304 talált cikk az engedély kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ajánlattételi felhívásnak azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérő felkéri az ajánlattevőt, hogy lehetőleg minden, tartalommal bíró oldalt sorszámozzon? És ha nem sorszámoz, mert nincs rá "lehetősége", az milyen következménnyel jár a kiírás megfogalmazását alapul véve?

Kérdés: Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?

Kérdés: Kötelező-e többfordulós eljárás igénybevétele a megtárgyalandó ajánlatok számának csökkentése érdekében?

Kérdés: Előírhatja-e azt az ajánlatkérő, hogy az ajánlati árat kizárólag az "Ajánlati adatlap" táblázatának kitöltésével kéri megadni? (Ez számunkra technikailag sokkal nehezebb, mintha a saját sémánkat alkalmaznánk. Az adatlap mintája egyébként része a dokumentációnak.)

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?

Kérdés: Mit tehet, illetve mit kell tennie az ajánlattevőnek akkor, ha észreveszi, hogy a dokumentáció tartalma nem felel meg a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak, illetve az egyes részeiben eltér a hirdetményben – kiírásban – foglaltaktól?

Kérdés: A kiírásból látható volt, hogy a beszerzés tárgya olyan összetett, amely indokolta volna a részajánlattétel lehetőségének megadását az ajánlatkérő részéről, az ajánlatkérő azonban ezt nem tette meg. Kérdésünk, hogy van-e valamilyen előírás vagy kialakult gyakorlat arra nézve, hogy mikor javasolt – esetleg kötelező – a részekre történő ajánlatadás lehetővé tétele?

Kérdés: Az önként csatlakozók termékhez vagy szerződéshez csatlakoznak? Azaz van egy élő keretmegállapodás az egyik kiemelt termékre, adott egy önként csatlakozó, a keretmegállapodás alapján megköti az egyedi szerződést. Lejár a keretmeg állapodás, majd a szerződés is, kiírják a keretmeg állapodásra az új eljárást, megkötik a keretmegállapodást. Milyen szabály vonatkozik az önként csatlakozóra?

Kérdés: Az önkormányzat által beadott, KEOP 1.2.0. szennyvízelvezetés és -tisztítás projekt pályázat része volt az általunk mint tervező által korábban elkészített engedélyezési terv. A tervezési szerződést a 2003. évi CXXIX. törvény hatálybalépése előtt kötötték a felek. A tervezési szerződés tárgya: szennyvízelvezetés- és szennyvíztisztítás-engedélyezési és -kiviteli tervek készítése. Kérdésünk: az ajánlatkérőnek a pályázat jelen szakaszában készítendő kiviteli terv készítésére hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia? Kérdés továbbá, hogy a tenderdokumentációt a tervezési szerződés szerinti tervező cég elkészítheti-e, amennyiben a szerzői jog rögzítve van az előzőekben említett és jelenleg is hatályos tervezési szerződésben?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem biztosít teljes körű hiánypótlást, mikor és hol kell ezt jeleznie? Ún. részleges hiánypótlás esetén milyen részletességgel kell, illetve tételesen meg kell-e határozni a hiánypótlás körét, terjedelmét?