Közbeszerzési eljárás érvényessége

Kérdés: Egyszerű eljárásban három ajánlat érkezett, de egy ajánlat érvénytelen. Ebben az esetben érvényes-e az eljárás, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles közzétenni, ha a Kbt. IV. része (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Eljárás eredményét tartalmazó összegzés "kiosztása"

Kérdés: Kötelező-e az eljárás eredményéről való összegzést az eredményhirdetésen szétosztani, akkor is, ha az ajánlatkérőnek ehhez nincs meg a megfelelő technikai háttere (fénymásoló stb.)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban (ez a külön jogszabály a 15/2004. IM rendelet) meghatározott minta szerint írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatokról.A Kbt. 94....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőknek a Kbt. előírásai alapján elsősorban elő kell készíteniük közbeszerzési eljárásaikat. Az ajánlatkérőnek azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Hiányokkal olvasható ajánlat elektronikus eljárásban

Kérdés: Elektronikus ajánlattétel alkalmával nem olvasható az ajánlat bizonyos része. "Hiánypótoltatom", de ha ez például az ár volt, honnan tudom, hogy nem módosította-e azt esetlegesen az ajánlatkérő, hiszen nem volt olvasható?
Részlet a válaszából: […] A 167/2004. Korm. rendelet az informatikai megfelelőség ellenőrzése során rendezi ezt a kérdést, s az erre vonatkozó szabályozás 2004. december 1-jén lép hatályba. Az elektronikusan benyújtott ajánlat felbontásakor ellenőrizni kell annak megfelelőségét. Ez magában foglalja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Eljárási határidők

Kérdés: Az egyszerű eljárásban milyen határidőket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok (Kbt. 299-300. §-ai) a határidők vonatkozásában csak annyit mondanak ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidőnek, az ajánlatok felbontása helyének és idejének, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Határidők egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban milyen legrövidebb határidők adhatók meg az ajánlattételre nyitva álló határidőnek, eredményhirdetési, illetőleg szerződéskötési időpontnak?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok (Kbt. 299-300. §-ai) szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidőnek, az ajánlatok felbontása helyének és idejének, a szerződéskötés tervezett időpontjának, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Eredményhirdetés a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-a értelmében külön levélben meg kell hívni az ajánlattevőket az eredményhirdetésre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (ez az ún. eredményhirdetés a Kbt.-ben). Az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
…
10
11
12