Alkalmassági követelmények meghatározásának korlátja

Kérdés: Mennyiben van a 75%-os szabálynak prioritása akkor, amikor az ajánlatkérő meghatározza az alkalmassági követelményeket?
Részlet a válaszából: […] Gyakori félreértés, hogy a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírás a főszabály, azaz a beszerzés tárgyában kért 75% mértékű referencia automatikusan megfelel a Kbt. követelményeinek.A 65. §-t azonban nem bekezdésenként, hanem egységesen kell értelmeznünk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Összefoglaló tájékoztatóval induló eljárás mellőzhetősége

Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem szeretnék összefoglaló tájékoztatóval induló eljárást indítani – mert nem tudok kiválasztani három vagy öt gazdasági szereplőt, és nem is szeretnék –, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazható, ha– az építési beruházás becsült értéke a hétszázmillió forintot eléri vagy meghaladja;– a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] A teljesítés igazolására vonatkozó Kbt.-szabályok az alábbiak szerint segíthetnek a megoldásban, amennyiben a korábbi projekteket közbeszerzés keretében versenyeztetik meg. Az ajánlatkérő ugyanis a Kbt. 135. §-a szerint köteles a teljesítésigazolást kibocsátani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] 2018. november 19-étől valóban törölték a Kbt. 138. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát, mely bekezdés tartalma a módosítás hatálybalépésétől az alábbi:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése bővült az egyházi személy kivételi lehetőséggel, melynek következtében az 5. § (2) bekezdésében felsorolt építési beruházások egyházi személy részére a kérdésben foglalt 100%-os intenzitás esetében is közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Többes alvállalkozói részvétel

Kérdés: Adott eljárásban egy alvállalkozó részt vehet-e egynél több ajánlattevő alvállalkozójaként? Adott eljárásban egy kapacitást is nyújtó alvállalkozó részt vehet-e egynél több ajánlattevő kapacitást is nyújtó alvállalkozójaként? Van-e különbség keretmegállapodásos eljárás esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy egy alvállalkozó akár több ajánlattevő alvállalkozójaként is megjelenhessen nevesítve az ajánlatban. Hasonlóképpen ez a helyzet kapacitást biztosító szervezet bevonása esetében.A fentiekben hivatkozott rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Szerződéskötés alvállalkozóval konzorcium esetében

Kérdés: A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint projekttársaság esetén az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni.
Konzorcium esetén is ugyanígy kell-e eljárni? A konzorciummal köt az alvállalkozó szerződést, vagy azzal a taggal, aki/amely megjelölte alvállalkozójának az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése valóban előírja, hogy az alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek szerződni, mely egyben építési beruházás esetében az alvállalkozói számlák ellenőrzését is egyértelművé teszi. A 140. § (3) bekezdése továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Támogatott projektek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben meghatározott, támogatott projektekre vonatkozó, a törvény 5. §-ának (2)–(3) bekezdései közül a (3) bekezdés tartalma változott nagymértékben. A két szabály összhangját érdemes figyelni és összeolvasni, így könnyebb a két megközelítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Megbízási jogviszonyban alkalmazott szakértő részvétele közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az a szakértő, akit megbízási jogviszonyban alkalmazunk vagy fogunk alkalmazni nyertes eljárás esetén (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, azaz nem egyéni vállalkozó), alvállalkozónak minősül-e a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során induljunk ki az alvállalkozó definíciójából. Az alábbiak szerint az ajánlattevő által bevont, a teljesítésben közvetlenül részt vevő gazdasági szereplőről van szó.A Kbt. 3. §-ának 10. pontja alapján, függetlenül attól, hogy jogi személyről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerre (DBR) vonatkozó szabályokat a Kbt. 106-107. §-ai tartalmazzák. Alkalmazása gyakran felmerülő közbeszerzések megvalósítása esetében vetődhet fel. Hazai alkalmazása mérsékelt, elsősorban nagyobb ajánlatkérők, központi beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.
1
20
21
22
104