Találati lista:
511. cikk / 644 Szerződésteljesítés problémái tájékoztató jelleggel megadott mennyiségek esetén
Kérdés: Hogyan teljesíthető az a szerződés, amely azt tartalmazza, hogy az ártáblában szereplő, az ajánlattétel érdekében az ajánlatkérő által megadott mennyiségek (különösen a termékfajták és a várható darabszámok) tájékoztató jellegűek, és a tényleges megrendelések azoktól eltérhetnek? Megfelel-e a Kbt.-nek, a Ptk.-nak, és egyáltalán, a forgalom biztonságának ez a kikötés?
512. cikk / 644 Vagyonnyilatkozat közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Kell-e, és ha igen, kinek vagyonnyilatkozatot tennie közbeszerzési eljárásban? Mit kell tartalmaznia a nyilatkozatnak?
513. cikk / 644 Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége
Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
514. cikk / 644 Kötbérigény kötelező érvényesítése
Kérdés: Van-e az (önkormányzati) intézménynek kötbérigénylési kötelezettsége a szerződés késedelmes teljesítése, illetve meghiúsulása esetén? Ha igen, milyen jogszabály kötelezi erre?
515. cikk / 644 Szerződéskötés a Kbt. mellőzésével
Kérdés: Egy állami tulajdonú gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, valamint ennek 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet szeretne egymással szerződést kötni. A kérdés az, hogy ez a két gazdálkodó szervezet a Kbt.-ben szabályozott eljárás mellőzésével megkötheti-e ezt a szerződést a Kbt. 2/A. § (1) bekezdésének fényében? A problémát az adja, hogy nem az (1) bekezdésben meghatározott 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő köti a szerződést, hanem az ajánlatkérő maga is a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő által 100 százalékos tulajdoni hányaddal alapított gazdálkodó szervezet. Amennyiben van lehetőség a Kbt. szabályainak alkalmazása nélkül megkötni a szerződést, felmerül a kérdés, hogy a 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett feltétel (a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százalékát az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik) a szerződéskötést követő egy évre vonatkozik akkor is, ha a szerződést mondjuk a maximális három évre kötnék?
516. cikk / 644 Alvállalkozó "cseréje"
Kérdés: Rendkívüli esemény, helyzet esetén a nevesített alvállalkozó helyett bevonható-e a teljesítésbe más alvállalkozó? Kell-e az új alvállalkozónak bizonyítania az alkalmasságát?
517. cikk / 644 Együttes adóigazolás jogszabályi háttere
Kérdés: Tudomásunk szerint 2008. január 1-je után elnyert közbeszerzési pályázat számlájának benyújtásánál 15 napon belül kelt együttes adóigazolás kötelező. Valóban ez a hatályos szabály? Kérjük ennek megerősítését, illetve a vonatkozó törvény számát és megjelenésének időpontját megadni szíveskedjenek!
518. cikk / 644 Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása
Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
519. cikk / 644 Jogsértés "észlelésének" időpontja
Kérdés: Ha egy közreműködő szervezet egyik szűrőjén átcsúszik egy jogsértés, de később a szervezeten belül valaki észleli, akkor ez az időpont számít az észlelésnek?
520. cikk / 644 Pályázathoz készített honlap elérhetőségének megadása
Kérdés: Ajánlatkérőként készítettem egy oldalt, amit mindig aktualizálok a tervezési tenderrel kapcsolatban. Természetesen ennek az oldalnak az elérhetőségét csak kollégáknak adnám meg. A problémám a következő: felhívták a figyelmemet arra, hogy ha publikussá teszem ezt az oldalt, rákereshetnek bármelyik keresővel. Nem tudom, hogy ez mennyire engedélyezett, vagy ütközik-e valamilyen jogszabályba? Ezzel kapcsolatban kérném segítségüket.
