Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

A találat a megadott elmaradt tétel tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdést időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

A találat: "Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]Kbt. 141. §-a által lehetővé tett jogalapok közé. Gondolunk itt az alábbiakra, melyek a Kbt. 141. §-ának részletes vizsgálatát igénylik. Például:- a 141. § (2) bekezdés az abban foglalt értékbeli korlátok között lehetővé teszi, hogy a felek arányosan a műszaki tartalmat is módosítsák, mely a mennyiség változását is követni képes, melynek korlátja építési beruházás esetében a 15%;- a 141. § (4) bekezdésének b) pontja, amennyiben nem szerepelt az eredeti szerződésben, szintén vizsgálat tárgyát képezheti, hiszen amennyiben olyan pótmunkát kíván megrendelni a megrendelő, mely nem szerepelt a szerződésben, csak az ajánlattevővel képzelhető el a teljesítés;- a 141. § (4) bekezdésének c) pontja, amennyiben valamely állapotot, helyzetet az ajánlatkérő megfelelő gondossággal nem láthatott előre, opció lehet. Ha azonban nem volt megfelelő az előkészítés, megdől ez a lehetőség, hiszen nem tartozhat ide a tervezési hiba, eljárás-előkészítési hiba, amikor azt feltételezi a jogalkotó, hogy az ajánlatkérőnek fokozott gondossággal kellett volna eljárnia, mellyel nem láthatta előre a pótmunka felmerülését, melyet minden esetben vizsgálni kell;- a 141. § (6) bekezdésben foglalt nem lényeges esetkörök a felvázolt kérdésből vélhetően nem alkalmazhatók, de ettől még például határidő-módosítás esetében volt alkalom, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság elfogadta azt jogalapnak.Fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy minden egyes körülményt és változtatási igényt, mely felmerült a teljesítés során, az ajánlatkérőnek egyenként kell megvizsgálnia. Az egyes elemek egymással szembeállítása nem oldja meg a problémát, ezért a kiindulópont az kell, hogy legyen, hogy az ajánlatkérő minden egyes elemet, munkanemet egyenként megvizsgál, hogy fennáll-e a 141. §-ban foglalt feltételek valamelyike. (Előzőekben nem a 141. § szerződésmódosítási szabályok részletes elemzésére helyeztük a hangsúlyt, hanem arra kívántuk felhívni a figyelmet, milyen logikában, mélységben érdemes a szerződésmódosítási lehetőségeket vizsgálnia az ajánlatkérőnek.) Az okok és az okot adó körülmények egymással nem összevethetők - például a pótmunka az elmaradó tétellel.Lényeges korlát, hogy az ajánlattevői kötelezettségmulasztás nem lehet szerződésmódosítás tárgya, hogy a jogkövetkezmények alól megszabadítsák az ajánlattevőt, gondolunk itt arra az esetre, amikor például az ajánlattevő nem végzett el elmaradó tételt.Fontos tisztázni, hogy mi a pótmunka, többletmunka, és mi az átalánydíj. A vállalkozó feltételezése, mely szerint az átalánydíjhoz nem lehet hozzányúlni, nem adekvát, hiszen a Ptk. szerint az átalánydíj kockázatát az ajánlattevő viseli. Amennyiben költséget tud megtakarítani, úgy valóban nem kell azt csökkenteni, de ez nem egyenlő azzal, ha elhagynak munkákat, mennyiségeket az eredeti tartalomból. Az átalánydíj nem azt jelenti, hogy az el nem végzett munkáért is fizetni kell, hiszen ebben az esetben megbomlik a szerződés egyensúlya, ha az ajánlatkérő kifizeti azt a díjat, amit az ajánlattevő el sem végzett. Az átalánydíjat ennek megfelelően költségoldalról közelítjük meg. Amennyiben valamely tevékenységet kisebb mértékben végez el az ajánlattevő, vagy el sem végez, majd ezt ellenérték-változás nem követi, úgy az ajánlatkérő olyan tevékenységért fizet közpénzt, melyet nem végeztek el. Ennek megfelelően olyan tartalmat vesz át, mely valójában nem felel meg az eredeti műszaki tartalomnak, azaz gyakorlatilag szerződésmódosítás nélkül változtatja meg a szerződés tartalmát. Mivel ebben az esetben szerződésmódosítás elmaradása miatt számos hazai jogorvoslati esetben alkalmazott bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság (például a D. 401/2017. számú döntés alapját képező esetben), úgy a valós teljesítés lekövetése a szerződésben szerződésmódosítás keretében nem lehet kérdés. Különösen a későbbi támogatási szerződéssel kapcsolatos elszámolási problémák[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4514