Igazoláskérés és felvilágosításkérés elhatárolása

Kérdés: Az ajánlatkérő másodszorra kérdezi azonos eljárásban, hogy biztosan nincs-e a német, kapacitást biztosító szervezetemnek online adatbázisa, amit nem nyilatkoztam le korábban. Mit tehetek ilyen helyzetben? Igazoljam idő előtt, és szerezzem meg az igazolásokat már most?
Részlet a válaszából: […] ...valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kötelezett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában ellenőrzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplő felhívása igazolások benyújtására

Kérdés: Felhívhatom-e a második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplőt az igazolások benyújtására akkor, ha az első visszalépett közvetlenül szerződéskötés előtt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az összegzésben az ajánlatkérő nem jelölte meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, és ennek megfelelően nem is hívta fel az igazolások benyújtására. A kérdés azt feltételezi, hogy az ajánlatkérő ezt akkor akarja megtenni, amikor már az összegzést közzétette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Igazolások bekérése hiánypótlási eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság új hiánypótlási útmutatója alapján, ha az ajánlattevő már benyújtotta korábban az igazolást, abban az esetben hiánypótlásban kérhetem azt? Ez azt is jelenti egyben, hogy ha csak egy részét nyújtotta be az igazolásoknak, akkor az egészre már csak hiánypótlást kérhetek?
Részlet a válaszából: […] ...szintén nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján, hanem a hiányzó igazolások benyújtására hiánypótlás, felvilágosításkérés keretében hívja fel az ajánlattevőt."A Kbt. 69. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő azt a megoldást választja, hogy eleve több ajánlattevőt kér fel az igazolások benyújtására, ezt a megoldást a későbbiekben nem bírálhatja felül abban a formában, hogy ha az első nem nyújtja be megfelelően azokat, újra a második helyezetthez fordul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Önéletrajz feltöltése részvételi szándék jelzésénél

Kérdés: Részvételi szándék jelzésénél szükséges az önéletrajzok feltöltése?
Részlet a válaszából: […] Részvételi szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése keretében a jelentkező köteles arról nyilatkozni, hogy megfelel-e az alkalmassági követelményeknek. Az esetek többségében az ajánlatkérő nem kér további információt, elegendőnek tekinti, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Ajánlat részeként benyújtott igazolások bevonása a bírálat folyamatába

Kérdés: Kérdésünket a Kbt. 69. § (4) bekezdésének értelmezése, az ajánlatkérő felhívása nélkül az ajánlattevő által az ajánlatba benyújtott igazolásai kapcsán tesszük fel.
A legalacsonyabb árú ajánlatot benyújtó ajánlattevő már az ajánlatban benyújtja az ajánlatkérő Kbt. 64. § (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtandó alkalmassági igazolásokat, amelyek hiányosak. A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése többek között arról rendelkezik, hogy a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Az eljárásban beérkezett további ajánlatok ezenkívül fedezetfelettiek, ezért az ajánlatkérő szeretné a bírálatot a lehető leghamarabb lezárni, tekintettel arra, hogy a fedezet megemelésére nincsen lehetősége, így ezen ajánlattevőket az ajánlatkérő nem fogja felhívni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az alkalmassági előírások igazolására.
A jogszabály 1. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyja az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat csak az első, általános hiánypótlás megfelelő teljesítése után vonja be a bírálatba, azaz azt követően, hogy a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Az ajánlatkérő ennek megállapítása után kibocsátja a hiánypótlást az alkalmassági igazolások kapcsán.
A jogszabály 2. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján nem hagyja figyelmen kívül az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat bevonja a bírálatba az általános hiánypótlás során, még mielőtt a Kbt. 69. §-nak (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította volna az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Ezen hiánypótlás, azaz az alkalmassági igazolások kapcsán is elrendelt hiánypótlás leteltét követően az ajánlatkérő pedig megállapíthatja, hogy az ajánlattevő:
- érvényes ajánlatot tett, alkalmasságát igazolta, vagy
- érvénytelen ajánlatot tett, alkalmasságát nem igazolta.
Az ajánlatkérő értelmezése szerint utóbbira (a 2. számú értelmezésben foglaltakra) is lehetősége van az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint, hiszen ha az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat csak az ajánlat Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint megfelelőség megállapítása után lehetne bevonni a bírálatba, akkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése a "figyelmen kívül hagyhatja" helyett a "figyelmen kívül kell hagynia" rendelkezést tartalmazná. Ez esetben a benyújtott igazolások vizsgálatát egyértelműen csak az eljárást lezáró döntést megelőzően vonhatná be a bírálatba az ajánlatkérő, adott esetben hiánypótlási felhívás kibocsátásával. Az ajánlatkérő véleménye szerint a jogalkotó a "figyelmen kívül hagyhatja" előírással lehetőséget kívánt teremteni az ajánlatkérők számára azokban az esetekben, amikor a benyújtott ajánlatok ismeretében lehetőség van arra, hogy a bírálati/értékelési szakaszt az ajánlatkérők a lehető leghamarabb lezárják. Például esetünkben, ahol egyértelműen egy ajánlattevőt lehetne felhívni a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint az igazolások benyújtására, és olyan esetekben is, ahol egy ajánlat érkezik be, amely szintén tartalmazza az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, de azok hiányosak.
Kérdésünk, hogy az ajánlatkérő fentiekre tekintettel helyesen értelmezi-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, azaz ilyen esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti ajánlat megfelelősége előtt figyelembe veszi a benyújtott igazolásokat, bevonja azokat a bírálatba, azokat adott esetben hiánypótoltatja, melyet követően a lehető leghamarabb megállapíthatja az ajánlat érvényességét vagy érvénytelenségét, és az eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum vizsgálatát követően történik az értékelési szempontok szerinti értékelés, majd az igazolások benyújtása.A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Külföldi honlap fordításának benyújtása

Kérdés: Hogyan kell benyújtani a külföldi honlap fordítását?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 6. §-ának (1) bekezdése értelmében fel kell tüntetni az adatbázisok elérhetőségét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] ...valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Eljárás felhívásra be nem nyújtott igazolások beszerzésére

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások bekérése után köteles-e az ajánlatkérő hiánypótlást kérni, ha a nyertes ajánlattevő egyáltalán nem nyújtotta be a kért igazolásokat? Mivel ebben az esetben nem a benyújtott igazolások megfelelősége vagy hiányosságai tekintetében merül fel a kérdés, nem ütközik-e a kétszeres hiánypótlás tilalmába az ajánlatkérő, ha egyszer igazolások bekérése, egyszer pedig hiánypótlás keretében hívja fel az ajánlattevőt ugyanazon dokumentumok benyújtására?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási szabályok azt a sorrendiséget állapítják meg, mely szerint először a nyertes ajánlattevőt fel kell szólítani az igazolások benyújtására, majd amennyiben hiányosság merül fel, a rendes hiánypótlás szabályainak alkalmazására kerülhet sor. A Kbt. 69....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Igazoláskérés a Kbt. 69. §-a (7) bekezdésének alkalmazásával

Kérdés: Érdemes-e, illetve mikor érdemes alkalmazni a Kbt. 69. § (7) bekezdés szerinti igazoláskérést?
Részlet a válaszából: […] ...valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
1
2