Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Közbeszerzés fedezete, támogatott beszerzések

Kérdés: Rendelkeznie kell-e az anyagi fedezettel az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az új Kbt. 48. § (2) bekezdése szerint? Milyen előírások vonatkoznak a támogatásból megvalósuló beszerzésekre? (A régi Kbt. egyértelműbb volt ebben a tekintetben.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem mondja ki, hogy az ajánlatkérő akkor indíthatja meg a közbeszerzésre irányuló eljárást, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőknek a Kbt. előírásai alapján elsősorban elő kell készíteniük közbeszerzési eljárásaikat. Az ajánlatkérőnek azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Békéltetési eljárás szakaszai

Kérdés: Tartalmilag mit jelent az új jogintézmény, a békéltetési eljárás? Milyen szakaszai vannak?
Részlet a válaszából: […] A békéltetési eljárással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 362-368. §-ai tartalmazzák. Emellett a Kbt. szól az úgynevezett különös békéltetés intézményéről is, amelyre e helyütt nem térünk ki. A békéltetés (illetve a békéltetési eljárás) kérelemre indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Konzultáció vagy kiegészítő tájékoztatás?

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást helyettesíti-e az, ha konzultációt tart az ajánlatkérő, azaz választhat a kiegészítő tájékoztatás megadása és a konzultáció tartása között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése – a megfelelő ajánlattétel érdekében – lehetőséget ad az ajánlattevőnek arra, hogy az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (azaz értelmező) tájékoztatást kérhessen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Közbeszerzési eljárás megindítása

Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges – az ajánlatkérő számára előírt – feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmező rendelkezései között (Kbt. 4. § 14. pontja) szerepel a közbeszerzési eljárás előkészítésének meghatározása. E szerint az eljárás előkészítése fogalmán az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Uniós értékhatár árubeszerzésnél

Kérdés: Abban az esetben, ha év közben az ajánlatkérő két olyan árubeszerzési eljárást hirdet meg, amelyeknek összege nem éri el a 750 000 eurós értékhatárt, és emiatt nem készít előzetes tájékoztatót, akkor megindíthatóak-e az említett eljárások a Kbt. 43. §-ának (5) bekezdése alapján annak ellenére, hogy nem történt meg a közzététel?
Részlet a válaszából: […] Az eljárások megindítására lehetőség van a következők szerint: a Kbt. 42. §-a értelmében előzetes tájékoztatót akkor kell közzétenni, ha a közösségi értékhatárokat elérő vagy azokat meghaladó árubeszerzéseknek a Kbt.-ben meghatározott időszak alatti – adott év,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági feltételek ilyetén megállapítása – amennyiben a törvényi alapelveknek megfelel – nem akadálya az eljárás lefolytatásának. Erre utal az új Kbt. 254. §-a (2) bekezdésének második mondata, ahol a törvény lehetővé teszi az egyetlen érvényes ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
21
22