A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés komplexebb, mint amilyennek első látásra tűnik. Kiindulásképpen tisztázandó, hogy mit is jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma. Erre nézve a Kbt. 3. § 30. pontja nyújt eligazítást. E jogszabályhely szerint a műszaki egyenértékűség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet egyértelművé teszi, hogy elsősorban teljesítmény- vagy funkcionális követelmények, műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Az "egyenértékűség" szabályának figyelembevétele az egyes közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az "egyenértékűség" bármilyen eljárás során alkalmazható arra figyelemmel, hogy azt a Kbt. 117. §-a említi?
Részlet a válaszából: […] Ha a jogalkalmazó a törvényben rákeres az egyenértékűségre, valóban a 117. §-ban, azaz a saját eljárásrendre vonatkozó szabályok között találja meg a "vagy azzal egyenértékű" kifejezés szerepeltetésének kötelezettségét.A Kbt. 117. §-ának (7) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Kizárólagos "kkv-részvétel" közösségi rezsimben

Kérdés: Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?
Részlet a válaszából: […] Ma már sem közösségi, sem nemzeti rezsimben nincs lehetőség csak kis- és középvállalkozások meghívására. A korábbiakban volt erre lehetőség, azonban a Kbt. 122/A. §-ának módosításával az ajánlatkérőnek "lehetőleg, különösen" van lehetősége mikro-, kis- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […]  A főszabály, hogy az ajánlati kötöttség a tárgyalásokbefejezésének időpontjától áll be az alábbiak szerint.A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Szerződésteljesítés különleges feltételei

Kérdés: Milyen különleges feltételek vonatkozhatnak a szerződés teljesítésére az új szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] A 2008-as Kbt.-módosítás legfontosabb eleme, hogy a nyertesajánlattevő mellett a nyertes ajánlattevő kizárólagos részesedésével létrehozottgazdálkodó szervezetnek (projekttársaság) kell teljesíteni. A módosítás kiemelia projekttársaság szerepét, és egyben érinthetetlenné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Tárgyalási szabályzat

Kérdés: A tárgyalás lefolytatásának menetét, annak ajánlatkérő által előírt szabályait milyen részletességgel kell közölni az ajánlati dokumentációban? Kell-e készítenie az ajánlatkérőnek ilyen esetre ún. tárgyalási szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás menetét csak a szükséges mértékben érdemes ismertetnia dokumentációban. A tárgyalások számát illetően érdemes tájékoztatást adni, depéldául pontos időpontot nem célszerű megállapítani, hiszen ez nagyobbgyakorisággal változik, a beérkezett ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés igen életszerű. A Kbt. 4. §-ának 35. pontja szerint- amely a tárgyalásos eljárás fogalmát határozza meg - a tárgyalásos eljárásolyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott egyvagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Platformfüggetlenség a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan érhető el a platformfüggetlenség a közbeszerzési eljárásokban, illetve a gyakorlatban hogyan biztosítják azt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre talán a legegyértelműbb választ a Kbt. 58. §-ának(7) bekezdése adja meg, amelynek értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési műszakileírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőlegárukat az eljárásból kizár vagy más módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Alapajánlat kötelező beadása alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Következik-e a Kbt.-ből, hogy alternatív ajánlat megengedése esetén kötelező alapajánlatot is beadni?
Részlet a válaszából: […] Az alternatív ajánlatok egyenértékűek, ilyen tekintetben nemtesz különbséget a Kbt. az ilyen jellegű ajánlatok között. A törvény 51. §-ának(1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban szerepelnie kell annak, hogy azajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
1
2