Az írásbeli összegzés módosításának határideje

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha eltelt a 20 nap, és az ajánlatkérő észleli, hogy mégis érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A közelmúlt jogszabály-módosításának eredményeként az ajánlatkérőnek ugyan van lehetősége az összegezést többször is módosítani, ugyanakkor ennek az írásbeli összegezés megküldésétől számított huszadik napig kell megtörténnie a Kbt. 79. § (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
Kapcsolódó címkék:    

Az ajánlatkérő elállása a szerződéstől

Kérdés: Milyen indokkal állhat el az ajánlatkérő a szerződéstől, ha azt megkötöttük, és a jogorvoslati fórum azt nem semmisítette meg?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő feltehetően a Kbt. 165. § (13) bekezdése alapján hozta meg a döntését, mert úgy véli, hogy a jogorvoslati eljárásban a nyertes ajánlattevő által elkövetett jogsértés befolyásolja a közbeszerzési eljárásban hozott döntését. Mivel nem derül ki több a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
Kapcsolódó címkék:          

Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. § (4) bekezdésének megfelelően az ajánlattevőnek csak akkor kell benyújtania az igazolásait, amikor már a bírálati szakasz második részében tart az eljárás. A főszabály szerint tehát az igazolás nem az EEKD benyújtása során történik, ahol a kérdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] Gyakori félreértés, hogy a hiánypótlást és a felvilágosításkérést egymást kiegészítő jogintézménynek tekintik a piaci szereplők. Valójában mindkét esetben a benyújtott dokumentumok hiánypótlás keretében történő információjuttatásnak minősülnek. Ebben a formában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.
Kapcsolódó címkék:      

Adatbázis-vizsgálattal kapcsolatos Kbt.-változások

Kérdés: Jogszabályváltozás eredményeként az adatbázisok vizsgálatát a 69. § (2) bekezdéséből törölte a jogalkotó. Hogyan kell eljárni a továbbiakban? Mi volt a törlés indoka?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett 69. § (2) bekezdés szerinti változással párhuzamosan kiegészítésre került a (4) bekezdés, ahol a jogalkotó egyértelművé tette, hogy csak az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában kell az adatbázisokat ellenőrizni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.
Kapcsolódó címkék:    

Az ajánlatkérő eljárása hatósági visszajelzés hiánya esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha nem reagál a megkeresett állami hatóság, amikor egy ajánlattevőről információt kérek? Adhatok magamnak halasztást mint ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 69. §-ának (13) bekezdése alkalmazására utal, amely szerint az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolás, nyilatkozat tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől, hatóságtól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.
Kapcsolódó címkék:              

határidők a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt.-ben számos esetben találkozom azzal, hogy ajánlatkérőként haladéktalanul meg kell tennem valamit. Mit jelent az, hogy haladéktalanul, és mennyi a kockázata annak, ha az ajánlatkérő késlekedik egy kicsit?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény valóban számos esetben alkalmazza a "haladéktalanul" kifejezést, melyet ennél pontosabban nem definiál. A D.171/2020. számú döntésében a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejezetten erre helyezte a hangsúlyt. Kérelmező kezdeményezésében kiemelte, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték alkalmazása azt célozza, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen abban, hogy a nyertes ajánlattevő valóban szerződést fog vele kötni. Nem feltétlenül bizalmatlanság az oka az alkalmazásának, hanem egyszerűen az a tény, hogy az ajánlatkérő szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.
Kapcsolódó címkék:  

Második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplő felhívása igazolások benyújtására

Kérdés: Felhívhatom-e a második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplőt az igazolások benyújtására akkor, ha az első visszalépett közvetlenül szerződéskötés előtt?
Részlet a válaszából: […] Nem, erre a Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése értelmében nincs lehetőség. Ez azt feltételezi ugyanis, hogy az összegzésben az ajánlatkérő nem jelölte meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, és ennek megfelelően nem is hívta fel az igazolások benyújtására. A kérdés azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címkék:        

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus licit szabályozása során a jogalkotó abból indult ki, hogy mint eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
3
4
5
…
13