Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott ajánlat felbontása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszból: […]elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;- az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában);- az EKR üzemeltetője által - a honlapján - közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészében tartósan nem tudja biztosítani a Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy- az EKR több napon keresztül fennálló üzemzavara [22. § (2) bekezdés] miatt a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható - a)-f) pontok.Az a)-d) pontok esetében olyan technikai oka van az EKR megkerülésének, ami miatt eleve nincs lehetőség az utólagos feltöltésre sem a technikai problémával érintett dokumentumok vonatkozásában. Erre utal a kormányrendelet 3. §-ának (2) bekezdése, mely szerint azonban minden más eljárási dokumentumot fel kell tölteni az eljárás során, tehát a kommunikációs cselekmények a hirdetmény közzétételétől az összegezés eljuttatásáig az EKR-ben kell, hogy készüljenek, feltöltésre kerüljenek.A fentiekben hivatkozott 3. § (2) bekezdésének rendelkezése a következők szerint szól: az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik.A 3. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai azonban olyan esetekről szólnak, amelyek valamilyen üzemeltetési problémából, üzemzavarból adódnak, melynek hiányában az EKR-ben le lehetne bonyolítani az eljárást. Erre utal a 3. § (3) bekezdése, mely esetben az eredményről szóló tájékoztató közzétételét az a) pont szerint vagy az EKR-ben, vagy egyéb módon szükséges nyilvánosan közzétenni. Továbbá a Kbt. 43. § (1) bekezdés a)-f) pontjainak megfelelően az EKR-ben az EKR kormányrendelet 3. § (3) és (4) bekezdései szerint. Ez utóbbi esetben pontatlan a megfogalmazás, hiszen pontosan úgy kell a közzétételt intézni, ahogyan azt az EKR. kormányrendelet 7. §-ának (3)-(4) bekezdései előírják, melyek vegyesen teszik szükségessé az EKR-ben és a CORE-ban (szerződéstár) való közzétételt. A statisztikai célú adatrögzítést is el kell végezni az EKR kormányrendelet 8. §-a szerint, valamint amennyiben erre nem, vagy csak részben nyílt lehetőség, úgy az eljárás teljes iratanyagát rögzíteni kell.A kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján, ha az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzését az (1) bekezdés e)-f) pontja indokolja, az ajánlatkérő ez esetekben is köteles- a Kbt. 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatóra vonatkozó űrlapot az EKR-ben kitölteni, és - amennyiben az a hirdetmény feladásának időpontjában lehetséges - az EKR-en keresztül, vagy - ha az üzemzavar [22. § (2) bekezdés] miatt nem lehetséges - a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4242
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Ajánlatok bontásának nyilvánossága az EKR-ben

Kérdés: Az elektronikus bontás ugyanúgy nyilvános lesz, mint az iratbetekintés, vagy csak nyilvánossá tehető az ajánlatkérő által?
Részlet a válaszból: […]alapján generálja a rendszer. Ebben az esetben is van lehetőség a bontást megalapozó iratok megtekintésére iratbetekintés keretében az összegezés közzétételét követően, de maga a bontás az ajánlattevők jelenléte nélkül történik.A kormányrendelet 15. §-ának (4) bekezdése alapján az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.Az (5) bekezdés értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4167

3. találat: Ajánlatok bontása az ajánlattételi, részvételi határidő lejártát megelőzően

Kérdés: Felbonthatom-e korábban az ajánlatokat ajánlatkérőként, ha tisztában vagyok azzal, hogy nem lesz több ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő előírhatja elektronikus másolati példányok benyújtását.Amennyiben az ajánlatkérő arra gondol, hogy esetleg az ajánlattételre felhívott ajánlattevőket értesíti a korábbi bontásról, lerövidítve ezzel az ajánlattételi határidőt, arra a következő Kbt. szabály alapján nincs lehetősége, függetlenül attól, hogy uniós vagy nemzeti rezsimben folyik az eljárás. A Kbt. 52. §-ának (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a beérkezési határidőt csak hosszabbítani lehet, az ajánlati, ajánlattételi, illetve részvételi felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával (55. §).Erősíti a fenti érveket az, hogy az ajánlatok módosítására egészen az ajánlattételi határidőig lehetőség van, azaz elvi értelemben a már benyújtott ajánlat is módosítható, mely jogtól a korábbi ajánlattételi határidő meghatározásával nem fosztható meg az ajánlattevő.A Kbt. 55. §-ának (7) bekezdése alapján az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig új ajánlat, illetve részvételi jelentkezés benyújtásával módosíthatja az ajánlatát, illetve részvételi jelentkezését. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot vagy részvételi jelentkezést visszavontnak kell tekinteni.Hasonlóképpen döntött a Közbeszerzés Döntőbizottság a D.872/4/2016. számú ügyben. A határozat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3911
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Bontott ajánlat kezelése

Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?
Részlet a válaszból: […]részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig. Az ajánlatkérő előírhatja a papíralapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példányok benyújtását.A fenti szabályok alapján az ajánlattevő feladata és felelőssége, hogy az ajánlatot az ajánlatkérő előírásai szerint csomagolja, feliratozza és benyújtsa. A szabályok alapvetően az ajánlattevő érdekében születtek, mert azt hivatottak garantálni, hogy illetéktelen személyek idő előtt ne tekinthessenek be az ajánlatba, továbbá azt is, hogy az ajánlatok felbontásáig a versenytársak ne ismerhessék meg egymás ajánlatát. Ez ugyanis a közbeszerzési alapelvek, jelesül a versenysemlegesség, a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség sérelméhez vezethet.Az ajánlat további sorsának megítélése, a fentiekre tekintettel, véleményünk szerint attól függ, hogy az ajánlat idő előtti felbontása vezetett-e valamilyen jog- és/vagy érdeksérelemhez.A nem megfelelő módon benyújtott ajánlat érvényességével kapcsolatosan ugyanis a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az az ajánlat, amely egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.A rendelkezés alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3619
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Értesítés bontás időpontjáról

Kérdés: Kell-e külön értesítenem a bontás időpontjáról az ajánlattevőket?
Részlet a válaszból: […]követi a bontás, melynek helyszínéről, a fontosabb információkról már az ajánlatkérő kellett, hogy tájékoztassa hirdetményében,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3234
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Elkésett ajánlatok kezelése, ajánlattevő értesítése

Kérdés: Az elkésett ajánlatot át kell-e venni, meg kell-e őrizni? Az elkésett ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek kell-e küldeni bontási jegyzőkönyvet, illetőleg összegezést?
Részlet a válaszból: […]hiszen nem minősül az eljárásban megfelelő időpontban beérkezett ajánlatnak. Amennyiben az ajánlatok bontása során érkezik be az ajánlat, a bontási jegyzőkönyvben szerepeltetni kell azt mint elkésett ajánlatot. Tekintettel arra, hogy ebben a fázisban szerepe van az elkésett ajánlatnak, bontási jegyzőkönyv küldése jogszerű az elkésett ajánlatot tevőnek. Mivel az eljárásban a továbbiakban a szóban forgó ajánlat nem vesz részt, így összegzés küldése sem életszerű. Amennyiben a bontást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 906
Kapcsolódó tárgyszavak: ,