676 talált cikk az elektronikus kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?

Kérdés: Uniós nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol a szakember többlettapasztalatát jelöltük meg értékelési szempontként. Az egyik ajánlatban a többlettapasztalatot igazoló dokumentum egy egyszerű, szerkeszthető, egyoldalas Word-dokumentumban lett becsatolva, és nem tartalmaz semmilyen kézi, képbeillesztéses vagy elektronikus aláírást. Mi ezt kevésnek érezzük egy értékelési szempont esetében. Hiánypótoltathatjuk az önéletrajzot, vagy elfogadható így?

Kérdés: Kötelező-e az ár versenyeztetése árlejtés során, amennyiben az ajánlatkérő eleve arra számít, hogy aránytalanul alacsony árakat kap, ismerve korábbi eljárásainak eredményét?

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy egy eljárás több részét egyszerre árlejtse az ajánlatkérő? Pontosabban azonos a beszerzés tárgya, csak más-más régiókra vonatkozik, és mindezt egy árlejtés keretében kívánja versenyeztetni az ajánlatkérő. Megteheti mindezt?

Kérdés: A Kbt. 117. §-a alá tartozó közbeszerzési eljárással lehet DBR-t felállítani?

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban csatoltunk árazott költségvetést is, amely szorzási hibát tartalmazott. Az ajánlatkérő e miatt a számítási hiba miatt kérte a felolvasólapunk javítását és a javított árazott költségvetés becsatolását. A javított árazott költségvetést becsatoltuk, de a felolvasólapot adminisztratív okokból elfelejtettük kijavítani. Az ajánlatkérő figyelembe veheti, hogy az ajánlatunkban végül is szerepel a javított árazott költségvetés a helyes ajánlati árral?

Kérdés: Ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, ahol elfelejtettünk egy űrlapot bejelölni kitöltésre. Lehetséges egy tájékoztató levéllel jelezni, hogy az adott űrlap helyett nyilatkozatot csatoljanak az ajánlattevők?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a felolvasólap alapjául szolgáló részletes árjegyzéket is kér, azt is a felolvasólap részeként köteles létrehozni az EKR-ben?

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?

Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.