Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszából: […] Az érintett esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást nem tudja lezárni, mivel az általa nyertesnek nyilvánított ajánlattevőn kívül más ajánlattevőt nem hívott fel a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdés szerinti dokumentumok benyújtására. Ennek következtében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:      

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 69. § (5) bekezdésének értelmezésére utal, azaz arra, ha a 69. § (5) bekezdés b) pontjának az az esete történik, ami kismértékben különbözik csak a 69. § (5) bekezdés a) pontjától.A Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése alapján, ha a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Hiánypótlás-benyújtás elmulasztásának következménye

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő elkészíti a hiánypótlást, és fel is tölti azt, de nem nyújtja be az EKR-en keresztül?
Részlet a válaszából: […] Mivel az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben azokat a dokumentumokat, amelyek csak előkészítés alatt állnak, az ajánlatkérő nem láthatja, így nem igazolható, hogy mely időpontban pontosan milyen tartalom volt feltöltve az EKR-be az ajánlattevő által úgy, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
Kapcsolódó címkék:        

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.
Kapcsolódó címkék:              

Iratbetekintési jog korlátozása

Kérdés: Iratbetekintési jog korlátozásának tekinthető-e a Kbt. módosítása? (Hangsúlyozom, ajánlatkérői szempontból valóban túlzás volt, amit sok ajánlattevő e körben megtett, és nagyon elhúzódtak emiatt az eljárások.)
Részlet a válaszából: […] A 2020. január 1-jén hatályba lépett módosítás az iratbetekintés kérelmezésére nyitva álló időnek az összegezés megküldését követő tíz napon belülre történő korlátozására irányul. Az indokolás értelmében a határidő keretet biztosít az ajánlattevők számára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
Kapcsolódó címke:

Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 156. §-ának (4) bekezdése nemcsak nemzetbiztonsági okból, hanem ennél általánosabb okból, jelesül kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek miatt teszi lehetővé a szerződés megkötésének engedélyezését az alábbiak szerint:Ha halasztást nem tűrő, kiemelkedően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:          

Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó törvényi szabályozás értelmében az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltáig kell rendelkezésre bocsátani, mely biztosítja, hogy nyertesség esetében valóban szerződést kössön a nyertes fél.A közbeszerzési törvény 54....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] Az egyes eljárásfajták szabályai tartalmazzák a szerződés aláírásnak határidejét. Például nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:            

Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 81. §-ának (5) bekezdését kívánja alkalmazni úgy, hogy a hirdetményben árlejtés lefolytatását is lehetővé tette, akkor a két megoldás alkalmazása nem lesz összhangban. Ennek oka, hogy a törvény 81. §-ának (5) bekezdésében csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:        

Összeférhetetlenségi nyilatkozattal érintettek

Kérdés: Szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozat a döntéshozó részére, vagy csak a bírálóbizottság számára van erre szükség?
Részlet a válaszából: […] A bírálóbizottsággal kapcsolatos szabály a bizottságra mint javaslattevő testületre utal, amely testület a döntéshozó számára terjeszti elő javaslatát.A Kbt. 27. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
4
5
6
…
13