Eljárást megindító felhívás címzettjei a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban az ajánlatkérő köteles legalább három – a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt – gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk kívül mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Mi a teendő abban az esetben, ha a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt három gazdasági szereplő közül valamelyik cég jelzi az érdeklődését az eljárás iránt? Ilyenkor az érdeklődését jelző cég helyett az ajánlatkérőnek kell választania egy másik gazdasági szereplőt, akinek saját kezdeményezésére megküldi az eljárást megindító felhívást?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához mind a Kbt. 113. § (1) bekezdése, mind a (2) bekezdése releváns részeinek elemzésére van szükség. A törvény 113. §-ának (1) bekezdésében már az összefoglaló tájékoztatás közzétételét megelőzően az előkészítés során szükséges megadnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Kbt. 104. § (3) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Mit jelent a Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése, milyen eltérő beszerzési módra utal?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a keretmegállapodásos eljárás második részének megvalósítása során, többrészes keretmegállapodásos eljárásban merül fel az alábbiak szerint.A Kbt. 104. §-ának (3) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Elektronikus árlejtés az EKR-ben

Kérdés: Jól értelmezem, hogy az elektronikus kormányrendeletben a 28. §-tól a 33. §-ig minden szakasz az elektronikus árlejtésről szól? Ha igen, ez azt jelenti, hogy minden eljárásban lesz elektronikus árlejtés?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendeletben a 28-33. §-ig valóban az elektronikus árlejtés szabályait részletezi a jogalkotó, hasonlóan ahhoz, ahogyan a korábbiakban már 2007-től lehetett lebonyolítani ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 18. §-a hivatkozik a tervező részvételére olyan formában, hogy bizonyos feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Bírálati lap nyilvánossága az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Nyilvános-e a bírálati lap a kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetésével?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében az ajánlatkérőnek fel kell töltenie az adott eljárás dokumentumai közé a bírálati lapot annak érdekében, hogy az ellenőrzésre jogosult hozzáférjen az iratokhoz, továbbá hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Régi aukciós szoftver használata kötelező elektronikus közbeszerzés esetén

Kérdés: Amikor az elektronikus közbeszerzés kötelező lesz, lehet-e majd a régi aukciós szoftverünket használni, amit egy ügyvédi irodával alkalmaztunk évekig, és működött?
Részlet a válaszából: […] A 2018. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében elektronikus árlejtés csak az EKR-ben bonyolítható le.A Korm. rendelet 35. §-ának (3) bekezdése ugyanis előírja, hogy amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevői rendszer valóban nem igazolja az összes kizáró ok esetében a minősített ajánlattevő kizáró okok hatálya alá tartozását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy külön nyilatkozattételre lenne szükség az egységes európai közbeszerzési dokumentumon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszából: […] Az ún. in-house jogalapokat a Kbt. 9. § (1) bekezdésének h), i) és j) pontjai tartalmazzák. A három jogalap közül, tekintettel arra, hogy az önkormányzat saját tulajdonú cégéről van szó a kérdés alapján, a megfelelő jogalap a 9. § (1) bekezdés h) pontja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
1
6
7
8
19