Üzleti titok megváltoztatása

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: „Kérjük Tisztelt Ajánlattevőt, hogy ha bármilyen okból mégsem állnak fenn az üzleti titokká minősítés indokai, úgy kifejezetten és egyértelműen jelezze (valamennyi rész esetében), hogy a továbbiakban nem kívánja üzleti titokként kezelni az árindokolást és annak dokumentumait.” Azonban a felhívás végén ez áll: „Ajánlattevő a fentiekkel összefüggésben felhívja a figyelmet a Kbt. – közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában hatályos – 73. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakra!” Ezzel mit szeretne elérni az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Ez a hiánypótlási felhívás standard, az ajánlatkérő várja az üzleti titok indokolását, vagy az üzleti titokká minősítés törlését. Amennyiben az ajánlattevő az utóbbit választja, úgy minden esetben, ahol az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben üzleti titokként jelezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Ajánlattétel hosszabbítása

Kérdés: Az ajánlatkérő egy szolgáltatás megrendelésére irányuló kiírásában úgy rendelkezett, hogy a szerződés egyéves időtartama további egy évvel meghosszabbítható. A pénzügyi kockázataink mérséklése érdekében szeretnénk más ajánlati árral számolni erre a plusz egy évre. Lehetséges különböző árat megadni a hosszabbítás időszakára vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66. § (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplők kötelesek az ajánlatot a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően elkészíteni és benyújtani. Ennek alapján, amennyiben az ajánlatkérő nem biztosította annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Közbeszerzési terv szerepe

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési terv célja a nyilvánosság biztosítása, a közbeszerzési terv meghatározott tartalommal készül, és nyilvános az EKR-ben. A Kbt. 42. § (1) bekezdése alapján az adott évre tervezett közbeszerzéseikről közbeszerzési terv készítésére a Kbt. 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Alvállalkozó bejelentésének elmulasztása

Kérdés: Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében mikor szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság: amennyiben a teljesítés nem volt megfelelő, vagy más indok alapján?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében jellemzően bírság kiszabására kerül sor, ugyanakkor ennek oka teljesen független a teljesítés minőségétől. Érdemes példaként a D. 548/2025 ügyet említeni, ahol hivatalból indított eljárásban a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Ár versenyeztetése árlejtés esetében

Kérdés: Kötelező-e az ár versenyeztetése árlejtés során, amennyiben az ajánlatkérő eleve arra számít, hogy aránytalanul alacsony árakat kap, ismerve korábbi eljárásainak eredményét?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet az alábbiak szerint lehetővé teszi, hogy az áron kívül más értékelési részszempontok vonatkozásában folytassa le az árlejtést az ajánlatkérő.„27. § Az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Az ajánlatkérő felfüggesztheti-e csak az egyik részt, amennyiben jogorvoslati eljárás indul az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően, vagy minden egyes részt fel kell függesztenie?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás felfüggesztéséről az ajánlatkérő, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy az Integritás Hatóság dönthet. A felfüggesztés a határidőket meghosszabbítja. Az erre vonatkozó alábbi szabályok mindegyike eljárásspecifikusan fogalmaz, azaz nem utal részekre, miközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

ÁSZF módosítása DBR esetében

Kérdés: A DBR felállítására irányuló részvételi felhívás közbeszerzési dokumentációjában el kellett fogadnia a jelentkezőknek az ÁSZF-et, mely a későbbi egyedi szerződések mellékletévé válik. Ezt szeretné módosítani az ajánlatkérő úgy, hogy véleményem szerint a részvételi szakaszban ezt nem is kérhette volna. Megteheti a módosítást most úgy, hogy olyan adattartalomhoz nyúl vissza, amit már nem módosíthat? A Közbeszerzési Hatóság DBR-útmutatója ezt a kérdés nem tárgyalja részletesen.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett Közbeszerzési Hatóság Útmutatója a „Dinamikus Beszerzési Rendszerről (2022.02.10)” szerint: „Ugyan a pontos műszaki leírást, mennyiséget, szerződéses feltételeket majd csak az ajánlattételi felhívással egyidejűleg kell a közbeszerzési dokumentumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    

Integritás Hatóság bírságolása

Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?
Részlet a válaszából: […] Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) rendelkezik az Integritás Hatóságról és annak feladatköréről. Az Integritás Hatóság egyrészt elemző és javaslattevő feladatokat (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a Cseh Köztársaság Pénzügyminisztériuma kötött szerződést egy gazdasági társasággal, amely alapján a cseh adóhatóság számára informatikai rendszert fejlesztettek. Az ajánlatkérő helyébe később az adóigazgatási feladatokat ellátó DGF lépett, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Közvetlen jog- és érdeksérelem mint a jogorvoslati jog alapja

Kérdés: Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati jogot a Kbt. 148. §-a határozza meg, és részletezi annak tartalmát. A 148. § (2) bekezdése szerint jogorvoslati kérelmet benyújthat az ajánlatkérő, az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, vagy közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
23