Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is a felhívás tartalmának módosítására vonatkozó jogszabályi előírásokat és a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatot szükséges áttekinteni. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben valóban az alapvető problémát az okozza, hogy az alvállalkozó két hónappal később került bejelentésre az ajánlattevő által. A határozatban a jogorvoslati fórum részletesen feltárja, hogy az alvállalkozói szerződés mikor került megkötésre, mikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Előzetes piaci konzultációs kötelezettség

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] 2022. március 15-én lépett hatályba az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló a 63/2022. kormányrendelet, melynek értelmében csak a nyílt vagy meghívásos eljárásokat érinti az előzetes piaci konzultáció lefolytatásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Keretmegállapodás esetén alkalmazandó jogszabály

Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén, az eljárás második szakaszában, azaz a verseny újranyitásakor az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor hatályos Kbt. alapján kell eljárnia, vagy a verseny újranyitása időpontjában hatályos Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] Keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívás feladásakor hatályos szabályok irányadók, azaz nem a verseny újranyitásakor hatályos szabályok szerint kell eljárni. Előminősítési rendszer esetében merülhet fel, hogy az egyes versenyeztetéseket rendszeren belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Tevékenység redukálása szerződésmódosítással keretszerződés meghosszabbításakor

Kérdés: Lehet egy szerződést úgy módosítani, hogy csak az egyik tevékenység vonatkozásában folytatnánk az együttműködést, a másik esetében nem, mert már alig tudjuk tartani az árakat? Egy keretszerződés meghosszabbításáról van szó. Erre van lehetőség szerződésmódosítás körében?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió Bírósága a C-549/14. számú, ún. Finn Frogne ügyben úgy foglalt állást: "Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

"Közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom értelmezése

Kérdés: A közbeszerzési tervben a "közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom mit takar? Úgy látom, hogy többen a közbeszerzés tárgyának mennyiségi adatait írják ide, vagy azt, hogy hány eljárásrészből áll az adott közbeszerzés. Úgy gondolom, hogy ha a jogszabályalkotó a közbeszerzés tárgyának mennyiségét szerette volna látni a tervben, akkor azt írta volna a 424/2017. kormányrendelet vonatkozó pontjába. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. § (5) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg a közbeszerzési terv minimális adattartalmát.Az ajánlatkérő a Kbt. 42. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési terv minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Értesítés előzetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettségéről

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációval kapcsolatban kérdezem: minden arra kötelezett ajánlatkérő kap értesítést, vagy csak a kormány irányítása alatt állók?
Részlet a válaszából: […] 2022. március 15-én lépett hatályba az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. kormányrendelet. Arendelet 1. § (1) bekezdése alapján áll fenn az elő­zetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettsége, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet határozza meg, hogy az előkészítés körében keletkezett iratokat vagy azok másolatát az EKR-be az ajánlatkérőnek fel kell töltenie.A rendelet 9. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Iratbetekintés részajánlattételnél

Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő részajánlattételt tesz lehetővé, kevés sikerrel kecsegtet az ajánlattételi szakaszban azt megkérdőjelezni, hogy ezzel egyben a versenyt is szűkítette. Ennek megfelelően hiába van mindkét részben egy-egy nyertes, a két rész "használata" önmagában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] A szerződésmódosítással kapcsolatos igények jellemzően a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával kapcsolatban jelennek meg, ezért válaszunk is erre a módosítási jogalapra fókuszál. Ez az a jogalap, mely három feltétel együttes teljesülése esetén alkalmas lenne az előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
1
2
3
19