Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárást vonhat maga után.A tájékoztató – mint azt a fentiekből láthatjuk – tehát nemad pontos támpontot, mi minősül jogos érdeksérelemnek. Amennyiben például azár, a kötbér vagy a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó olyan elem kerülnemódosításra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésmódosítási okok

Kérdés: A szerződések módosításának korlátozása vonatkozik-e a közbeszerzés szempontjából irreleváns, kisebb jelentőségű szerződésmódosításokra is?
Részlet a válaszából: […] ...érdekét sérti.Mindezekből látható, hogy a módosításra csak kivételes esetekben van lehetőség, amelynek feltétele a lényeges, jogos érdeksérelem. Ezért – megítélésünk szerint – az ismertetetteken túli esetekben semmilyen változtatást nem eszközölhetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
1
2