Eljárási dokumentumok módosítása

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a pályázati feltételeket egy már meghirdetett pályázat esetén, ha tisztázó kérdés érkezik olyan tárgykörben, amiről a pályázati dokumentációban még nem rendelkezett, illetve szűkítő körülménynek minősül-e a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások bemutatásának igénye?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő módosíthatja az eljárási dokumentumokat, melynek korlátja a Kbt. 55. § (6) bekezdése, aminek lényege, hogy nem lehet a módosítás eredménye az, hogy szélesíti a versenyt az ajánlatkérő; ebben az esetben vissza kell vonnia a hirdetményt, és újat kell kiírnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Indokolási kötelezettség innovációs partnerség választása esetén

Kérdés: Kell-e indokolnom, ha innovációs partnerséget választok?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésieljárás-típusokat a Kbt. 49. § (1) bekezdése tartalmazza, melyek alkalmazási korlátainak alapszabálya a (2) bekezdésben kerül meghatározásra.A 49. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás lehet:–nyílt eljárás,–meghívásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kizárás "nulla megajánlás" esetén

Kérdés: Kizárható-e már az eljárást megindító felhívásban a részletes költségvetésben egyes esetekben tett nulla megajánlás miatt az ajánlattevő, mert például a konkrét esetben nem volt értelmezhető a munkabér? (Az eredeti dokumentumban az ajánlatkérő nem utalt kifejezetten kizárásra, de az összegezésben utal erre az indokra.)
Részlet a válaszából: […] A nulla megajánlás általános kizárásával kapcsolatban az egyik legérdekesebb eset a D. 20/2021. számú ügy, ahol a jogorvoslati fórum egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő előírása, mely szerint nem fogadja el a nulla megajánlást az árazott költségvetés egyes sorain,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. § (6) bekezdése értelmében mindenképpen jelezni kell az eljárást megindító felhívásban tárgyalásos eljárás esetében, ha esetleg az ajánlatkérő úgy szeretne dönteni, hogy mégsem tart tárgyalást. Ezt a lehetőséget viszonylag ritkán használják ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tervező és ajánlattevő összeférhetetlensége

Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezési munkához szükséges terveket kibocsátó jogi személy elindulhat-e a tárgyi munka kivitelezési pályázatán, nem összeférhetetlen-e a tervezési tevékenysége az ajánlattevői minőséggel? Tekinthető-e a kiviteli tervek elkészítése az eljárás előkészítésének?
Részlet a válaszából: […] Fontos, hogy az ajánlatkérő már az eljárás előkészítése során figyelemmel legyen arra, hogy a tervezőt milyen formában vonja be a kivitelezésre vonatkozó eljárás elő­készítésébe. Amennyiben a tervező nem került közvetlen módon az előkészítésbe bevonásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Kapacitások ajánlatkérő általi "leoszthatósága"

Kérdés: Közbeszerzési szempontból helytálló-e, hogy az ajánlatkérő akkor jár el helyesen, ha a szerződéskötés feltételeként minden egyes munkarészre részletes erőforrástervet kér be, továbbá igazoltatja a szakemberek rendelkezésre állását, majd ezek alapján dönt úgy, hogy egyes munkákra/ajánlati részekre az erőforrás igazolásának hiányában a második legjobb ajánlati árat tevő ajánlatadóval köt szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége kapacitást leosztani, és az egyes részek vonatkozásában önkényesen egy-egy ajánlattevőt háttérbe szorítani. Az egyes részek vonatkozásában egyrészt az ajánlatkérő megteheti, hogy több részre történő ajánlattétel esetében külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer második részét csak a központi beszerző szervezet folytathatja le más platformon, melyre a Kbt. 31. § (5) bekezdése ad lehetőséget. E rendelkezés alapján nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Tájékoztatás platformja EKR-ben indított közbeszerzési eljárásoknál

Kérdés: Felhívhatom-e a potenciális, saját rendszeremben eddig ajánlatot tett ajánlattevőket, ha közben az EKR-ben is indítok eljárást, és szeretném, ha ott is indulnának, nem csak értékhatár alatt?
Részlet a válaszából: […] Nincs annak akadálya, hogy az ajánlatkérő minél több platformon tájékoztatást nyújtson az EKR-ben meghirdetett közbeszerzési eljárásáról. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet egy kapcsolódó szabálya erősíti az előbbieket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől

Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 134. § (5) bekezdése helyébe 2021. február 1-jétől az alábbi szöveg lépett:A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan igazolás vagy nyilatkozat a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.A fenti rendelkezés a Kbt. 134. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] 2021-ben egy ilyen döntést találtunk, melyre a kérdező utalhat, a D. 39/2021. számú határozatot.Az érintett esetben a Kbt. alapján az ajánlatokkal szembeni fő tartalmi előírás kizárólag az árazott költségvetés megléte és ajánlat részeként történő benyújtása.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.
1
4
5
6
11