Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához a közbeszerzési törvény 138. §-át kell elolvasnunk. Az (1) bekezdés értelmében az alvállalkozó, még ha bejelentett is, nem jelenik meg a teljesítésre kötelezettek között. Ez természetes, hiszen az ajánlattevővel van szerződéses viszonya az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hirdetmények a közbeszerzésben I.

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítő és az EKR hirdetményei között milyen átfedés van? Mi jelenik meg továbbra is a Közbeszerzési Értesítőben, és mi az, ami az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Értesítőben a hirdetménnyel megjelenő eljárások eljárást megindító hirdetményei lelhetők fel. Az Értesítő egyrészt közzéteszi az uniós értékhatárt elérő értékű, egyébként az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelenő hirdetményeket, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hirdetmények a közbeszerzésben II.

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Értesítőben és az EKR-rendszerben megjelenő hirdetmények között? A Közbeszerzési Értesítőben továbbra is megjelenik minden hirdetmény?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Értesítőben továbbra is megjelennek az uniós értékhatárt elérő értékű és a nemzeti értékhatárt elérő értékű, de az uniós értékhatár alatti hirdetmények is. A Közbeszerzési Értesítőben nem lelhetők fel ugyanakkor az összefoglaló tájékoztatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] Bontsuk kétféle esetre az új alvállalkozó bevonását:Az első eset, amikor az új alvállalkozó nem kapacitást biztosító szervezet helyett kerül bevonásra a teljesítés során:Alvállalkozó bevonása során, amennyiben nem jelölte meg az ajánlatkérő sem az ajánlatban, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Sub-alvállalkozó bevonásának korlátja

Kérdés: Miért kell arról nyilatkoznunk, hogy az alvállalkozónk milyen mértékben szervezi ki a munkáját további alvállalkozónak? Ez mennyiben releváns információ az ajánlatkérő számára?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy építési beruházás esetében okozott ez problémát az ajánlattevőnek. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Közbeszerzési kötelezettség utólagos megfeleltetése

Kérdés: A pályázó tavaly februárban GINOP-os pályázaton indult. A cég kapacitási problémákkal küzdött, így a termelést nem tudta folytatni, és mivel a pályázatról ekkorra még semmiféle döntés nem született, 2017. év novemberében saját felelősségére beszerezte a termelés folytatásához szükséges eszközöket összesen: 39 millió forint összegben. A pályázat eredményéről 2018. áprilisban kapott tájékoztatást, miszerint nyert 50% támogatási intenzitással összesen 90 millió forintot. Most szeretne a pályázó közbeszerzést lefolytatni a többi eszköz beszerzésére. Van-e arra megoldás, hogy a tavaly megvásárolt gépeket elszámolja a megnyert támogatásból, akár a lefolytatni kívánt közbeszerzésen keresztül, akár más módon?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kötelezettség utólagos megfeleltetésére nincs lehetőség a beszerzés vonatkozásában még akkor sem, ha egyébként valóban volt versenyeztetés, és az ajánlatkérő a legjobb döntést hozta a beszerzés azonnali megvalósításakor. Mivel nem közbeszerzés keretein...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki a Kbt. szóhasználatából, mely jogszabály a 71. §-ának (3) bekezdésében leszögezi, hogy a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Alkalmassági feltétel igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági követelménye a névjegyzékben szereplés követelményét írja elő három szakember kapcsán, ahol tervezés és kivitelezés a beszerzés tárgya. Megfelelően értelmezzük-e ajánlatkérő szerint a jogszabályt, ha hivatkozunk a www.mekon.hu-ra?
Részlet a válaszából: […] A 322/2015. kormányrendelet 8. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő előírhatja a tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Adatfeltöltés módja az EKR-ben

Kérdés: Ha egy építési beruházásnál a pdf-típusú dokumentumokban kiadni kívánt tervek mérete sokszorosan meghaladja az EKR 25 MB-os feltöltési korlátját, akkor mi a helyes eljárásmód? Az egyik előkészítés alatt álló ügyben 0,5 GB mennyiség a tervek összessége. Ezt húsz részletben kell feltölteni az EKR-be, vagy közzétehetem az ajánlatkérő honlapján?
Részlet a válaszából: […] Joghatás kiváltására csak az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött adat alkalmas, azaz nincs lehetőség más formában, máshol feltölteni a dokumentumokat. Az ajánlatkérőnek és az ajánlattevőnek is fel kell készülnie arra, hogy 25 MB-ot meg nem haladó nagyságú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ebben az esetben egy kevésbé ismert ügyre hivatkozik, amely valóban az Európai Bíróság ítélete. A C-131/16. számú ügyben három kezdeményező ismert, melyek közül az egyik az Archus sp.. z o.o. nevű cég. Az ügy lényege, hogy egy közbeszerzési eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
1
21
22
23
104