Nyilatkozat ajánlat fenntartásáról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2a) bekezdése alapján kéri fel az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására, akkor az ajánlattevőknek kifejezetten nyilatkozniuk kell ajánlatuk fenntartásáról, vagy ebben az esetben is irányadó a Kbt. 70. § (2) bekezdésének azon fordulata, miszerint "ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja"?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-a vonatkozásában valóban kérdésként merül fel a (2) és a (2a) bekezdés viszonyának értelmezése. A jogszabály az alábbiak szerint szól:"70. § (2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás az értékelés szakaszába esik, mely alatt folyamatosan fennáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatkérő által igényelt dokumentumok benyújtása nincs hatással az ajánlati kötöttségre. Ebben a vonatkozásban érdemes a Ptk. szabályait ismertetni, hiszen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.
Kapcsolódó címke:

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben valóban az alapvető problémát az okozza, hogy az alvállalkozó két hónappal később került bejelentésre az ajánlattevő által. A határozatban a jogorvoslati fórum részletesen feltárja, hogy az alvállalkozói szerződés mikor került megkötésre, mikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A bírálati időszak hossza nyílt eljárás, építési beruházás esetében 60 nap, mely 60 nappal meghosszabbítható a Kbt. 81. § (11) bekezdése és 70. § (2) bekezdése alábbi szabályai alapján:– a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] Ez a különbségtétel az európai közbeszerzési irányelvek hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] Valóban nemcsak a becsült érték, hanem számos más szempont is irányadó a jogorvoslati fórum számára. Mérlegelési joga mellett a Kbt. 165. § (11) bekezdése tartalmazza a főszabályt, mely szerint a jogsértés súlya, a döntésre gyakorolt befolyása, az eltelt idő, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:    

DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban nem a DBR folyamatát ismertetjük, hanem a KEF portálon történő eljárási cselekményekről adunk rövid összefoglalót a kérdésnek megfelelően.A KEF portálja az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alapján az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:      

Az írásbeli összegzés módosításának határideje

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha eltelt a 20 nap, és az ajánlatkérő észleli, hogy mégis érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A közelmúlt jogszabály-módosításának eredményeként az ajánlatkérőnek ugyan van lehetősége az összegezést többször is módosítani, ugyanakkor ennek az írásbeli összegezés megküldésétől számított huszadik napig kell megtörténnie a Kbt. 79. § (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Az ajánlatkérő elállása a szerződéstől

Kérdés: Milyen indokkal állhat el az ajánlatkérő a szerződéstől, ha azt megkötöttük, és a jogorvoslati fórum azt nem semmisítette meg?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő feltehetően a Kbt. 165. § (13) bekezdése alapján hozta meg a döntését, mert úgy véli, hogy a jogorvoslati eljárásban a nyertes ajánlattevő által elkövetett jogsértés befolyásolja a közbeszerzési eljárásban hozott döntését. Mivel nem derül ki több a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
1
2
3
4
13