeti rezsimben az alacsonyabb értékű közbeszerzési eljárásokban történő meghívásuk elősegítésével. A mikrovállalkozásoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Eljárásfajták mikro- és kisvállalkozásoknak

Kérdés: Az új Kbt.-ben van-e olyan eljárásfajta, amely a mikro- és kisvállalkozások számára kedvezőbb, mint a korábbi jogszabály szerinti eljárások?
Részlet a válaszából: […] A kkv-k számára valójában hasonló lehetőségeket biztosítanak az új szabályok, mint a korábbiak, bár az alacsonyabb értékű, az ajánlattevőket közvetlen módon megszólító eljárástípus értékhatára áru és szolgáltatás esetében 18 millió forintra, míg építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
1
3
4
5
12