A FAKSZ felelőssége a döntési folyamat jogszerűsége vonatkozásában

Kérdés: Az eljárást részekre bontottuk, majd visszavontuk, végül egyben írtuk ki. A váltásnak elsősorban szakmai okai voltak. Ez a döntési folyamat számonkérhető-e a FAKSZ-on?
Részlet a válaszából: […] A beszerzési tárgy részekre bontásával kapcsolatban a Kbt. 50. §-a tartalmaz szabályokat. Ennek megfelelően szükséges a részajánlattétel lehetőségének megvizsgálása. Mivel az ajánlatkérő első alkalommal lehetővé tette a részajánlattételt, így a tervezés során meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.
Kapcsolódó címke:

Kivételi kör alkalmazása a Kbt. módosítását megelőzően rögzített beszerzési kezdeményezés alapján történt, módosítást követő beszerzésre

Kérdés: Reklámmal kapcsolatos beszerzés kezdeményezését indítottam el, melyet az EKR-ben is rögzítettem, de a beszerzésre februárban kerülne sor. Mivel januárban kezdeményeztem az eljárást, így az igényem is januári. Alkalmazhatom-e a Kbt. kivételi körét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. §-ának (8) bekezdésében 2021. február 1-jével történt jogszabály-módosítás, melynek következtében a törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:(...)audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a tervezővel szemben abban az esetben biztosan nem áll fenn a továbbtervezésre, további tervek elkészítésére vagy a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásban összeférhetetlenség, ha az ajánlatkérő a tervező által készített terveket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 165. §-ának (2) és (3) bekezdése sorolja fel a Közbeszerzési Döntőbizottság által alkalmazható jogkövetkezményeket. Ezek szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság, amennyiben határozatában jogsértés megtörténtét állapítja meg, eltilthatja az ajánlattevőt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlatkérő mozgástere előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében megmutathatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat az ajánlattevőknek, vagy csak arra használhatja a konzultációt, hogy ő maga információt szerezzen?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció a közbeszerzés előkészítésének része, azaz az ajánlatkérő számára lehetőség információ gyűjtésére a piacról.A Kbt. 3. §-ának 22. pontja szerint a közbeszerzés elő­készítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címke:

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Biztosíthatom-e az iratbetekintést elektronikusan úgy, hogy valóban csak és kizárólag az a dokumentum kerül bemutatásra, amely nem üzleti titok, és amelynek megtekintéséhez a betekintő ajánlattevőnek joga van?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést a Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése egyértelműen nem az elektronikus kommunikáció részévé teszi, melyet megerősít a 45. § (1) bekezdése, ahol kifejezetten személyes megjelenést ír elő a jogszabály az alábbiak szerint.A Kbt. 41. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
Kapcsolódó címke:

Eljárásindítás kötelezettsége DKÜ-be beküldött, engedélyezett igény esetén

Kérdés: El kell-e indítanom az eljárást, ha a DKÜ-be beküldött igényt már engedélyezte a DKÜ és a miniszter is? Ha a hirdetményt előkészítem, az már elindításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

EEKD hiánypótoltatása

Kérdés: Köteles vagyok-e az EEKD-t külön fájlban is benyújtani amiatt, mert hiánypótoltatja azt az ajánlatkérő, de nincs lehetőségem az ajánlatot is módosítani, mert az EKR ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő csak az EEKD kitöltésére kötelezhető, mely hiánypótláskor is azonos megítélés alá esik.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében a főszabály az elektronikus űrlap kitöltése, melytől nem tekinthet el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.
Kapcsolódó címkék:        

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésének határidejére vonatkozó jogalapok esetfüggők, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mely jogalap a biztos megoldás a szerződés módosítása során. Két vonatkozó jogesetet érdemes egymás mellett ismertetni példaként, hogy alátámasszuk, az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
1
…
5
6
7
…
20