Ajánlattételi határidő meghosszabbításának időpontja a közbeszerzési dokumentumok változtatása esetén

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 52. §-a nem tartalmaz időre vonatkozó szabályt, azaz ha változtatok a közbeszerzési dokumentumokon, akkor köteles vagyok meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, de nem a kiegészítő tájékoztatás kiküldésével egy időben? Attól tartok, egyre több kiegészítő tájékoztatást fognak indukálni a válaszok, emiatt a határidők is folyamatosan, akár többször is módosulni fognak.
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőtől elvárható, hogy minél hamarabb válaszolja meg a beérkezett kiegészítő tájékoztatás iránti kérdéseket, ugyanakkor a jogszabály valóban nem állapít meg pontos határidőt a kérdés megválaszolására vonatkozóan. Mivel az ajánlatkérő köteles határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolás elmulasztásának következménye

Kérdés: Beleírhatok olyan kitételt egy felhívásba, hogy ha nem nyújtja be az ajánlattevő az ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást az ajánlattételkor, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 73. §-ának (6) bekezdése az alábbiak szerint kifejezetten a határidő és a mérték vonatkozásában engedi az érvénytelenséget megállapítani, javasoljuk, hogy ne az általános érvénytelenséget, hanem a Kbt. 73. § (6) bekezdésének érvénytelenségi okát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlattételi határidő meghosszabbításának kérdése összefoglaló tájékoztató módosítása esetén

Kérdés: A Kbt. 52. § (4) bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, ha a közbeszerzési dokumentumokat módosítja. A módosítás azonban nem az eljárási dokumentumokat érinti, hanem az összefoglaló tájékoztatót. Még nagyon sok idő van az ajánlattételig, tehát nem kell határidőt sem módosítani. Az összefoglaló tájékoztató nem hirdetmény, ennek ellenére a kérdés szerinti eset módosításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Nem hirdetménnyel induló eljárás esetében a módosítás feltételeit a Kbt. 56. §-ának (3) bekezdése rögzíti az alábbiak szerint:Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem tettek hirdetményben közzé, vagy egyéb, hirdetményben közzé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] 2019. április 1-jétől a Kbt. lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat az ajánlatkérő ne feltétlenül tegyen közzé korlátlanul és teljeskörűen hozzáférhető módon.A főszabály természetesen továbbra is a Kbt. 39. §-ának (1) bekezdése, azaz a nyilvánosság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Üzemzavar miatt módosított hirdetmény feladásának határideje

Kérdés: Meddig kell feladni azt a hirdetményt, amelyet üzemzavar miatt kell módosítani arra figyelemmel, hogy az üzemzavarról szóló információ nem derül ki azonnal?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet definiálja az üzemzavar fogalmát az alábbiak szerint:Az ajánlattételi vagy részvételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Felkészülés az EKR használatára

Kérdés: Mennyi idő szükséges az EKR használatához, tehát ahhoz, hogy megfelelően tehessen ajánlatot az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer megismerése a cég regisztrációját követően a jogosultságokkal kapcsolatos saját stratégia kialakításával veszi kezdetét. A vezetőknek el kell dönteniük, kinek milyen jogosultsága legyen az ajánlattétel során, és ezt követően érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet ezzel kapcsolatban az alábbiakat rögzíti:Ahol a Kbt. a felhívás kötelező tartalmi elemeként az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Megajánlott termék ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: Nyílt eljárásban az ajánlattevő egy olyan terméket ajánlott, amiről cégünk még nem hallott, annak ellenére, hogy 30 éve vagyunk a piacon. Vélhetően kitalált névről van szó, mert semmilyen információ nem érhető el róla, az érintett állítja, hogy megfelel a műszaki követelményeknek. Szükséges-e az ajánlatkérő utánajárása ebben az esetben? (Vitarendezést kezdeményeztünk iratbetekintést követően.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlat ezek szerint tartalmazza a szükséges információt annak megítélésére, hogy az ajánlat megfelel-e az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek, azonban nem igazolható, például gyártó támogatói nyilatkozatot nem nyújtottak be. Fontos, hogy magának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] Az EEKD kitöltése első olvasatra valóban nem egyszerű. Az eljárási dokumentumokban érdemes egy oldalt szentelni a legfontosabbakra. Javaslatunk szerint az alábbiakra térjen ki az ajánlatkérő, hivatkozva az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése, hogy milyen adatokat hoz nyilvánosságra olyan módon, hogy érdeklődés jelzése nélkül is elérhető legyen az információ. Arra is lehetőség van, hogy az ajánlatkérő "depublikál"-ja az adatot, ha a későbbiekben úgy dönt, hogy mégsem szeretné azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.
1
7
8
9
11