Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Az előzetes piaci konzultáció során beérkezett vélemények alapján a beszerzési tárgy műszaki tartalma jogsértő, emiatt a gazdasági szereplő a még meg sem indult eljárás visszavonását követeli. Szükséges-e, és ha igen, akkor mit kell írni az összefoglalóban, hogy jogszerűen járjunk el, mivel kötelező számunkra az EPK lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. Korm. rendelet vonatkozik ebben az esetben az ajánlatkérőre, mely szerint az előzetes piaci konzultáció során közzé kell tenni az eljárási dokumentumokat, és a véleményezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Kiegészítő tájékoztatás és EPK

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció és a kiegészítő tájékoztatás két különböző eljárási cselekmény. A két eljárási cselekményre a közbeszerzési eljárás két különböző szakaszában kerül sor, a két eljárási cselekmény célja különböző.Az előzetes piaci konzultáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül nehezen megválaszolható, hiszen a Kbt. konkrétan nem határozza meg, hogy mit kell a közbeszerzési eljárásokban részt vevők jogának, jogos érdekének tekinteni, hanem alapelveket rögzít a 2. §-ban. A jogos érdek olyan törvényes érdek, mely nem jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Jogorvoslat kiterjesztése

Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?
Részlet a válaszából: […] Gyakorlatban előforduló eset, hogy a bírálati szakaszban derül ki, az ajánlatkérő egyes előírásait az ajánlattevők némelyike vagy akár mindegyikük tévesen értelmezte. A jogorvoslati határidők azonban szigorúan szabályozottak. A jogorvoslati eljárás megindítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Felfüggesztett eljárás

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 166. § (5) bek. alapján felfüggesztette az eljárását, a későbbiekben jogszerűen visszaléphet-e a felfüggesztésből (és megkötheti-e a szerződést a döntőbizottsági határozatnak megfelelően) a keresettől való elállás nélkül (gazdasági szükségszerűségre figyelemmel)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett Kbt.-szabály az alábbiak szerint szól.166. § (5) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen közigazgatási pert indítottak, az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Önkéntes csatlakozás központosított keretmegállapodáshoz

Kérdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség (továbbiakban: DKÜ) által megkötött központosított keretmegállapodásokhoz milyen módon lehet önkéntesen csatlakozni?
Részlet a válaszából: […] A 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (DKÜ rendelet) 1. §-a rendelkezik a DKÜ rendelet hatálya alá tartozó szervezetekről. A rendelkezés e) és ea) pontja szerint a rendelet hatálya kiterjed az olyan szervezetre is, amely„eb) valamely e rendelet szerinti sajátos beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] Fontos kiemelni, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlattevők cselekményeit, a verseny tisztaságát sértő magatartásukat vizsgálja, és ezért a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy eljárásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A DBR esetében az újraversenyeztetések a hatályos Kbt. szerint folytathatók. A DBR, hasonlóképpen az előminősítési rendszerekhez, folyamatosan fennálló rendszer, mely követi a jogszabályváltozásokat. Amennyiben például változás áll be a kizáró okok vonatkozásában, úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció célja a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint elsősorban a gazdasági szereplők tájékoztatása, a minőségi eljárás-előkészítés:"28. § (4) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Közbeszerzési eljárás mellőzése

Kérdés: Utólag van módunk arra, hogy jogorvoslattal megtámadjuk a szerződéskötést, amennyiben Kbt. mellőzésével kötötték azt a felek?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati eljárás megindítására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 148-150. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, vagy az egyéb érdekelt nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.
1
2
3
22