Kiegészítő tájékoztatás megadása a kiírástól eltérő módon

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban részletesen meghatározta, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekre milyen módon adja majd meg a választ. Ha ettől eltér, de az nem ütközik a közbeszerzési törvénybe, akkor megteheti, hogy nem a kiírás szerint adja meg a kért információkat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlattételi felhívás arra utal, hogy jelen esetben nem nyílt, hanem több szakaszból álló eljárás (például meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, vagy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás) kerül lefolytatásra. Az ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Mikrovállalkozások "előnye" a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Van olyan közbeszerzési eljárásfajta, ahol előnyben részesülünk azért, mert mikrovállalkozások vagyunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény – hasonlóképpen elődjéhez – a kis- és középvállalkozásokat kívánja segíteni nemzeti rezsimben az alacsonyabb értékű közbeszerzési eljárásokban történő meghívásuk elősegítésével. A mikrovállalkozásoknak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 13.

Eljárásfajták mikro- és kisvállalkozásoknak

Kérdés: Az új Kbt.-ben van-e olyan eljárásfajta, amely a mikro- és kisvállalkozások számára kedvezőbb, mint a korábbi jogszabály szerinti eljárások?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kkv-k számára valójában hasonló lehetőségeket biztosítanak az új szabályok, mint a korábbiak, bár az alacsonyabb értékű, az ajánlattevőket közvetlen módon megszólító eljárástípus értékhatára áru és szolgáltatás esetében 18 millió forintra, míg építési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Értékhatárt meghaladó ajánlat a Kbt. 122/A. §-a szerint lefolytatott eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő piackutatási jelleggel három ajánlatot kért be a közbeszerzés megindítása előtt. Mindegyik ajánlat 25 millió forint alatt volt. Erre tekintettel a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást folytatta le, három kkv-tól kért be ajánlatot. Az egyik ajánlattevő 26 millió forint értékű ajánlatot tett. Lehet-e ezt az ajánlatot érvényteleníteni a magas ár miatt? Vagy eleve elő kellett volna írni, hogy ha valamelyik ajánlat ajánlati ára meghaladja a 25 millió forintot, akkor az érvénytelen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. nemzeti eljárásrendre vonatkozó szabályai az alábbiakat tartalmazzák a 122/A. § alkalmazhatósága tekintetében.Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. augusztus 19.

Nemzeti elbánás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. általánosan fogalmaz a nemzeti elbánással kapcsolatban, az alábbiak szerint:– az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára;– az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 15.
Kapcsolódó címke:

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a változások érintették a közbeszerzés területét is. A 2015. január 1-jei hatályú változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Iratátvétel visszaigazolása az ajánlatkérő számára

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A visszaigazolási kötelezettség a Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályából adódhat.A Kbt. e vonatkozásban az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Szerződéstervezet változtathatatlansága

Kérdés: Kijelentheti-e az ajánlatkérő, hogy a szerződéstervezet tartalmán nem lehet változtatni? Ilyen esetben az mitől tekintendő tervezetnek? Összhangban van ez a Ptk.-val?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. kógens szabályai és a Ptk. főszabályszerűen diszpozitív szabályai kiegészítik egymást. A szerződés tartalmát tárgyalásos vagy versenypárbeszéd eljárás esetében a felek közösen alakítják ki. Nem tárgyalásos vagy versenypárbeszéd esetében azonban az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 8.

Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéshez kapcsolódó jogszabályi rendelkezések a következők:A Kbt. 2. §-ának (1)–(4) bekezdései szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívás és dokumentáció a Kbt. 122/A. §-a szerinti feltételes eljárásban

Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, megfelelő az interpretáció, ami egyben azt is jelenti, hogy a lefolytatott 122/A. § szerinti eljárás olyan lesz, mint a 122. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása tárgyalás nélkül. A Kbt. 122/A. §-a szerinti megoldást az hívta életre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 7.
Kapcsolódó címke:
1
…
4
5
6
…
12