Határozott időre kötött szerződés felbontása

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként négyéves, határozott idejű szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Van-e arra mód, hogy a harmadik év végén közös megegyezéssel felbontsuk a szerződést számunkra bármilyen negatív következmény nélkül? Nincs szó hibás vagy késedelmes teljesítésről, a harmadik évi teljesítést is elfogadják, viszont a közös együttműködést szeretnénk megszüntetni. Van-e arra mód, hogy az utolsó évre vonatkozó feladatot a megrendelő újabb közbeszerzési eljárásban hirdesse meg?
Részlet a válaszából: […] A szerződés megszüntetésének lehetőségét a szerződés jellemzően korlátozza, feltételeit meghatározza, melyre jelen kérdés alapján nem áll módunkban válaszolni. Közbeszerzési akadálya nincs a szerződés megszüntetésének, melyet ha mindkét fél elfogad, rögzíthetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogalapok nem zárják ki feltétlenül egymást. Véleményünk szerint szerencsésebb az ajánlatkérő döntésének okát egy adott jogalapra építeni. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti ún. "de minimis" esetben az ellenérték növekedésének mindenképpen meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Anyavállalat keretmegállapodásának használata közszolgáltatóként

Kérdés: Közszolgáltatóként megtehetem-e, hogy az anyavállalat keretmegállapodását "használom", ami egyben azt is jelenti, hogy cégünk nem ír ki közbeszerzési eljárást az adott árura és részben a szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] Az új irányelvek tették lehetővé a határokon átnyúló közbeszerzések lefolytatását akár oly módon, hogy közös keretmegállapodásos eljárást írjanak ki az ajánlatkérők, vagy "használják" egymás keretmegállapodását, akár központi beszerző szervezet szolgáltatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A hazai szabályozásban főszabály, hogy akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a kifogásolt, tevékenység, mulasztás, annak az érdekeltnek, függetlenül attól, hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének terjedelme

Kérdés: Cégünknek egyes eljárásoknál kapacitást nyújtó szervezetet kell igénybe vennie referencia igazolására. Nyertes ajánlattétel esetén szükséges-e a kapacitást nyújtó szervezettől beszerezni az általunk megajánlott terméket (amire nekünk referenciát igazoltak), vagy a teljesítésbe való bevonásként elegendő mértékűnek számít, ha a kapacitást nyújtó szervezet szakmai tanácsot ad, üzembe helyez, szervizszolgáltatást nyújt, applikációs feladatokat ellát stb. bizonyos értékben?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem szükséges a kapacitást biztosító szervezettől beszerezni az érintett terméket. Válaszunkban a kapacitást biztosító szervezet definíciójából indulunk ki.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés teljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: A D.368/2019. ügyben az ajánlatkérő építési beruházás keretében kívánt telepíteni új gépészeti rendszert. Miért nincs nagyobb szabadsága az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgy minősítésében, amikor műszaki értelemben lehet akár építési beruházásról is beszélni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. § (3) bekezdésének építésiberuházás-definíciója az alapja a minősítésnek, azonban nem kizárólagosan ez alapján kell az ajánlatkérőnek döntenie, hiszen a b) pont értelmében építmény kivitelezése esetében az "építmény" minősítést is vizsgálni kell.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] Gyakori a félreértés abban a tekintetben, hogy amennyiben a kapacitást biztosító szervezet magánszemély, úgy másként kell kezelni, mint a jogi személyt, hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett műszakiegyenértékűség-szabályt a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdése részletezi. Több rész esetében a rendelkezés részletesen nem utal ugyan az alkalmazandó módszerre, de adott közbeszerzésre és beszerzési tárgyra utal, így feltételezzük, hogy a 75%-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Költségvetés adattartalma árubeszerzésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő egy árubeszerzésnél költségvetést kér, ahol különösen az áruszállításhoz kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek stb.) költségek, valamint minden olyan költség megjelölését kéri, mely a szerződés tárgyát képező áruszállítás hiánytalan ellátásához elengedhetetlenül szükséges. Van-e erre joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattétel során az ajánlatkérőnek jogában áll meghatározni, milyen mélységű információt kér annak érdekében, hogy képes legyen megállapítani, reális árat kapott-e az ajánlattevőktől. Valóban túlzásnak tűnik a részletes árajánlat benyújtásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kivételi kör tervezői szolgáltatásnál

Kérdés: Tervezői kiválasztás kapcsán nem egyértelmű számunkra a Kbt. 111. §-ának r) és s) pontja. A "(...) kizárólag akkor (...)" rész bizonytalanít el. Mit takar ez valójában, és hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kivételek között szerepel a Kbt. 111. §-ának r) pontja szerinti esetkör, melynek értelmezése a kérdéshez kapcsolódóan az alábbiak szerint szól:"az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
1
22
23
24
108