Termék gyártójának üzleti titokká minősítése

Kérdés: Üzleti titokká lehet nyilvánítani a termék gyártójának megnevezését?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokká nyilvánítás feltétele, hogy valódi gazdasági sérelme legyen az ajánlattevőnek, amennyiben az információ nyilvánosságra kerül.Az üzleti titok szabálya az alábbiak szerint fogalmaz: Kbt. 44. § (1) A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Betekintés nem megfelelően jelzett üzleti titkot tartalmazó dokumentumba

Kérdés: Megmutathatja-e az iratbetekintés során azt az iratot az ajánlatkérő, amelyet nem jelölt meg üzleti titokként az ajánlattevő az EKR-ben, de a dokumentum tetejére jól látható betűkkel beírta, hogy üzleti titkot tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-a az alábbiak szerint tér ki erre a kérdésre:"11. § (4) A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Üzleti titok indokolásának hiánypótlása

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti eljárást bonyolítunk le árubeszerzésre. Az egyik ajánlatban üzleti titok szerepel. Az ajánlattevő csatolta az ajánlatban az üzleti titokká nyilvánítás indokolását, azonban véleményünk szerint az nem meggyőző. Ajánlatkérőként kötelesek vagyunk további indokolást kérni? Ha igen, hány alkalommal? Lehetőségünk van kiegészítő indokolásokat is bekérni, mint az alacsony ár indokolásánál?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján, amennyiben az ajánlattevő nem tartotta be a Kbt. 44. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakat, ideértve különösen az indokolás tartalmára vonatkozó követelményeket, akkor az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] Az alapvető kérdés valójában az, hogy egyáltalán a megajánlott termék típusát üzleti titokká lehet-e nyilvánítani. A kérdésben jelzett ügy valóban nagyon hasznos, érdemes áttekinteni az üzleti titok témája iránt érdeklődőknek. Az érintett döntésben a kérelmező (5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban gyakran visszatérő kérdés az üzleti titok és az aránytalanul alacsony ár problematikája, igazán érdekes helyzetek azonban leginkább akkor adódnak, ha a kettő együttesen jelentkezik, netán látszólag konfliktusba is kerül egymással.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Üzleti titok jogszerűtlenségének támadása előzetes vitarendezés keretében

Kérdés: Amennyiben iratbetekintés során azt tapasztaljuk, hogy titkosak ezek a dokumentumok, kérhetjük-e előzetes vitarendezésben a titkosítás feloldását, az ajánlat érvénytelenítését? (Sajnos több esetben is bebizonyosodott, hogy a leírások titkosításával nincs lehetőség szakmai szempontból megvizsgálni a megajánlott termékeket, pedig döntő tényező lehet az elbírálásban.)
Részlet a válaszából: […] Igen, nincs annak akadálya, hogy az üzleti titok indokolása alapján az ajánlattevő annak jogszerűtlenségét támadja előzetes vitarendezés keretében, melynek lehet az a következménye, hogy hiánypótlás keretében az ajánlattevő feloldja azt.(Kéziratzárás: 2021. 06. 09...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Iratbetekintés üzleti titok feloldását követően

Kérdés: Mivel az iratbetekintés nem eredményes a titkosítás miatt, a feloldást követően van-e lehetőség a korábban kért iratbetekintésre? Ezt az igényünket az iratbetekintési kérelemben kell szerepeltetnünk, vagy a vitarendezésre adott válasz után van lehetőségünk újbóli iratbetekintési kérelmet beadni? Hogyan számítjuk ebben az esetben a határidőket? Mi a pontos ügymenet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az iratbetekintés határidőn belül volt, majd az előzetes vitarendezésre válaszul az ajánlatkérő újabb felvilágosítást kért, és végül hiánypótlás keretében az ajánlattevő az üzleti titkot feloldotta. Ebben az esetben valójában nem bocsát ki új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Üzletititok-nyilatkozat indokolásának kettéválasztása

Kérdés: Az üzletititok-nyilatkozatot az ajánlatkérő nem kifogásolja, de hiánypótlás keretében kéri, hogy az indokolást válasszam ketté, és a nem szenzitív tartalmat válasszam le. Ezzel értelmetlen rész kerül ki az üzletititok-nyilatkozat indokolásából, mivel nincs részletezve, hogy az üzleti titok pontosan mit is tartalmaz. Van-e annak jelentősége, hogy a két dokumentum (indokolás üzleti titok és indokolás nem üzleti titok) külön-külön nem vagy nehezen értelmezhető?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 73. § (1) bekezdésének f) pontja alapján – fa) és fb) alpontok – az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak, és ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Üzleti titok indokolásának kérdései

Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titok indokolásában alapvető, hogy az ajánlatkérő azt igazolja, miért okoz aránytalan sérelmet számára üzleti tevékenysége szempontjából az, ha nyilvánosságra kerülne valamely adat.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Üzleti titok indokolása

Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 44. §-a szerinti, üzleti titokra vonatkozó szabály eleve előírja, hogy az ajánlattevő (a gazdasági szereplő) az üzleti titkot tartalmazó irathoz indokolást köteles csatolni. Szintén előírja, hogy az indokolás nem megfelelő, ha általánosságban kerül megfogalmazásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.