Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
Részlet a válaszából: […] ...az előkérdésnek az eldöntése során, hogy a jogorvoslattal élő jogalany rendelkezik-e ügyfélképességgel, a gyakorlatban a közvetlen érdeksérelem fennálltát vizsgálja. A feltett kérdést tehát abból a szemszögből kell megválaszolni, hogy vajon közvetlennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet, így különösen azt is mutassa be, hogy miként realizálódik az érdeksérelem, milyen jellegű vagy mekkora kárt szenvedne el az ajánlattevő, továbbá térjen ki arra is, hogy az információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...a chat esetében visszajelzést nem, vagy csak indokolt esetben ad a Hatóság."Amennyiben a "chat"-ben megfogalmazott üzenet egyéni jog- vagy érdeksérelem orvosolására irányul (panasz), és egy adott közbeszerzési eljárás tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Bontott ajánlat kezelése

Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...a fentiekre tekintettel, véleményünk szerint attól függ, hogy az ajánlat idő előtti felbontása vezetett-e valamilyen jog- és/vagy érdeksérelemhez.A nem megfelelő módon benyújtott ajánlat érvényességével kapcsolatosan ugyanis a Kbt. 74. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Alvállalkozói részvétel növekedése a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés (részvétel) 30 százalékra emelkedik? (Bejelentett, 10 százalék feletti alvállalkozóról van szó.)
Részlet a válaszából: […] ...követően, a felek által előre nem látható okból merült fel, és így a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Az érdeksérelem - ez esetben - az ajánlatkérő oldalán mindenképpen megállapítható, hiszen az ajánlattevőként szerződő másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Előzetes vitarendezés gazdasági érdeksérelemre hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatban adminisztrációs hibából azt jelöltem meg, hogy az általam megajánlott termék nem esik nemzeti elbánás alá, holott tagállami terméket ajánlottam meg. Emiatt a tendert más cég nyerte meg. Utólag korrigálhatom ezt a hibát? Kérhetek előzetes vitarendezést az előzőkre hivatkozással olyan indokkal, hogy az írásbeli összegzés sérti a gazdasági érdekeimet?
Részlet a válaszából: […] Az eljárásra vonatkozó összegezés módosítására van lehetőség előzetes vitarendezés keretében. Ebben az esetben azonban nem történt jogszabálysértés, hanem az ajánlattevő hibásan nyilatkozott, melyet lehetősége lett volna az értékelés szakaszában önkéntes hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Kiírás megtámadhatósága ajánlattétel hiányában

Kérdés: Megtámadhatom-e a kiírást akkor, ha a megtámadáskor már tudom, hogy az adott eljárásban nem teszek majd ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattétel nem feltétele a felhívás megtámadásának.A jogorvoslati kezdeményezés esetében azonban nem elegendő általános érdeksérelemre hivatkozni. Erre hívja fel a figyelmet a D. 138/2012. ügy, melyben a kérelmező nem jelölte meg, hogy milyen műszaki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Referencianyilatkozatok kiadása

Kérdés: Az ajánlatkérő megteheti-e, hogy építési kivitelezési szerződés hiánytalan átadás-átvételi eljárása után megtagadja a referenciaigazolás kiadását? Amennyiben igen, milyen jogszabályra hivatkozhat? Amennyiben nem, a Kbt. mely paragrafusa alapján köteles az igazolást kiadni? Egy korábbi építési beruházás kapcsán az ajánlatkérő kiadta a referenciaigazolást. Később (2 év múlva) az intézményben vezetőváltás történt, és az új vezető megtagadta az igazoláskiadást, mondván, a teljesítés nem volt kiváló minőségű. Megteheti-e ezt? Amennyiben nem, mi lehet a hivatkozási alapunk egy esetleges jogorvoslati eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeketsért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve hogy azérdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösenakkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...egyadott, konkrét jogszabályra vonatkozó módosításban szerepelnek olyan nagyvolumenű változások, amelyek figyelmen kívül hagyása súlyos érdeksérelemmel -esetleg jogvesztéssel - járhat az adott jogszabály - esetünkben a Kbt. -hatálya alá tartozó személyekre, szervezetekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest - esetleg százalékos arányban - meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárást vonhat maga után.A tájékoztató - mint azt a fentiekből láthatjuk - tehát nemad pontos támpontot, mi minősül jogos érdeksérelemnek. Amennyiben például azár, a kötbér vagy a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó olyan elem kerülnemódosításra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
2