Árlejtés több részben

Kérdés: Szükséges-e a többrészes eljárás egyes részeiben az árlejtést azonos időpontban tartani? Ha igen, miért, ha nem, akkor ennek ellenére van-e erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...§ (4) Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás részeire vonatkozóan külön-külön, eltérő időpontban is lefolytathatja az elektronikus árlejtést.”Ennek az az oka, hogy amennyiben az ajánlattevő ezt előre tudja, úgy fel tud készülni, és párhuzamosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Elektronikus visszaigazolás az EKR-ben

Kérdés: Van-e következménye annak, ha az EKR nem küld visszaigazolást? Meg kell-e ismételni az eljárási cselekményt?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR elektronikus levelének nincs különösebb joghatása annak ellenére, hogy a Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése ezt előírja az alábbiak szerint:„15. § (3) Az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek az ajánlattételi, illetve a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Egyes értékelési szempontok árlejtése

Kérdés: Amennyiben nem értékarányos, vagy nem lineáris értékeléssel értékelt szempont (pl. pontozásos [igen/nem] módszer) is előírásra került az ajánlati ár mellett, akkor lehetséges-e csak az ajánlati ár tekintetében kiírni az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...Eszerint az árlejtésre kerülő értékelési szempontoknak mindenképpen számszerűsíthetőnek kell lenniük.„108. § (5) Az elektronikus árlejtésnek a következő ajánlati elemek valamelyikén kell alapulnia:b) az árakon, illetve az eljárásban alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Eljárási cselekmények alkalmazása az EKR-ben

Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?
Részlet a válaszából: […] ...cselekményt kell az ajánlatkérőnek figyelembe vennie, függetlenül attól, hogy utólagosan az ajánlattevő azt másként minősítette. Az elektronikus levélben történő kommunikáció továbbá semmilyen módon nem minősül olyan nyilatkozatnak, mely az eljárás részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Külföldi ajánlattevő adatbázisainak ellenőrzése

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben folytatott eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki egyben a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősül. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. A bírálat során a 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő a magyarországi alábbi, általunk ellenőrzött nyilvántartásokban nem szerepel. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem találtunk releváns információkat, elérhetőségeket. Az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges kérni vagy hatósági igazolást, vagy ajánlattevői nyilatkozatot. Mivel nemzeti rezsimről van szó, a rendelkezésre álló elektronikus adatbázisok mellett az ajánlattevő saját nyilatkozata kell, hogy elfogadásra kerüljön, azaz nem szükséges kérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Szerződés üzletititok-tartalma

Kérdés: EKR-be feltöltött keretszerződés egyes megrendelései és azok mellékletei Netlock elektronikus aláírással kerültek aláírásra (a megrendelések és mellékleteik nem rendelkeznek külön aláírással). A megrendelések egyes mellékletei azonban üzleti titkot képeznek, ezért azok feltöltését mindenképpen mellőzni szeretnénk. Megtehetjük-e, hogy EKR-be csakis az érintett mellékletek nélküli megrendeléseket töltjük fel? Az ajánlat részét képezi a melléklet, és az ajánlattevő nyilvánította üzleti titokká.
Részlet a válaszából: […] A válaszban feltételezzük, hogy az üzleti titokká nyilvánított ajánlati tartalom jogszerűen üzleti titok, tehát üzleti titokká minősítése nem ütközik a 44. § (2) bekezdésébe.A kérdés arra utal, hogy az EKR-be történő adatfeltöltés során, amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Árlejtéshez csatlakozás később

Kérdés: Lehetősége van az ajánlattevőnek utólag csatlakozni az árlejtéshez?
Részlet a válaszából: […] ...be az ajánlati kötöttsége a 424/2017. Korm. rendelet alábbi 31. § (1) bekezdése alapján.„31. § (1) Amennyiben az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot, ajánlati kötöttsége az elektronikus árlejtést megelőzően benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Egyes értékelési szempontok árlejtése

Kérdés: Dönthet úgy az ajánlatkérő, hogy több értékelési szempont közül kizárólag csak az ajánlati ár vonatkozásban folytat le árlejtést? Amennyiben igen, úgy az ajánlattevők ajánlati kötöttsége az árlejtés alá nem eső értékelési szempontokra tett megajánlás vonatkozásában mikortól áll be (ajánlattételkor vagy az árlejtés lezárásakor)?
Részlet a válaszából: […] ...versenyeztetni.„27. § Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles tájékoztatást adni:a) arról a tényről, hogy az elektronikus árlejtést az ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy – a Kbt. 108. § (5) bekezdés b) pontja esetében – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR ajánlattevői jegyzék

Kérdés: Cégünket felvették egy dinamikus beszerzési rendszerbe. A jegyzéken szereplő ajánlattevőként lehetőségünk van arra, hogy más közbeszerzési eljárásban ne kelljen igazolni alkalmasságunkat és a kizáró okokat, hivatkozással a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a gazdasági szereplő ugyanazon ajánlatkérő részére korábbi közbeszerzési (vagy koncessziós beszerzési) eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Az ajánlatkérő ezt a szabályt nem automatikusan veszi figyelembe, hanem a gazdasági szereplőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Árlejtés előtt igazolások bekérése

Kérdés: Elvégezhető-e az árlejtés előtt a Kbt. 69. § (4)–(6) bekezdései szerinti igazolások bekérése valamennyi ajánlattevőtől, annak érdekében, hogy az igazolások hiánypótlását követően, a végső bírálatot (ajánlatok végső érvényessége, érvénytelensége) és végső értékelést követően, kizárólag az érvényes ajánlatot tevő cégekkel kerüljön lefolytatásra az árlejtés?
Részlet a válaszából: […] ...együttesen elvégezni az árlejtést megelőzően.„28. § (1) A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelést követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az ajánlatkérő valamennyi, az eljárásban – a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.
1
2
3
66