Beszerzések figyelembevételének határideje határozatlan idejű megállapodásnál

Kérdés: Határozatlan idejű szerződés esetén az egybeszámításnál a beszerzést csak az eljárás megindításától számított 12 hónapig kell figyelembe venni, vagy amennyiben 1 éven túl merül fel ugyanebben a tárgyban beszerzési igény, akkor akár a szerződés 3. évében is figyelembe kell venni az egybeszámítás során a beszerzést?
Részlet a válaszából: […]

Az egybeszámítás egy évre vonatkozik, tehát a beszerzést követő évben nem kell már figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítése több évig tart. A becsült érték csak az adott évet "terheli".

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárási határidők döntőbizottsági eljárásban

Kérdés: Van-e az érdemi döntésre a döntőbizottságnak határideje? Mit tehet a kérelmező, ha 2 hónap után sem kap határozatot az ügyben?
Részlet a válaszából: […] Az eljárási határidők a döntőbizottság vonatkozásában nemegységesek, tehát van olyan eset, amikor a kérdéssel ellentétben jóvalkorábban, máskor pedig lényegesen hosszabb idő alatt kap határozatot azérdekelt a következők szerint.A Kbt. 318. §-ának (1) és (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.
Kapcsolódó címkék:  

A Kbt. 90. §-ának alkalmazása egyszerű eljárásrendben

Kérdés: Egyszerű eljárásrendben alkalmazható-e a Kbt. 90. §-a (azonos ár, közjegyző, sorsolás)? (A Kbt. 300. §-a ugyanis nem hivatkozik vissza erre a rendelkezésre.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 300. §-ának (6) bekezdése szerint azegyszerű közbeszerzési eljárásban – az eljárás megindítására a 48. § (2)–(3) bekezdése; – az ajánlattételi felhívásra az 52. §; – a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; – a bírálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás lefolytatásának új szabályai a közbeszerzésitörvény 300. §-ában találhatók. Ennek értelmében egyszerűsödött az ún. "háromajánlattevős" modell. Az említett jogszabályhely (1) bekezdése szerint ha nemnyújtott be legalább három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.
Kapcsolódó címkék:    

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
Kapcsolódó címkék:  

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben a kérdésben felvetett szankciókonkívül más szankció nem ismert, igazán gyakorlata sincs a kérdéskörnek.Megjegyezzük azonban, hogy feltehetően nem véletlen az ún. szignalizációskötelezettség, amelynek alapján kialakítható bizonyos nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett mulasztásnak az a következménye, hogyaz ajánlatkérő szerződést köthet, hiszen nem szerzett tudomást arról, hogyjogorvoslati eljárás indult. Ebben az esetben az ajánlattevő mulasztása okánmegkötött szerződés nem az ajánlatkérő rosszhiszeműségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Döntőbizottság "kifogásolási" határideje hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 329. §-ának (1) és (2) bekezdése ad választ akérdésben felvetett problémára.A Kbt. utalt rendelkezése szerint, ha a KözbeszerzésiDöntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg azegyszerűsített eljárás megkezdéséről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:      

Eljárás a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés lehetetlenülése esetén

Kérdés: A korábbi Kbt. szerinti az építési beruházás, a szerződés teljesítésének ideje alatt elrendelték a fővállalkozó felszámolását. A felek ennek következtében megállapítják a vállalkozási szerződés lehetetlenülését, a vállalkozó nem tud teljesíteni tovább. A beruházás készültségi foka 80 százalékos mértékű. Ebben az esetben új közbeszerzési eljárás lefolytatására van szükség (nyílt vagy esetleg tárgyalásos), avagy esetleg az állagvédelem stb. indokolhat-e közbeszerzési eljáráson kívüli szerződéskiadást?
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzésen kívüli szerződéskötésre nincs lehetőség,esetünkben az alkalmazandó eljárástípus a kérdéses. Véleményünk szerintfelhívható a Kbt. 125. § (2) bekezdésének c) pontja, amely szerint hirdetménynélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására van lehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Központi költségvetési szervek éves közbeszerzési terve

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?
Részlet a válaszából: […] A 168/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint aKbt. 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján a minisztériumok, atárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önállófejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
20
21
22
23