Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott érdeksérelem tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest - esetleg százalékos arányban - meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszból: […]Értesítőben közzétenni. A szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetménymintában a Kbt. 303. §-ában meghatározott valamennyi konjunktív feltételre kiterjedően kell megadni a szerződés módosításának pontos indokát, mégpedig oly módon, hogy abból a szerződés módosításának jogszerűsége megállapítható legyen. Az olyan, általánosság szintjén megfogalmazott indokolások, mint például a műszaki szükségességből felmerült pótmunka, vagy az ajánlattevő érdekkörében felmerült körülmény önmagában nem felel meg az elvárásoknak, ugyanis ez alapján a Kbt. 303. §-ában foglalt feltételeinek betartása, illetve a szerződés módosítását előidéző konkrét ok nem állapítható meg. A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményeket a Közbeszerzések Tanácsa Titkársága megvizsgálja abból a szempontból, hogy a módosítás indoka a Kbt. szerződésmódosítással kapcsolatban támasztott feltételeinek megfelelően került-e megadásra, illetve hogy annak tartalma alapján valószínűsíthető-e a Kbt. 303. §-ában foglalt, a szerződések módosítására vonatkozó szabályok sérelme. Amennyiben a hirdetmények indokolásából nem állapítható meg egyértelműen a Kbt. 303. §-ában meghatározott feltételek teljesülése, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke további tájékoztatást kérhet a szerződésmódosítás körülményeiről. Az elnök a tájékoztatás függvényében dönt a hirdetményeknek az illetékes ellenőrző szervekhez, valamint a Kbt. 308. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőkhöz történő továbbításáról, szükség esetén a hivatalból történő jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. (Az utalt jogszabályhely értelmében a költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározott felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket, illetőleg a közbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell.) Azokat a hirdetményeket, amelyek alapján - adott esetben a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatását követően is - valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a Kbt. 303. §-ába ütköző módon történt, a Közbeszerzések Tanácsa a Kbt. 307. §-ának (3) bekezdése értelmében megküldi az illetékes ellenőrző szerveknek, valamint a Kbt. 308. §-ának (2) bekezdése szerinti ellenőrzést végzőknek. A szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától számított öt munkanapon belül kell feladni. Tekintettel arra, hogy a Kbt. e hirdetmények közzétételéhez szigorú határidőt rendel, a közzétételi határidők be nem tartása ugyancsak jogorvoslati eljárást vonhat maga után. A tájékoztató - mint azt a fentiekből láthatjuk - tehát nem ad pontos támpontot, mi minősül jogos érdeksérelemnek. Amennyiben például az ár, a kötbér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1302

2. találat: Szerződésmódosítási okok

Kérdés: A szerződések módosításának korlátozása vonatkozik-e a közbeszerzés szempontjából irreleváns, kisebb jelentőségű szerződésmódosításokra is?
Részlet a válaszból: […]irányulna. Lényegében a fentieket erősítik meg a törvényi indokolásban foglaltak is. Az indokolás a szerződések módosítása kapcsán rávilágít arra is, hogy a Kbt. a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. 303. §-ában foglalt rendelkezések megsértésével történő módosításához szankciót fűz, amelynek az az oka, hogy a szerződések utólagos módosítása révén ne lehessen kijátszani a közbeszerzési törvény versenyeztetési szabályait (ez egyébként a Kbt. alapelveivel is összhangban áll). Amennyiben tehát a felek a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét anélkül módosítják, hogy teljesülne a 303. §-ban meghatározott feltételrendszer (előre nem látható ok következtében beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekének sérelmével jár), akkor e jogsértés miatt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. A törvény szerint az ajánlatkérő tájékoztatót (hirdetményt) köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés módosításáról [307. § (1) bekezdés]. A közbeszerzési eljárásban részt vevők érdekvédelme szempontjából lényeges rendelkezése a Kbt.-nek, hogy a fenti esetben eljárásindítási joggal ruházza fel mindazokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek jogos érdekét sérti a törvénybe ütköző módon történő szerződésmódosítás vagy teljesítés, továbbá azokat a szervezeteket, illetve személyeket is, amelyek/akik a Kbt. 332. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását kezdeményezhetik. Az érintettek a Közbeszerzési Értesítőben közzétett hirdetményből értesülhetnek az állítólagos jogsértésről, illetve az ellenőrző szervek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 134