Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott műszaki tartalom tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszból: […]az adat elérhetőségére is vonatkozik. Amennyiben a Kbt. 41/C. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivételi körök nem alkalmazhatók, úgy a külső tárhely nem lehet megoldás. Az alábbi lehetőségek közül egyik sem meríti ki a fájl nagyságával kapcsolatos problémát, ezért informatikai szempontból érdemes újra megvizsgálni, hátha az adatmennyiség nagysága mellett valamely érv alkalmazható, és így az EKR-be történő kommunikáció erre az adattartalomra nem vonatkozik.A Kbt. hivatkozott 41/C. §-ának (1) bekezdése alapján a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha- a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;- az ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat érintett részei vonatkozásában;- az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;- az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában) - a)-d) pontok.Amennyiben a fenti kivételek valamelyike alkalmazható, úgy az ajánlatkérő nem a párhuzamos elektronikus feltöltés jogát kapja meg, hanem a papíralapon történő lebonyolítás jogát. Korlát továbbá, hogy az a jog a 41/C. § (2) bekezdése értelmében csak és kizárólag az adott dokumentum vonatkozásában áll fenn. Erre figyelemmel kell lenni, hiszen a 41/C. § (3) bekezdése az elektronikus úttól való eltérést alapozza meg, ezért a külső tárhelyen való feltöltés csak másodlagos lehet, mert a papíralapú dokumentum tartalma lesz az az információ, melyre az iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a Kbt. szabályai szerint.[A Kbt. 41/C. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4582
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Üzletititok-státusz megváltoztatása

Kérdés: Ha módosítunk a műszaki megoldásunkon, arra tudjuk kérni az üzleti titok védelmét? Illetve kérhetjük-e visszamenőleg az ajánlatadási szakaszban már beadott szakmai ajánlatra is az üzleti titok védelmét?
Részlet a válaszból: […]üzletititok-státuszának megváltoztatására nincs visszamenőleg lehetőség, a módosított ajánlat benyújtása során, amennyiben az valóban eltér a korábbiakban benyújtott tartalomtól, lehetőség van a módosított ajánlatot - pontosabban annak azon részeit, melynek nyilvánosságra hozatala aránytalan gazdasági sérelmet okozna az ajánlattevő számára - üzleti titokká nyilvánítani. Visszamenőleg azonban már nincs lehetőség a státusz változtatására, hiszen hiánypótlás keretében nem módosíthat olyan tartalmat az ajánlatkérő, amely nem hiányos vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4552
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatást árazza be és ajánlja meg, úgy az ajánlattétel során már nem tudja helyrehozni azt a hibát, mely szerint semmilyen termék megajánlása nem történt meg, azaz már az első ajánlata is érvénytelen volt.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A hazai gyakorlat az, hogy még akkor is "beengedi" az ajánlatkérő a következő tárgyalásra az ajánlattevőt, amikor ajánlata teljes mértékben más, mint amit az ajánlatkérő a műszaki leírásban rögzített. Amennyiben azonban az első ajánlat már olyan jogi hibában szenved, ami a későbbiekben nem reparálható, például alternatív megoldásokat tartalmaz az ajánlat, annak ellenére, hogy alternatív ajánlattételre nem volt lehetőség, abban az esetben valóban nem lehet a következő tárgyalásra bocsátani, és érvénytelenné kell nyilvánítani azt. Erre utal az Európai Unió Bíróságának C-561/12. Nordecon AS, Ramboll Eesti As vs. Rahandusministeerium ügye, melyben az ajánlatkérő "jogellenesen nyilvánította a Nordecon-csoport azon ajánlatát a követelményeknek megfelelőnek, illetve nyertesnek, amely olyan alternatív megoldást tartalmazott, amely az ajánlati felhívás alapján nem volt engedélyezett, továbbá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4496

4. találat: Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás 1. része vonatkozásában a kiadott árazatlan költségvetés »04 Villamos« részében a »Költségtérítések« munkafülön »Közmű bekötések; elektromos hálózat bekötése a közmű vezetékbe« 7., valamint a közműfejlesztési díj 8. tételt tüntette fel az árazatlan költségvetésben. Ezzel szemben azonban a valós állapotnak az árazatlan költségvetésben szereplő ezen tétel nem felelt meg, mert az építési telek elektromos árammal való táplálása elvégzésre került az ajánlatkérő részéről 2018. október 2-án, így a kiadott közbeszerzési dokumentáció tévesen tartalmazta a hivatkozott feladatot és tételt."Fentiek alapján az ajánlatkérő olyan költségelemet szerepeltetett a közbeszerzési dokumentációban, mely a valóságban már nem jelentett költséget, mert ezen költségelem alapját képező feladatot az ajánlatkérő elvégezte. A közbeszerzési dokumentáció tehát nem tükrözte a valós, tényleges helyzetet, mivel az eljárás előkészítése során az ajánlatkérő nem járt el kellő alapossággal, és a dokumentációban foglaltak nem a tényleges beszerzési igényét támasztották alá. Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentációja, benne az árazatlan költségvetése és műszaki leírása, tehát sem műszakilag, sem fizikailag nem megvalósítható, és nem biztosítja a gazdasági szempontból reális ajánlattétel lehetőségét.Fentiek okán az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezés megsértését kérte megállapítani, valamint hivatkozott a Kbt. 71. § (3) és (8) bekezdéseinek sérelmére. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem tartalma szerint arra irányult, hogy a közbeszerzés 1. részében az ajánlatkérő által kiadott felhívás és dokumentáció, benne az árazatlan költségvetés nem felelt meg a beszerzés tényleges, valódi feltételeinek. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben foglaltak alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárásának előkészítése során elkövetett mulasztása a Kbt. 28. §-ában foglaltak megsértését eredményezte. Az ajánlatkérő bírságot nem kapott, a jogorvoslati fórum megsemmisített minden ajánlatkérői döntést és dokumentumot, így az eljárást az ajánlatkérő jogszerűen újrakezdheti. Függően az ajánlatkérő döntésétől, van lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására, melynek korlátait a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4485

5. találat: Eljárás műszaki tartalomnak meg nem felelés esetén

Kérdés: Az eljárásban két értékelési szempontot értékelek: árat és mintautat. Többváltozatú ajánlat nincs megengedve. Egyik ajánlattevő az egyik mintaútra két megoldást ad különböző árakkal. Ebben az esetben a teljes ajánlat érvénytelen, vagy csak a mintaútra kell nulla pontot adni? Lehet-e reparálni a kérdést a tárgyalás során?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőkkel, amelyek nem felelnek meg a szerződés műszaki leírásában rögzített kötelező követelményeknek.Függetlenül attól, hogy nem csak tárgyalásos eljárásra vonatkozhat a kérdés, a fenti esetben már a tárgyalás előtt érvénytelenné nyilvánítja a teljes ajánlatot egy olyan műszaki tartalom miatti megfeleléshiány miatt, ami egyértelműen nem volt az ajánlatkérő igénye. Az alternatív ajánlattétel lehetősége behatárolja a műszaki tartalom kialakítását, és amennyiben valamely ajánlattevő ezt nem veszi figyelembe, úgy érvénytelen ajánlatot tesz. Nem lehet részletkérdésként kezelni az alternatív megoldást, hiszen az ajánlatkérő nem kezelheti azt, mivel az eljárást megindító hirdetményében nem jelezte, és nem odázhatja el úgy a kérdést, hogy egy egyébként értékelhető szempontra azért ad nulla pontot, mert azt nem a hirdetménynek megfelelően tették meg. Önmagában ez az utóbbi tény elegendő az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, mivel ez tartalmi és semmilyen módon nem formai kérdésnek minősül, hiszen a hirdetmény egyik legfontosabb feltételrendszerének nem felelt meg az érintett gazdasági szereplő. Felmerül, hogy hiánypótlás keretében lehetett volna[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4332

6. találat: Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszból: […]teljesítésének időtartalma minden esetben a beszerzés lényeges és hangsúlyos jellemzői közé tartozik. Az egyes beszerzési tárgyak esetén eltérő mértékben ugyan, illetve más szempontból. Szolgáltatásmegrendelés esetén a közbeszerzés mennyiségét érintő hangsúlyos megítélésű feltétel, míg építési beruházás és árubeszerzés esetén pedig kapacitás rendelkezésére állást is érintő feltétel. Ez utóbbi esetben ugyanis az ajánlattétel tekintetében egyáltalán nem mindegy, hogy az adott építési beruházást, illetve árubeszerzést milyen teljesítési idővel kell teljesíteni.Az eset további körülményeit mérlegelve a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a jogorvoslattal érintett árubeszerzés tárgyában az ajánlatkérő ugyan helyesen hivatkozott arra, hogy egy adott gazdasági szereplő tekintetében az ajánlattétel szempontjából a legfontosabb feltétel a beszerezni kívánt áru műszaki paramétere, azonban a törvény nem a legjellemzőbb feltétel módosítására vonatkozik. Az ajánlatkérő észrevételében maga hivatkozott arra, hogy éppen a verseny szélesítése miatt volt szükséges a módosítás, azonban ezzel elismerte, hogy a szerződés teljesítésének időtartamára vonatkozó körülmény olyan feltétel, melyet a potenciális gazdasági szereplők figyelembe vesznek akkor, mikor arról döntenek, hogy ajánlatot tesznek-e. A tárgybani eljárásban releváns körülmény továbbá, hogy az ajánlatot tevő egyetlen gazdasági szereplő maga jelezte, hogy a teljesítési határidő módosításának hiányában nem tud ajánlatot tenni. Fentiek értelmében a teljesítési határidő az érintett árubeszerzés vonatkozásában olyan szerződéses feltétel, mely alapvetően befolyásolta a potenciális gazdasági szereplőket annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy tesznek-e ajánlatot, avagy sem. Az ajánlatkérő az 55. § (6) bekezdés alkalmazásával ebből következően kizárólag az ajánlati felhívásának visszavonásával és új közbeszerzési eljárás kiírásával tehette volna meg jogszerűen a hivatkozott feltétel módosítását.Előbbiekkel ellentétben a D. 277/2018. számú ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt. alapvetően lehetővé teszi a közbeszerzési eljárás dokumentumainak módosítását, azt csak a döntésben idézett feltételekhez köti. Csak a beszerzés tárgyára és a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek tekintetében ír elő követelményeket a Kbt. A jogszabály a módosítások jelentőségét nem definiálja, ahogyan azt sem pontosítja, hogy mit kell olyan módosításnak tekinteni, ami alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők ajánlattételi szándékát.Ebben az esetben a beszerzés tárgya nem változott meg a módosítások során, azt a kezdeményező sem állította, csupán a beszerzés tárgyára vonatkozó elvárások, a műszaki leírás módosult.A jogorvoslati kérelem szerint az ajánlatkérő enyhébb elvárásokat támasztott a módosításokkal, ami befolyásolhatta volna az érintett gazdálkodó szervezetek ajánlattételi szándékát. Mivel nyílt közbeszerzési eljárást folytatott az ajánlatkérő, a módosításokra az ajánlattételi határidőt megelőzően került sor, és a módosító hirdetmény egyúttal elhalasztotta az ajánlattételi határidőt. A potenciális ajánlattevőknek tehát elegendő idő állt rendelkezésére, hogy megalapozottan dönthessenek arról, kívánnak-e ajánlatot tenni az ajánlatkérő által meghatározott enyhébb feltételeknek megfelelően, a még nyitva álló ajánlattételi határidőben.A Döntőbizottság álláspontja szerint az enyhébb ajánlatkérői feltételek meghatározása a Kbt. alapelvei között rögzített, a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodást biztosítja a verseny kiszélesítése útján. Ezért nem tekinthető jogsértőnek az olyan ajánlatkérői előírás, rendelkezés, a közbeszerzési eljárás dokumentumainak olyan tartalmi módosítása, amely hatásában a Kbt. alapelveinek érvényesülését hivatott biztosítani.Gyenge pontja ugyanakkor az ügynek, hogy maga a kérelmező sem határozott meg sem a hivatalbóli kezdeményezésében, sem a tárgyalási nyilatkozatában olyan paramétereket, amelyek az adott, specifikus piac sajátosságaira tekintettel alkalmasak lennének arra, hogy a Döntőbizottság összevethesse a potenciális ajánlattevők ajánlattételi szándékának megváltozását az egyes előírások tekintetében. Tehát nem merült fel, hogy milyen módon eredményezte volna a döntés több potenciális ajánlattevő megjelenését.Érdekes továbbá a D. 245/2018. számú ügy, ahol a kezdeményező a teljesítési határidő hosszabbításának ajánlatkérő által megadott alapos indokát nem vitatta, ugyanakkor azt a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütközőnek tartotta. A Döntőbizottság figyelembe vette[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4312

7. találat: Megajánlott termék ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: Nyílt eljárásban az ajánlattevő egy olyan terméket ajánlott, amiről cégünk még nem hallott, annak ellenére, hogy 30 éve vagyunk a piacon. Vélhetően kitalált névről van szó, mert semmilyen információ nem érhető el róla, az érintett állítja, hogy megfelel a műszaki követelményeknek. Szükséges-e az ajánlatkérő utánajárása ebben az esetben? (Vitarendezést kezdeményeztünk iratbetekintést követően.)
Részlet a válaszból: […]áttekintését és meghivatkozását a Közbeszerzési Döntőbizottság alábbi döntésének.A D. 404/2017. számú határozatban a jogorvoslati fórum az alábbiak szerint fogalmaz:"Az ajánlattevők informatikai árubeszerzéseken gyakorta olyan számítógépet ajánlanak meg, amelyet több gyártó által előállított és forgalmazott konfigurációs elemek, alkatrészek felhasználásával az ajánlattevő szerel össze. Ezeket az összeszerelt gépeket a könnyebb beazonosíthatóság érdekében az ajánlattevők saját fantázianevükkel látják el. A termék fantázianeve önmagában nem határozza meg a megajánlott termék tényleges műszaki tartalmát. A Kbt. rendelkezései értelmében az ajánlatkérő köteles ellenőrizni, hogy az ajánlattevő által megajánlott konkrét termékek megfelelnek-e az ajánlatkérő elvárásainak. Az ajánlattevő nyilatkozata, fantázianév alkalmazása a hardverelem konkrét gyártójának, típusának megjelölése nélkül nem teszi lehetővé ezen vizsgálat elvégzését."Szükséges tehát annak vizsgálata, hogy a valóban létező termék milyen formában felel meg az eljárási dokumentumok műszaki tartalmának. A döntésben a jogorvoslati fórum szerint "helytállóan mutatott rá a kérelmező arra, hogy az ajánlatkérő nem töltheti fel tartalommal az ajánlattevő ajánlatát, így az ajánlatkérő nem keresheti meg azt a terméket, amely megfelelhet az ajánlatkérő előírásának, hanem az ajánlattevőnek kell megjelölnie azt a konkrét terméket - legalább típus, gyártó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4219

8. találat: Árkalkuláció hiányos műszaki tartalom birtokában

Kérdés: A dokumentációban az ajánlatkérő ki­emelten jelezte, hogy nem áll módjában megadni a beszerzés tárgyát képező kiadvány paramétereit. Hogyan lehet így árakat kalkulálni?
Részlet a válaszból: […]részleteivel.A közbeszerzési törvény 39. §-ának (2) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni.A 39. § (2) bekezdésének megsértése tehát nem elegendő, hanem az ajánlattevőnek is érdemes megtennie mindent, kiegészítő tájékoztatást kérni, leírni a hiányosságot és a félrevezető műszaki tartalmat annak érdekében, hogy biztosan olyan információhoz jusson, mely alapján valódi döntést képes hozni az eljárás során - üzleti érdekeinek megfelelően. Amennyiben egy vagy több ajánlattevő képes mégis ajánlatot tenni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3691

9. találat: Beszerzés tárgyának megvalósíthatatlansága

Kérdés: A műszaki leírásból azt látjuk, hogy a beszerzés tárgya megvalósíthatatlan, ha a leírás alapján kell azt létrehozni. Mit tehetünk?
Részlet a válaszból: […]szakmai véleményét az ajánlattevő leírja, de amennyiben a beszerzés tárgya megvalósíthatatlan, nincs olyan közbeszerzési előírás, mely lehetővé tenné, hogy az ajánlattevő azért támadja meg a beszerzés tárgyát, mert szakmailag, egyéb okokból nem ért vele egyet. Vélhetően ebben az esetben kevesebb ajánlattevő, vagy egy ajánlattevő sem várható, ami szükségessé teszi az eljárás újragondolását. Ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3467

10. találat: 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének alkalmazása vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdése arról szól, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén az ajánlatkérő mely műszaki, szakmai alkalmassági feltételeket köteles előírni a közbeszerzési eljárás során. Vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén - mely vízjogiengedély-köteles - kell-e alkalmazni a 8/A. § (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet a válaszból: […]meg, a tervezett beruházás összetettségétől függően előtanulmányokkal (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, kulturális örökségvédelmi hatástanulmány) alátámasztva. Az építési beruházás dokumentációjának és a dokumentáció műszaki tartalmának részletszabályait a Kbt. és a Kbt.-hez képest speciális, tehát eltérő szabályokat pedig a kormányrendelet határozza meg. Ez azt jelenti,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2441
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést