Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt beszerzési tárgyakat, hiszen felhasználásuk hasonló, egymással összefügg. A 111. § f) pont nemzeti kivételi köre a hideg élelmiszer- és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és a gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél

Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő arra számít, hogy többféle élelmiszer-alapanyagot több szállító is fog tudni szállítani, úgy egy darab egységes élelmiszer-alapanyag alkalmassági feltétel előírásával határozhatná meg a műszaki, szakmai alkalmasságot. Így a későbbiekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Megrendelés módosítása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásban busát szerettünk volna rendelni, de a szállító nem szállít, ellenben pontyot tudna adni helyette. Mindkettő a keretmegállapodás része, de mi nem pontyot szeretnénk, mert az drágább. Mi történik akkor, ha az általunk rendelt busa helyett pontyot szállít az ajánlattevő, de a busa árában? Elfogadhatjuk ezt a változást, ami a megrendelőhöz képest más lenne? Esetleg módosíthatjuk a megrendelőt úgy, hogy elfogadjuk az alacsonyabb árat? Vagy nincs árcsökkentésre sem lehetőség, hanem meg kell vennünk a drágább terméket magasabb áron?
Részlet a válaszából: […] ...eltér, de mivel a keretmegállapodásnak része mindkét termék, és igényét ugyanúgy ki tudja elégíteni más, de magasabb minőségű élelmiszerrel, méghozzá az eredeti alacsonyabb minőségű termék áráért, a megrendelés során ennek nem lesz jelentősége, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Értékelési szempont közétkeztetési tárgyú közbeszerzéseknél

Kérdés: Mit jelent a rövid ellátási lánc, amit közétkeztetési tárgyú közbeszerzések során szükséges értékelnie az ajánlatkérőnek, pontosabban akár erre is van lehetősége az ár mellett?
Részlet a válaszából: […] ...lánc definícióját a kormányrendelet 2. § d) pontja tartalmazza. Ennek lényege, hogy összesen három szereplő működhet közre az élelmiszer előállításától a megfőzéséig. Ezt fogalmazza meg a jogszabály részletesebben, mely szerint közétkeztetési rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Egybeszámítási kötelezettség élelmiszerek, alapanyagok beszerzése esetén

Kérdés: Egybe kell-e számítani a különböző hideg élelmiszerek és főzési alapanyagok (például: pékáru, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék) beszerzési értékét, és ezáltal közbeszerzési eljárást kell-e indítani, ha azok teljes beszerzési értéke az előző évben (és ugyanúgy a tárgyévben) meghaladta, meg fogja haladni az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...a részekre bontás tilalma szabályt.A 111. § f) pont alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Kivételi szabály uniós értékhatárt el nem érő értékű alapanyag-beszerzésre

Kérdés: Az önkormányzat intézménye főzőkonyhával rendelkezik, közétkeztetés céljából. A nyersanyag-beszerzések összege (zöldség, gyümölcs, hús stb.) meghaladja az éves 18 millió forintot. Aközbeszerzés során melyik értékhatárt kell figyelembe venni? A nemzeti vagy az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn a kivétel.A 111. § f) pontja alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Üzleti titokká minősítés határai

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy ajánlattevő árubeszerzés (élelmiszer-beszerzés) során az ajánlat részét képező "ártáblát" (véleményem szerint nem árazott költségvetés) üzleti titokká minősítve, kérje annak zártan történő kezelését? (Az "ártábla" pusztán termékneveket, mennyiséget és egységárat tartalmaz, tehát véleményem szerint üzleti titoknak ezen adatok semmiképp sem minősíthetők.)
Részlet a válaszából: […] ...hozatalának megtiltása vonatkozhat azon árelemekre, melyek egyenként nem kerülnek értékelésre az értékelési szempontrendszerben. Élelmiszerek esetében például gyakori, hogy az egyes termékek árát az ajánlatkérő ismerni szeretné, azonban az arányokat nehezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Egybeszámítás a gyakorlatban

Kérdés: Egy uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés (élelmiszer) esetében hogyan kell minősíteni az eljárást, illetve a szerződés(eke)t az alábbiak figyelembevételével?
A beszerzés tárgyának jelentős része kivételi körbe tartozik - Kbt. 120. §-ának e) pontja -, azonban a korábbi Kbt. miniszteri indokolása szerint bizonyos élelmiszerek (például a nyershús) beszerzése nem. Kivételi körbe tartozó, illetve nem tartozó élelmiszerek együttes beszerzése esetén mi a követendő eljárás? A kivételt nem képező élelmiszer-beszerzés becsült értéke nem éri el a nyolcmillió forintot, illetve kevesebb mint 20 százaléka a teljes beszerzési becsült értéknek.
1. -Az egybeszámítás szabálya alkalmazandó-e jelen beszerzésben a kivételek tekintetében? Egybe kell-e számítani a kivételnek nem minősülő élelmiszer értékét a kivételt képező egyéb élelmiszerekkel - Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése?
2. -Ha a kivételi kör nem tárgya a közbeszerzésnek, akkor arra nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez esetben azonban a kivételt nem képező árubeszerzés, annak értéke alapján szintén nem közbeszerzés-köteles. Jól értelmezzük-e a Kbt. rendelkezéseit, miszerint egybeszámítás hiányában közbeszerzés lefolytatásának nincs helye?
3. -Egybeszámítás esetében a teljes beszerzésre kell-e közbeszerzést lefolytatni?
4. -Egybeszámítás esetén, a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a kivételnek nem minősülő élelmiszer beszerzése leválasztható-e a teljes beszerzésről? Ez esetben a kivételi kör tekintetében kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Lehetséges közbeszerzés nélkül a szerződéskötés a kivételi körbe tartozó élelmiszerek beszerzésére? Emellett pedig a leválasztott nyolcmillió forint értéket el nem érő, kivételt nem képező élelmiszer-beszerzésre kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdések megválaszolása kapcsán előrebocsátjuk, hogy abban az esetben, ha kivételt képező élelmiszereket és kivételt nem képező élelmiszereket együtt, azaz egy szerződés keretében szerzi be az ajánlatkérő, akkor a kivételt képező élelmiszerek osztják a kivételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Azonos cél értelmezése egybeszámításnál

Kérdés: Az ajánlatkérő étkezést szeretne biztosítani egyrészt a cég képzésein, másrészt a sporteseményein részt vevők részére. Az új egybeszámítási szabály indokolása szerint nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások értékét, és egybe kell számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ha célnak a képzés, illetve a sportesemény lebonyolítását tekintjük, akkor az előző mondat első része alapján nem kell a két eseményhez kapcsolódó étkezés beszerzését egybeszámítani. Viszont a mondat második része alapján a képzés lebonyolításához kapcsolódó összes egyéb beszerzést (például projektor, vetítővászon beszerzése, előadók felkérése, étkeztetés, szállás) egybe kell számítania, mivel azok egyetlen célra (a képzés lebonyolítására) irányulnak, és funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ugyanígy a sportesemények lebonyolításához kapcsolódó összes beszerzést (bírók felkérése, sportpálya bérlése, díjak előállítása, étkeztetés és szállás biztosítása stb.) egybe kell számítani. Elég szubjektívnek tűnik annak meghatározása, hogy mit nevezünk azonos célnak. Fenti esetben lehetne például csupán az étkezés biztosítását célnak tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen rendezvényhez kapcsolódik. (Ebben az esetben ezt az is indokolná, hogy az étkezés biztosítása nem tartozik szorosan a képzés, illetve a sportesemény lebonyolításához.) Kérdésünk, hogy az indoklás alapján a képzés/sportesemény feltételeit szorosan biztosító egyéb beszerzéseket egybe kell-e számítani - függetlenül a beszerzés tárgyától? Önök szerint melyik felfogás áll közelebb a törvényalkotók elgondolásához?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasak.- Áruk esetében hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak (élelmiszerek, irodabútorok). Szempont, hogy tipikusan egy, az adott területen működő gazdasági szereplő tartana ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
1
2
3
4