Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

13 találat a megadott igazolások benyújtása tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Igazolások bekérése hiánypótlási eljárásban
Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság új hiánypótlási útmutatója alapján, ha az ajánlattevő már benyújtotta korábban az igazolást, abban az esetben hiánypótlásban kérhetem azt? Ez azt is jelenti egyben, hogy ha csak egy részét nyújtotta be az igazolásoknak, akkor az egészre már csak hiánypótlást kérhetek?
Részlet a válaszból: […]a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Amennyiben az ajánlattevő/részvételre jelentkező a Kbt. 69. § (5) bekezdés szerinti igazolásokat az ajánlatában/részvételi jelentkezésében részben nyújtja be, az ajánlatkérő szintén nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján, hanem a hiányzó igazolások benyújtására hiánypótlás, felvilágosításkérés keretében hívja fel az ajánlattevőt."A Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.Véleményünk szerint, ha például egy kizáró oki közjegyző által hitelesített nyilatkozat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4589
2. találat: Második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplő felhívása igazolások benyújtására
Kérdés: Felhívhatom-e a második legkedvezőbb ajánlatot tévő gazdasági szereplőt az igazolások benyújtására akkor, ha az első visszalépett közvetlenül szerződéskötés előtt?
Részlet a válaszból: […]amikor már az összegzést közzétette. Ezen azonban már nem tud módosítani, mivel a második legkedvezőbb ajánlatot tevőt korábban kellett volna felkérnie az igazolások benyújtására.A Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő ugyanis az összegzésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4588
3. találat: Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége
Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszból: […]bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében - hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes) - a) és b) pontok, az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.Az ajánlatkérő azonban dönthet úgy, ahogyan azt a kérdező által jelzett eljárásban is tette, hogy nem csak a legkedvezőbb ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Itt azonban hasonlóképpen érvényesül az a szabály, mely szerint, ha nem nyújtja be az ajánlattevő az igazolásokat, ajánlatát figyelmen kívül hagyja az ajánlatkérő.A Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.Nincs tehát lehetőség arra, hogy a második helyezett, akit ugyan felkértek az igazolások benyújtására, "bevárja", hogy az első helyezett valóban benyújtja-e az érintett dokumentumokat, és ezt követően nyújtja be azokat. Ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kér fel az igazolások benyújtására, azt az adott felhívásra kell teljesíteni.Amennyiben az ajánlattevő nem tesz eleget a felhívásnak, kockáztatja a hamis adatszolgáltatás megállapítását az ajánlatkérő részéről a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerint. Ha ugyanis a korábbiakban lenyilatkozta, hogy megfelel a kizáró oki és alkalmassági feltételeknek az eljárás során, abban az esetben, ha igazolások benyújtására kéri az ajánlatkérő az érintett ajánlattevőt, köteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4534
4. találat: Önéletrajz feltöltése részvételi szándék jelzésénél
Kérdés: Részvételi szándék jelzésénél szükséges az önéletrajzok feltöltése?
Részlet a válaszból: […]szervezet bevonására kétszakaszos eljárás esetében a második szakaszban nincs lehetőség. (Lásd részletesen A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a hiánypótlás szabályairól, KÉ 2019. évi 227. szám; 2019. november 26. 17-18. oldal.)A fentieknek megfelelően valójában részvételi szakaszban a részvételi jelentkezésben nem szükséges az igazolásokat benyújtani. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő által meghatározott keretszámnál több jelentkezés érkezett, az ajánlatkérő kérheti már részvételi szakaszban az alkalmassági követelmények igazolását, és ennek megfelelően az önéletrajzok benyújtását is, melyet jellegzetesen az alkalmassági követelmény igazolására kér az ajánlatkérő. Jellemzően az alkalmassági követelményre épülő igazolási formák között jelenik meg az önéletrajz, erre épül az értékelési szempontként figyelembe veendő szakember többlettapasztalata. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben nem az alkalmassági követelményre épül az értékelési szempont, mely a szakember tapasztalatát értékeli, úgy részvételi szakaszban nem kerül bemutatásra az érintett szakember. Ha azonban az érintett szakembert valamely piaci szereplő nyújtja, mivel nem kapacitást biztosító szervezetként kerül benyújtásra, így nem jelenik meg az ajánlattétel ezen fázisában. Ennek azért van jelentősége, mert így a második szakaszban egy "státusz" nélküli, az értékelési szempontban az ajánlattevőt segítő szereplő kerül bemutatásra. Annak érdekében, hogy mindez ne okozzon értetlenséget, javasolt a részvételi szakaszban minden olyan szereplő azonosítása, aki/amely alkalmassági követelményként és/vagy értékelési szempontban segíti az ajánlattevőt az eljárás során. A részvételi szakaszban gyakorlatilag minden szereplő státuszát át kell gondolni és azonosítani, de nem szükséges a jelentkezéssel együtt az önéletrajzok benyújtása. Sajátos, hogy amennyiben például egy szakember nem alkalmasságot igazol, hanem értékelési szempont miatt kerül bevonásra, abban az esetben, ha az önéletrajza benyújtásra kerül az első szakaszban, azzal a részvételre jelentkező részben ajánlatot tesz, megsértve ezzel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4512
5. találat: Ajánlat részeként benyújtott igazolások bevonása a bírálat folyamatába
Kérdés: Kérdésünket a Kbt. 69. § (4) bekezdésének értelmezése, az ajánlatkérő felhívása nélkül az ajánlattevő által az ajánlatba benyújtott igazolásai kapcsán tesszük fel.
A legalacsonyabb árú ajánlatot benyújtó ajánlattevő már az ajánlatban benyújtja az ajánlatkérő Kbt. 64. § (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtandó alkalmassági igazolásokat, amelyek hiányosak. A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése többek között arról rendelkezik, hogy a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Az eljárásban beérkezett további ajánlatok ezenkívül fedezetfelettiek, ezért az ajánlatkérő szeretné a bírálatot a lehető leghamarabb lezárni, tekintettel arra, hogy a fedezet megemelésére nincsen lehetősége, így ezen ajánlattevőket az ajánlatkérő nem fogja felhívni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az alkalmassági előírások igazolására.
A jogszabály 1. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyja az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat csak az első, általános hiánypótlás megfelelő teljesítése után vonja be a bírálatba, azaz azt követően, hogy a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Az ajánlatkérő ennek megállapítása után kibocsátja a hiánypótlást az alkalmassági igazolások kapcsán.
A jogszabály 2. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján nem hagyja figyelmen kívül az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat bevonja a bírálatba az általános hiánypótlás során, még mielőtt a Kbt. 69. §-nak (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította volna az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Ezen hiánypótlás, azaz az alkalmassági igazolások kapcsán is elrendelt hiánypótlás leteltét követően az ajánlatkérő pedig megállapíthatja, hogy az ajánlattevő:
- érvényes ajánlatot tett, alkalmasságát igazolta, vagy
- érvénytelen ajánlatot tett, alkalmasságát nem igazolta.
Az ajánlatkérő értelmezése szerint utóbbira (a 2. számú értelmezésben foglaltakra) is lehetősége van az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint, hiszen ha az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat csak az ajánlat Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint megfelelőség megállapítása után lehetne bevonni a bírálatba, akkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése a "figyelmen kívül hagyhatja" helyett a "figyelmen kívül kell hagynia" rendelkezést tartalmazná. Ez esetben a benyújtott igazolások vizsgálatát egyértelműen csak az eljárást lezáró döntést megelőzően vonhatná be a bírálatba az ajánlatkérő, adott esetben hiánypótlási felhívás kibocsátásával. Az ajánlatkérő véleménye szerint a jogalkotó a "figyelmen kívül hagyhatja" előírással lehetőséget kívánt teremteni az ajánlatkérők számára azokban az esetekben, amikor a benyújtott ajánlatok ismeretében lehetőség van arra, hogy a bírálati/értékelési szakaszt az ajánlatkérők a lehető leghamarabb lezárják. Például esetünkben, ahol egyértelműen egy ajánlattevőt lehetne felhívni a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint az igazolások benyújtására, és olyan esetekben is, ahol egy ajánlat érkezik be, amely szintén tartalmazza az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, de azok hiányosak.
Kérdésünk, hogy az ajánlatkérő fentiekre tekintettel helyesen értelmezi-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, azaz ilyen esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti ajánlat megfelelősége előtt figyelembe veszi a benyújtott igazolásokat, bevonja azokat a bírálatba, azokat adott esetben hiánypótoltatja, melyet követően a lehető leghamarabb megállapíthatja az ajánlat érvényességét vagy érvénytelenségét, és az eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét?
Részlet a válaszból: […]dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg - több szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban - ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.A (3) bekezdés értelmében a (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.A (4) bekezdés szerint az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtania. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.Kivétel a fentiek alól a hazai szabályozás szerint csak a Kbt. 69. §-ának (7) bekezdésében jelzett, a nyilatkozat valóságtartalmát kifogásoló elem esetében lehetséges.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében, ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a (4) bekezdés szerinti igazolásokat.Ezt a kivételt nem egészíti ki a "figyelmen kívül hagyhatja" kifejezés, a jogszabály nem arra utal, hogy egyébiránt az ajánlatkérőnek szabadsága eldönteni az igazolások értékelésének időpontját. Ugyan az irányelv erre ad lehetőséget, de a magyar szabályozás szigorúbb követelményeket támaszt.Erősíti továbbá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4298
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
6. találat: Külföldi honlap fordításának benyújtása
Kérdés: Hogyan kell benyújtani a külföldi honlap fordítását?
Részlet a válaszból: […]a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségét is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részeiben - azon adatbázisok elérhetőségének kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.A (2) bekezdés alapján a gazdasági szereplőknek a formanyomtatványban fel kell tüntetniük azt is, hogy a III. és IV. Fejezet szerinti igazolások kiállítására mely szerv jogosult.Feltételezzük, hogy létezik valamilyen külföldi honlap, amely egy adott hatóság kezelésében tartalmaz egy olyan adatot, mely kizáró ok igazolására alkalmas. A Kbt. 69. §-ának (11) bekezdése rögzíti, hogy az ún. e-Certis adatbázisban feltüntetett adatbázis esetében, melybe belépve közvetlenül elérhető az igazolás vagy releváns információ, az ajánlatkérő nem kérhet igazolást. Feltételezzük, hogy esetünkben elérhető ez az adatbázis az e-Certisben, és az információ is közvetlenül elérhető az ajánlatkérő számára. Mivel ez az adatbázis vélhetően nem magyar nyelven érhető el, így az alábbi szabály második mondata értelmében az ajánlatkérő kérheti a magyar nyelvű fordítás benyújtását. Ebben az esetben az érintett, a honlapon elérhető tartalom felelős fordítása azt jelenti, hogy az ajánlattevőnek le kell fordítania a honlap azon tartalmát, melyet közvetlen módon az ajánlatkérő is elér. Ezt a legegyszerűbben úgy teheti meg, hogy a közvetlen hozzáférés útját leírja az ajánlatkérőnek, majd a felelős fordítás részeként a honlapon elérhető tartalmat is például print screennel kivágja és beilleszti, majd a tartalmat lefordítja. Így az ajánlatkérő az eredeti tartalmat is tudja ellenőrizni, és rendelkezésére áll a lefordított tartalom is. A honlap szöveges tartalmát érdemes Word-dokumentumban megismételni, és a fordítást tükörfordításban készíteni, hogy egyértelmű legyen az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4259
7. találat: Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.Az (5) bekezdés értelmében, ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.A (6) bekezdés rendelkezése akként szól, hogy ha az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.Fentiek szerint a főszabály a 69. § esetében csak az első ajánlattevő felkérése, melytől az ajánlatkérő eltérhet úgy szabad akaratából, hogy több ajánlatkérőt kér fel, jelesül akár az első két ajánlattevőt. Nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján azonban a bírálat másként is alakulhat. Itt ugyanis az ajánlatkérőnek lehetősége van rendelkezni arról, hogy más sorrendben végezze az ajánlatok bírálatát az aránytalanul alacsony ár és költség vonatkozásában. A (4) bekezdés csupán az aránytalanul alacsony ár és költség vizsgálatát szűkíti le az első, vagy az első két ajánlattevőre, azonban az (5) bekezdés, hasonlóan a Kbt. korábbi 69. § (4)-(6) bekezdéséhez, lehetővé teszi a nyilatkozati elv alkalmazását és nem minden ajánlat teljes körű bírálatát. Mivel ebben az esetben az eljárást megindító felhívásban lehet másként rendelkezni, mégpedig az első vagy az azt követő meghatározott számú ajánlattevő igazolásra való felhívásáról. A nyílt eljárásban tehát hasonlóképpen lehetőség van az első kettő vagy akár az összes ajánlattevő ajánlatának vizsgálatára, melynek következményeként a második helyezett kihirdetésére is sor kerülhet.Megjegyzendő, hogy a Kbt. 81. §-ának (6) bekezdése 2017. január 1-jétől hatálytalan, amely épp az egymáshoz viszonyított sorrend megváltozására utal. Ebben az esetben tehát még elvi értelemben sem kell figyelni az esetleges sorrendváltozásra, ami akár a 69. § (6) bekezdéséből is kimaradhatna.A Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerint nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4125
8. találat: Eljárás felhívásra be nem nyújtott igazolások beszerzésére
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások bekérése után köteles-e az ajánlatkérő hiánypótlást kérni, ha a nyertes ajánlattevő egyáltalán nem nyújtotta be a kért igazolásokat? Mivel ebben az esetben nem a benyújtott igazolások megfelelősége vagy hiányosságai tekintetében merül fel a kérdés, nem ütközik-e a kétszeres hiánypótlás tilalmába az ajánlatkérő, ha egyszer igazolások bekérése, egyszer pedig hiánypótlás keretében hívja fel az ajánlattevőt ugyanazon dokumentumok benyújtására?
Részlet a válaszból: […]kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.Amennyiben az ajánlattevő már korábban benyújtotta a törvény 69. §-ának (4) bekezdése szerint felhívás nélkül az igazolásokat, úgy azt az eljárást lezáró döntést megelőzően lehet a bírálatba is bevonni. Ebben az esetben tehát nem kell felszólítani az igazolások benyújtására, ellenben hiányosság esetében hiánypótoltatni kell. Ennek azért van jelentősége, mert a fenti, 69. § (4) bekezdése külön utal a hiánypótlás elrendelésére vagy felvilágosítás kérésére szükség szerint, ha az ajánlattevő idő előtt nyújtotta be az igazolásokat. Ha azonban nem nyújtotta be idő előtt azokat, akkor a hiánypótlási szabályokat azt követően kell alkalmazni, hogy az ajánlatkérő felszólította a nyertes ajánlattevőt az igazolások benyújtására. Az eljárási cselekmények közül az igazolások benyújtása nem minősül hiánypótlásnak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4099
9. találat: Igazoláskérés a Kbt. 69. §-a (7) bekezdésének alkalmazásával
Kérdés: Érdemes-e, illetve mikor érdemes alkalmazni a Kbt. 69. § (7) bekezdés szerinti igazoláskérést?
Részlet a válaszból: […]döntés nem elérhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Vagy a köztartozás-mentes adatbázisban való szereplés tényét közli a részvételre jelentkező, ugyanakkor az adatbázisban nem található. Mindez tehát nem ez egységes európai közbeszerzési dokumentummal kapcsolatos általános hiánypótlás körében tartozik, hanem abba a körbe, amikor az ajánlatkérő kétsége a nyilatkozat valóságtartalmát illetően egyértelműen felmerül, így minél hamarabb egyértelművé kívánja tenni a helyzetet az igazolás benyújtásával. Tapasztalataink szerint ezzel a lehetőséggel ritkán élnek a magyar ajánlatkérők, inkább hiánypótlás, felvilágosításkérés keretében tisztázzák a helyzetet. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az irányelvi szabályok alapján bármikor lehetne igazolást kérni, így ez a kivételes lehetőség valójában mégis lehetővé teszi a bírálat folyamatának megváltozását, igaz, kivételes esetekben.[A válaszban utalt, a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4003
10. találat: Egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása egy ajánlattevős, hirdetmény nélküli eljárásban
Kérdés: Véleményem szerint nincs összhangban a Kbt. és a 321/2015. kormányrendelet. A módosítás szerint most már nem kell egységes európai közbeszerzési dokumentumot kérnem, ha csak egy ajánlattevő van hirdetmény nélküli eljárásban, míg a vonatkozó kormányrendelet ezt az esetet nem kezeli. Jól látom, hogy e körben ellentmondás van?
Részlet a válaszból: […]eltérően az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása helyett az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy már az ajánlat benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró okok hiányára és - amennyiben az ajánlatkérő előírta - az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat. Egy ajánlattevő ajánlattételre történő felhívása esetén a 76. § (5) bekezdése nem alkalmazandó.A kormányrendelet az alábbi két esetben utal a Kbt. 100. §-ának (5) bekezdésére, mely lehetővé teszi az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazásától való eltekintést, amennyiben egy ajánlattevő kerül felhívásra, mely a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások néhány jogalapját érinti.A kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban - ha az ajánlatkérő a Kbt. 100. § (5) bekezdése alapján eltérően nem rendelkezik - ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdésének, valamint - ha az ajánlatkérő azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3942
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést