Szerződéskötés jogorvoslati eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 330. §-ának (3) bekezdése alapján a KözbeszerzésiDöntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levőközbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatjaa Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Mentesség az ajánlatok elbírálásának kötelezettsége alól

Kérdés: Fennáll-e az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlatok elbírálása tekintetében akkor, ha a szerződés megkötésére, illetve annak teljesítésére nem lenne képes?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 82. §-a – a közbeszerzési eljárás lefolytatásánakcéljával, illetve indokával összhangban, értelemszerűen – az ajánlatkérőkötelezettségévé teszi az ajánlatok elbírálását. Az ajánlatkérő azonbanmentesül e törvényi kötelezettség teljesítése alól abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 316. §-ának (1) bekezdése alapján a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt a Kbt. VII. részének rendelkezései szerint jogorvoslatnakvan helye. A kérdés megválaszolásakor az alábbi Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Közbeszerzés fedezete, támogatott beszerzések

Kérdés: Rendelkeznie kell-e az anyagi fedezettel az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az új Kbt. 48. § (2) bekezdése szerint? Milyen előírások vonatkoznak a támogatásból megvalósuló beszerzésekre? (A régi Kbt. egyértelműbb volt ebben a tekintetben.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem mondja ki, hogy az ajánlatkérő akkor indíthatja meg a közbeszerzésre irányuló eljárást, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőknek a Kbt. előírásai alapján elsősorban elő kell készíteniük közbeszerzési eljárásaikat. Az ajánlatkérőnek azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Békéltetési eljárás szakaszai

Kérdés: Tartalmilag mit jelent az új jogintézmény, a békéltetési eljárás? Milyen szakaszai vannak?
Részlet a válaszából: […] A békéltetési eljárással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 362-368. §-ai tartalmazzák. Emellett a Kbt. szól az úgynevezett különös békéltetés intézményéről is, amelyre e helyütt nem térünk ki. A békéltetés (illetve a békéltetési eljárás) kérelemre indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Konzultáció vagy kiegészítő tájékoztatás?

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást helyettesíti-e az, ha konzultációt tart az ajánlatkérő, azaz választhat a kiegészítő tájékoztatás megadása és a konzultáció tartása között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése – a megfelelő ajánlattétel érdekében – lehetőséget ad az ajánlattevőnek arra, hogy az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (azaz értelmező) tájékoztatást kérhessen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Közbeszerzési eljárás megindítása

Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges – az ajánlatkérő számára előírt – feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmező rendelkezései között (Kbt. 4. § 14. pontja) szerepel a közbeszerzési eljárás előkészítésének meghatározása. E szerint az eljárás előkészítése fogalmán az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Uniós értékhatár árubeszerzésnél

Kérdés: Abban az esetben, ha év közben az ajánlatkérő két olyan árubeszerzési eljárást hirdet meg, amelyeknek összege nem éri el a 750 000 eurós értékhatárt, és emiatt nem készít előzetes tájékoztatót, akkor megindíthatóak-e az említett eljárások a Kbt. 43. §-ának (5) bekezdése alapján annak ellenére, hogy nem történt meg a közzététel?
Részlet a válaszából: […] Az eljárások megindítására lehetőség van a következők szerint: a Kbt. 42. §-a értelmében előzetes tájékoztatót akkor kell közzétenni, ha a közösségi értékhatárokat elérő vagy azokat meghaladó árubeszerzéseknek a Kbt.-ben meghatározott időszak alatti – adott év,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
1
20
21
22