Környezetvédelmi követelmények

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. Az ajánlatkérő a fenti előírás alapján csak a ténylegesen a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékeket szerezhet be, vagy a „jellemző” kitétel a jogszabályban arra utal, hogy az adott termékkategóriában a piacon jellemzően elérhető két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzése is jogszerű? A jellemző kategória az „EPREL” felületen elérhető adatok alapján megjelenő darabszám viszonyában is értelmezhető, ezáltal adott esetben az alacsonyabb kategóriába eső, de nagyobb darabszámot tartalmazó energiahatékonysági osztály is relevanciával bír?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet2.) alapján 2026. július 25-én léptek hatályba. A Rendelet1. 14/B. § (2) bekezdés alapján: „Az energiacímkézés keretének meghatározásáról és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. július 4-i...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Energiahatékonysági követelmények alkalmazása

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles alkalmazni az energiahatékonyság elvét, amelynek keretében az eljárás előkészítése során megvizsgálja és dokumentálja az energiahatékonysági szempontból lehetséges megoldásokat és alternatívákat, különösen azok energiahatékonyságát és a velük elérhető energiamegtakarítási potenciált, beleértve az energiafogyasztásra vagy az energiahatékonyságra vonatkozó szempontok alkalmazhatóságát.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet értelmében kifejezetten az áruk energiahatékonysági követelményeinek való megfelelésre koncentrál. Az alábbi 14/B. § (7) bekezdés olyan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Kivételi kör alkalmazása

Kérdés: Az ajánlatkérő az 1996. évi CXVI. törvény 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény megvalósítására irányuló építési beruházás megvalósításával összefüggő tervezői szolgáltatásra kíván szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, és felmerült a 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében rögzített kivételi kör alkalmazhatóságának lehetősége. Azonban, míg a hivatkozott kormányrendelet 1. § (1) bekezdése külön nevesíti az építési beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő közbeszerzési eljárásokat, amely kifejezésbe a tervezési feladatok beszerzése is beletartozik, addig a kormányrendelet 4. § (3) bekezdése csak az „építési beruházás” fogalmát használja. A 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében használt „1996. évi CXVI. törvény 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény megvalósítására irányuló építési beruházás” kifejezés alatt értendő-e az építési beruházás megvalósításával összefüggő, nevezetesen tervezői szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárás is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerint atomenergia alkalmazására szolgáló építmény: a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló, valamint az ezekkel összefüggő építmény. Az állami beruházások költségellenőrzésének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Közvilágítás-korszerűsítés minősítése

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...épület funkciót jellemzően nem tartalmaz, ideértve különösen az utat, hidat, tornyot, a távközlés műszaki létesítményeit, a villamos energia, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag továbbítására és tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotásokat, valamint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Önkormányzat státusza a közbeszerzésben

Kérdés: A helyi önkormányzat a gyermekétkeztetés tekintetében nem minősül közszolgáltatónak? Mert közszolgáltatóként a 2024. évi költségvetési törvény 74. § (2) bekezdése vonatkozna rá, és akkor 50 millió az árubeszerzés értékhatára, nem 15 millió.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából vagy ilyen hálózatok ivóvízzel történő ellátása;b) gáz vagy hőenergia, villamos energia előállítása (termelése), szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok létesítése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 8.
Kapcsolódó címkék:    

Értékelési szempontok együttes alkalmazása

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk fénymásoló gépet vásárolni. Arra gondoltunk, hogy a fénymásoló beszerzési árát értékelnénk, és mellette a működtetés költségének nagyságát is megjelölnénk értékelési szempontként, hogy alacsony áron gazdaságosan működő eszközt vehessünk. Lehetséges a költség- és az árértékelési szempontot együttesen alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felhasználók által viselt költségek, különösenaa) a megszerzéshez kapcsolódó költségek,ab) a használat költségei, különösen az energia és más erőforrások felhasználása,ac) a fenntartási költségek,ad) az életciklus végéhez kapcsolódó költségek (különösen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Hiánypótlás nem létező minisztérium tárgyában

Kérdés: Hogyan kell eljárni, ha az ajánlatkérő egy már nem létező minisztérium nevét akarja belekényszeríteni az EEKD-ba, pedig már nem az a neve? Javítsam ki a rossz névre? Ennek semmi értelmét nem látom.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felsorolásáról tartalmazza:1. § Magyarország minisztériumai a következők:a) Agrárminisztérium,b) Belügyminisztérium,c) Energiaügyi Minisztérium,d) Építési és Közlekedési Minisztérium,e) Gazdaságfejlesztési Minisztérium,f) Honvédelmi Minisztérium...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hiszen amennyiben valóban részt szeretnének venni a versenyben, úgy tudniuk kell, hogy más platformon is regisztrálniuk kell, és időt, energiát áldozni az ajánlattétel informatikai környezetének megismerésére.A Kbt. 107. § (2) bekezdése szerint az eljárást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 12.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (3) bekezdését, mind a 2007/66 irányelvvel módosított, a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 11.

Eljárásfajta tőzsdei beszerzésnél

Kérdés: A Kbt. 98. § (4) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha ... az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett. Ez a lehetőség arra vonatkozik, ha az ajánlatkérő közvetlenül a tőzsdén kívánja beszerezni az adott terméket, vagy akkor is alkalmazható, ha a végfelhasználó ajánlatkérő az eljárásban a piacon a termékkel kereskedő gazdasági szereplőktől kíván ajánlatot kérni, akik ezt a terméket tőzsdei kereskedés keretében szerzik be kereskedelmi tevékenységük ellátása érdekében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lehet megvásárolni, így többek között nyersanyagokkal foglalkozó kereskedési platformokon, például agrártermék-, nyersanyag- vagy energiatőzsdén, ahol a szabályozott és felügyelt többoldalú kereskedési struktúra természetesen garantálja a piaci árat –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. március 6.
1
2
3
…
7