307 talált cikk az engedély kifejezésre

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?

Kérdés: Helyi önkormányzat által hulladékkezelési szolgáltatás beszerzése tárgyában kiírt pályázaton szeretnénk részt venni. Milyen feltételeknek kell megfelelnünk ahhoz ajánlattevőként, hogy eredményesen pályázhassunk?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ajánlattételi felhívásnak azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt, hogy lehetőleg minden, tartalommal bíró oldalt sorszámozzon? És ha nem sorszámoz, mert nincs rá "lehetősége", az milyen következménnyel jár a kiírás megfogalmazását alapul véve?

Kérdés: Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?

Kérdés: Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?

Kérdés: Előírhatja-e azt az ajánlatkérő, hogy az ajánlati árat kizárólag az "Ajánlati adatlap" táblázatának kitöltésével kéri megadni? (Ez számunkra technikailag sokkal nehezebb, mintha a saját sémánkat alkalmaznánk. Az adatlap mintája egyébként része a dokumentációnak.)

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?

Kérdés: Mit tehet, illetve mit kell tennie az ajánlattevőnek akkor, ha észreveszi, hogy a dokumentáció tartalma nem felel meg a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak, illetve az egyes részeiben eltér a hirdetményben – kiírásban – foglaltaktól?

Kérdés: A kiírásból látható volt, hogy a beszerzés tárgya olyan összetett, amely indokolta volna a részajánlattétel lehetőségének megadását az ajánlatkérő részéről, az ajánlatkérő azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy van-e valamilyen előírás vagy kialakult gyakorlat arra nézve, hogy mikor javasolt – esetleg kötelező – a részekre történő ajánlatadás lehetővé tétele?