Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. § (6) bekezdése értelmében mindenképpen jelezni kell az eljárást megindító felhívásban tárgyalásos eljárás esetében, ha esetleg az ajánlatkérő úgy szeretne dönteni, hogy mégsem tart tárgyalást. Ezt a lehetőséget viszonylag ritkán használják ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tervező és ajánlattevő összeférhetetlensége

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezési munkához szükséges terveket kibocsátó jogi személy elindulhat-e a tárgyi munka kivitelezési pályázatán, nem összeférhetetlen-e a tervezési tevékenysége az ajánlattevői minőséggel? Tekinthető-e a kiviteli tervek elkészítése az eljárás előkészítésének?
Részlet a válaszából: […] Fontos, hogy az ajánlatkérő már az eljárás előkészítése során figyelemmel legyen arra, hogy a tervezőt milyen formában vonja be a kivitelezésre vonatkozó eljárás elő­készítésébe. Amennyiben a tervező nem került közvetlen módon az előkészítésbe bevonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Kapacitások ajánlatkérő általi "leoszthatósága"

Kérdés: Közbeszerzési szempontból helytálló-e, hogy az ajánlatkérő akkor jár el helyesen, ha a szerződéskötés feltételeként minden egyes munkarészre részletes erőforrástervet kér be, továbbá igazoltatja a szakemberek rendelkezésre állását, majd ezek alapján dönt úgy, hogy egyes munkákra/ajánlati részekre az erőforrás igazolásának hiányában a második legjobb ajánlati árat tevő ajánlatadóval köt szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége kapacitást leosztani, és az egyes részek vonatkozásában önkényesen egy-egy ajánlattevőt háttérbe szorítani. Az egyes részek vonatkozásában egyrészt az ajánlatkérő megteheti, hogy több részre történő ajánlattétel esetében külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer második részét csak a központi beszerző szervezet folytathatja le más platformon, melyre a Kbt. 31. § (5) bekezdése ad lehetőséget. E rendelkezés alapján nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Tájékoztatás platformja EKR-ben indított közbeszerzési eljárásoknál

Kérdés: Felhívhatom-e a potenciális, saját rendszeremben eddig ajánlatot tett ajánlattevőket, ha közben az EKR-ben is indítok eljárást, és szeretném, ha ott is indulnának, nem csak értékhatár alatt?
Részlet a válaszából: […] Nincs annak akadálya, hogy az ajánlatkérő minél több platformon tájékoztatást nyújtson az EKR-ben meghirdetett közbeszerzési eljárásáról. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet egy kapcsolódó szabálya erősíti az előbbieket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől

Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 134. § (5) bekezdése helyébe 2021. február 1-jétől az alábbi szöveg lépett:A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan igazolás vagy nyilatkozat a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.A fenti rendelkezés a Kbt. 134. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] 2021-ben egy ilyen döntést találtunk, melyre a kérdező utalhat, a D. 39/2021. számú határozatot.Az érintett esetben a Kbt. alapján az ajánlatokkal szembeni fő tartalmi előírás kizárólag az árazott költségvetés megléte és ajánlat részeként történő benyújtása.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Rendelési kötelezettség és újraversenyeztetési lehetőség a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti "vegyes modell" esetén

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelni, ha az eljárási dokumentumokban eredetileg azt írta elő, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalap mellett, amennyiben bizonyos értéket nem ér el az eseti beszerzés értéke, rendelni fog, ha pedig eléri az értéket, akkor újraversenyeztet? Lehet-e olyan döntést hozni, hogy mégis szeretne újraversenyeztetni az ajánlatkérő alacsonyabb érték esetében is, mivel igen magasak lettek az árak a keretmegállapodásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja az úgynevezett vegyes modellen alapul, azaz az ajánlatkérő döntése szerint rendelhet és versenyeztethet újra. Erendelkezés alapján, ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Keretmegállapodás lehetősége központi beszerző szervezet általi dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén

Kérdés: Hogyan értendő a 168/2004. számú Korm. rendeletben az, hogy DBR-ben keretmegállapodást indít az ajánlatkérő? Valóban van erre lehetőség? Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdése valóban utal arra, hogy amennyiben a központi beszerző szervezet dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Ajánlati biztosíték formájának megváltoztatása

Kérdés: Már nincs idő az ajánlati biztosíték meghosszabbítására a banknál. Válthatunk-e formát, vagy elegendő, hogy az eredeti biztosítéki időszak hosszabb időre nyúlik, és amikor lejár, akkor hosszabbítom? (Igaz, utóbbi esetben az ajánlati kötöttség fenntartásának időszakát nem fedi le, amikor nyilatkozom.)
Részlet a válaszából: […] Jellemzően a jogvita tárgya ezekben az esetekben az, hogy ugyan a biztosítékot megfelelően befizette az ajánlattevő, vagy rendelkezik az ajánlatkérő által igényelt tartalmú bankgaranciával, de ezt az ajánlattételi határidőben nem igazolja. Esetünkben erre az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.
1
4
5
6
11